Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás

Versenyképes oktatás nélkül nincs versenyképes gazdaság

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért üdvözli, hogy a NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását.

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT – túllépve a korábbi informatika tantárgyon – a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.

A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú „informatikával” szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap.

A NAT-ban megfogalmazott ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának ugyanakkor csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.)

Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani egyes készségek megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül 10-ből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.

Az IVSZ örömmel azonosította a NAT törekvései között a digitális kompetenciák fejlesztésének és a digitális tanulási környezet kialakításának szándékát, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a magyar köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer digitális átalakítását.

Ebben a szellemben készült az IVSZ által 2015-ben megfogalmazott Digitális Oktatási Kiáltvány is, amelynek célkitűzései Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) kormányzati célként is megfogalmazódtak. Ennek köszönhetően mára a legtöbb feladat-ellátási helyen sor került a sávszélesség bővítésére és a megfelelő WiFi-hozzáférés kiépítésére. A következő években a sávszélesség-igény további bővülésével feltehetően e téren is szükség lesz a DOS célkitűzéseinek felülvizsgálatára, ahogy a DOS számos további intézkedésének következetes megvalósítása sem tűr halasztást.

A DOS-ban foglaltakkal összhangban javasoljuk többek között

  • a tartalmi szabályozás átalakítását (értelmezésünkben e folyamat első lépésének tekinthető az új NAT);
  • a köznevelési intézmények NAT-ban előírt digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszköz-ellátottságának biztosításához, karbantartásához és, rendszeres cseréjéhez szükséges források biztosítását;
  • a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzések biztosítását a pedagógusok számára;
  • a tanárképzés átalakítását, kiemelt hangsúlyt helyezve mind a digitális kompetenciákra, mind a digitális pedagógiai módszerek elsajátítására;
  • a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazásának kötelező elvárásként történő beépítését;
  • a kimeneti követelmények között (például az érettségiben) a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését (ebben a tavaly elfogadott DigKomp Kormányhatározat nagy lépést jelent, hiszen megfogalmazza egy egységesen meghatározott és elismerhető digitális kompetencia keretrendszer alapjait.)
  • a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában rögzített további feladatok maradéktalan végrehajtását.

Gazdaság

Pest vármegyében is terjeszkedik az amerikai ingatlanlánc

Január 29-én, Veresegyházon nyitotta meg legújabb, országosan 25. irodáját a RE/MAX, a világ egyik legnagyobb, amerikai érdekeltségű ingatlanközvetítő hálózata.

A 110 országban több mint 9000 irodával rendelkező lánc friss, RE/MAX Platinum néven működő tagja is franchiserendszerben üzemel, jelen esetben egy helyi generálkivitelezővel, a Platinum Homes-szal szoros együttműködésben. Az új iroda ünnepélyes megnyitásában mások mellett Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere is részt vett.

Intenzív növekedésben van Magyarországon a világ egyik legnagyobb ingatlanközvetítő hálózata, a RE/MAX. Az amerikai franchise alig pár év alatt megduplázta magyar irodáinak számát, január 29-én pedig már a 25. itteni egységét nyitotta meg Veresegyházon. Az irodalánc kezdetben a fővárosi prémiumpiacra koncentrált, majd hamarosan megkezdte a vidéki nagyvárosok és a frekventált üdülőövezetek meghódítását is, most pedig a jelek szerint a Budapest környéki agglomerációra fókuszál.

A RE/MAX Platinum néven megnyílt új egység átadóünnepségén beszédet mondott egyebek között Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere, Szalai Zsolt, az újonnan nyílt egység tulajdonosa és vezetője, valamint Keszthelyi Bence, a RE/MAX Magyarország ügyvezetője is.

A polgármester köszöntötte az új vállalkozást, majd rámutatott: minden új vállalkozás esetében abban reménykedik, hogy az hosszan része lehet majd Veresegyház életének, és jelen esetben ez ilyen háttérrel nem is lehet kérdéses. A települése egyébként jelentős az ingatlanpiac, és biztos, hogy az új vállalkozás ennek meghatározó szereplője lesz.

Szalai Zsolt kifejtette: az ingatlaniroda, ahogy az a nevéből is kiderül, szorosan együttműködik majd a Platinum Homes generálkivitelezővel. Így biztosítják ügyfeleiknek a valóban teljes körű és egyablakos szolgáltatást, amelyben igény szerint a telek kiválasztásától a tervezésen, felújításon vagy építésen át a kulcsrakész ház átadásáig mindent egykézben tarthatnak. Az ingatlankínálatot a RE/MAX garantálja, míg a kivitelezési feladatokat a Platinum Homes látja el. A választék az épületek tekintetében is széles, a hagyományos téglaházak mellett a cégnek komoly tapasztalata van a CLT-technológia (Cross Laminated Timber ‒ keresztirányban rétegelt tömörfa) alkalmazásában is.

Keszthelyi Bence, a RE/MAX franchise hazai vezetője rámutatott: a 25. egység megnyitása szimbolikus a hálózat számára, de a lendület nem áll meg. A közeljövőben 7 további egység nyílik majd az ország különböző pontjain. A recept Magyarországon is ugyanaz, mint bárhol a világon: a lokális irodák hozzáférnek a nemzetközi technológiához, adatbázisokhoz és az 1973-as alapítás óta összegyűlt nemzetközi tapasztalathoz, módszertanhoz. Ugyanakkor minden iroda önálló vállalkozásként működik, kifejezetten a saját környékére, a RE/MAX Platinum esetében az észak-pesti agglomerációra koncentrálva. A hely- és piacismeretet ötvözik tehát a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal és a franchise egységesen magas szakmai elvárásaival. A legtöbb lakóingatlant évek óta a RE/MAX hálózat adja el a világon, és itthon is célja a további dinamikus növekedés, elsősorban a prémiumszegmensre koncentrálva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Hankook az FIA globális partnereként erősíti a fenntartható innovációt a motorsport és a mobilitás területén

A Hankook, a világ egyik vezető globális gumiabroncs-gyártó vállalata, mostantól a Nemzetközi Autómobil Szövetség (FIA) globális partnere. Az együttműködés az FIA Global Partner Program részét képezi.

A program olyan szervezeteket egyesít, amelyek az innovációt, a fenntarthatóságot és a biztonságot a mobilitás és a motorsport jövőjét meghatározó alappilléreknek tekintik. A hivatalos aláírási ceremóniára január 23-án került sor az FIA londoni irodájában, Mohammed Ben Sulayem, a FIA elnöke, valamint Jongho Park, a Hankook Tire európai elnöke és operatív igazgatója jelenlétében.

Mohammed Ben Sulayem, az FIA elnöke elmondta:

„A fenntarthatóság és a technológiai innováció az FIA küldetésének középpontjában áll, így örömmel üdvözlöm a Hankookot új partnerünkként. Ez az együttműködés hűen tükrözi az FIA Globális Partnerprogramjának világszintű növekedését, és a közös munka révén tovább erősíti törekvéseinket, hogy biztonságosabbá tegyük a motorsportot és a mobilitást.”

Jongho Park, a Hankook Tire európai elnöke és operatív igazgatója kifejtette:

„Az FIA és a Hankook osztozik abban a meggyőződésben, hogy a technológiai innováció csak akkor lehet tartósan hatékony, ha ötvözi a biztonságot, a méltányosságot és a felelősségvállalást. Az FIA globális partnereként technológiai szakértelmünket és a fenntartható gumiabroncs-fejlesztésben szerzett tapasztalatunkat a jövő mobilitásának szolgálatába kívánjuk állítani – a motorsportban és azon túl is.”

Craig Edmondson, az FIA kereskedelmi igazgatója hozzátette:

„Bővülő globális partnerprogramunkon keresztül az FIA olyan vezető nemzetközi szervezetekkel dolgozik együtt, amelyek osztoznak az innováció, a fenntarthatóság és a biztonság iránti elkötelezettségünkben. Örömmel köszöntjük a Hankookot a programban. Együtt folytatjuk a fejlődés felgyorsítását és egy fenntarthatóbb, jövőorientált mobilitási ökoszisztéma kialakítását.”

Az új partnerség értelmében a Hankook többek között az évente decemberben megrendezett FIA Díjátadó, valamint 2026-tól 2028-ig az FIA Fenntartható Innovációs Sorozat hivatalos partnere lesz. Ez utóbbi egy globális platform, amely szoros együttműködésben áll az olyan FIA világbajnokságokkal, mint az ABB FIA Formula E, a Formula–1, a Hosszútávú Világbajnokság (WEC) és a Rali-világbajnokság (WRC). A sorozat összehozza az iparági vezetőket, elősegítve a párbeszédet, és az együttműködést – különös tekintettel a „pályáról a közútra” lehetőségek népszerűsítésére, amelyek révén a motorsportban megszülető innovációk hatást gyakorolhatnak a tágabb autóiparra.

A technológiai haladás közös előmozdítása

A partnerség a közös értékeken alapul: az új technológiák területén végzett úttörő munka a kulcsa a pozitív változásoknak mind a jövőbeli mobilitás, mind a motorsport terén. A Hankook átfogó technológiai szakértelmével és a fenntartható átalakulásra irányuló határozott fókuszával járul hozzá ehhez a szemlélethez. A prémium gumiabroncs-gyártó többek között AI-vezérelt fejlesztési folyamatokkal, az elektromobilitásba történő stratégiai befektetésekkel – mint például a kifejezetten elektromos járművekhez kifejlesztett iON gumiabroncs-családdal –, valamint a tanúsítottan megújuló és újrahasznosított alapanyagok fokozott használatával tör előre.

A modern mobilitás részeként a gumiabroncsok jelentősen hozzájárulnak a biztonsághoz, a hatékonysághoz és a fenntarthatósághoz – különösen az új hajtáskoncepciók felé történő technológiai váltás fényében. Ennek szellemében a Hankook integrált megközelítést alkalmaz, és olyan abroncsmegoldásokat fejleszt, amelyek megfelelnek a legmagasabb követelményeknek mind a hagyományos, mind az új járműtípusok esetében. Mint az ABB FIA Formula E világbajnokság és az FIA Rali-világbajnokság exkluzív technikai partnere és gumiabroncs-szállítója, a gyártó motorsport-szerepvállalása központi eleme a kutatási és fejlesztési stratégiájának az új anyagok és technológiák tesztelése során.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A fogyasztók új értéket keresnek: átalakul az autóipar jövője

A globális autóipar történetének egyik legátfogóbb átalakulásán megy keresztül, amelyet a fogyasztói elvárások gyökeres változása vezérel.

A Deloitte legfrissebb, 2026-os globális gépjárműfogyasztói tanulmányában (Global Automotive Consumer Study) a szakértők rávilágítanak, hogy a vásárlók egyre inkább az értéket, a hozzáférést és az élményt helyezik előtérbe, miközben az elektromos járművek (EV) iránti kereslet és a márkahűség is új utakat tör.

 A Deloitte több mint egy évtizede készíti el éves tanulmányát, amely objektíven mutatja be a gyorsan változó autóipari környezetet. A legfrissebb, 2026-os kiadás 27 kulcsfontosságú autópiac több mint 28 500 fogyasztójának véleményén alapul, és alapvető betekintést nyújt abba, hogy a járművásárlók mit tekintenek valóban értékesnek a mobilitásban, és milyen elvárásaik vannak a járműmárkákkal szemben.

„Az autóipari fogyasztók ma sokkal tudatosabbak az értékkel kapcsolatban. A minőség, valamint az innováció mellett megkövetelik az átláthatóságot és a bizalmat is. A magasabb járműárak és finanszírozási költségek miatt egyre inkább jellemző, hogy újragondolják, mit is jelent számukra a mobilitás valós értéke”

– mondta Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának vezetője.

Az elektromos járművek és a márkahűség új korszaka

A tanulmány egyik fő megállapítása szerint az elektromos járművek (BEV – Battery Electric Vehicle) iránti globális kereslet egyenetlen eloszlást mutat a különböző régiókban, miközben a hibridek iránti érdeklődés folyamatosan erősödik. A fogyasztók pragmatikusabbá váltak, és a megfizethetőség, a töltési lehetőség elérhetőségének és a mindennapi használhatóság egyensúlyát keresik.

A márkahűség folyamatosan változik: Japánban továbbra is erős a vásárlói elkötelezettség, míg az első alkalommal vásárlók körében nagyobb a szándék a későbbi márkaváltására, különösen azokon a piacokon, ahol számos új szereplő jelent meg. Ez a tendencia új lehetőségeket teremt a feltörekvő márkák számára, de egyben kihívások elé is állítja a hagyományos gyártókat.

„Az, hogy a hibridek iránti érdeklődés jelentősen nő, míg a tisztán elektromos autók piaca differenciáltabban fejlődik régiónként, azt mutatja, hogy a vásárlók nem egyetlen technológiai megoldásra fókuszálnak. Az autógyártóknak rugalmasabb stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek figyelembe veszik a helyi infrastruktúra fejlettségét és a fogyasztói preferenciákat”

– fűzte hozzá Farkas Gergely, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának szenior menedzsere.

A technológia és szolgáltatások szerepe

A kapcsolódási funkciók (connectivity features) terén a fogyasztók a biztonságot és a védelmet növelő megoldásokat értékelik a leginkább, ugyanakkor továbbra is magasak az adatmegosztással kapcsolatos aggodalmak. Ez rávilágít arra, hogy az adatvédelembe vetett bizalom kiépítése kulcsfontosságú az új technológiák széles körű elfogadásához.

A mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt, személyre szabott megoldások, valamint az OTA (Over-The-Air, azaz vezeték nélküli szoftverfrissítések) alapú fejlesztések iránt – amelyek hosszú távon növelhetik a járművek hasznosságát – nyitottak a fogyasztók. Ez a trend arra ösztönzi a gyártókat, hogy a járművet ne csak termékként, hanem folyamatosan fejlődő szolgáltatási platformként kezeljék.

A szolgáltató kiválasztásakor a fogyasztók a szolgáltatás minőségét, a bizalmat és az átláthatóságot tartják elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy az after-care szolgáltatások terén is elengedhetetlen a kiemelkedő ügyfélélmény, amely erősíti a márkahűséget és a hosszú távú elkötelezettséget.

Mint arra a Deloitte 2026-os tanulmányában rámutatnak, az autóiparnak proaktívan kell reagálnia a változó fogyasztói igényekre, és a jövőben még inkább az ügyfélközpontú, értéket teremtő megoldásokra kell fókuszálnia a siker érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss