Gazdaság
IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás
Versenyképes oktatás nélkül nincs versenyképes gazdaság
Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért üdvözli, hogy a NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását.
Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT – túllépve a korábbi informatika tantárgyon – a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.
A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú „informatikával” szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap.
A NAT-ban megfogalmazott ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának ugyanakkor csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.)
Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani egyes készségek megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül 10-ből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.
Az IVSZ örömmel azonosította a NAT törekvései között a digitális kompetenciák fejlesztésének és a digitális tanulási környezet kialakításának szándékát, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a magyar köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer digitális átalakítását.
Ebben a szellemben készült az IVSZ által 2015-ben megfogalmazott Digitális Oktatási Kiáltvány is, amelynek célkitűzései Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) kormányzati célként is megfogalmazódtak. Ennek köszönhetően mára a legtöbb feladat-ellátási helyen sor került a sávszélesség bővítésére és a megfelelő WiFi-hozzáférés kiépítésére. A következő években a sávszélesség-igény további bővülésével feltehetően e téren is szükség lesz a DOS célkitűzéseinek felülvizsgálatára, ahogy a DOS számos további intézkedésének következetes megvalósítása sem tűr halasztást.
A DOS-ban foglaltakkal összhangban javasoljuk többek között
- a tartalmi szabályozás átalakítását (értelmezésünkben e folyamat első lépésének tekinthető az új NAT);
- a köznevelési intézmények NAT-ban előírt digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszköz-ellátottságának biztosításához, karbantartásához és, rendszeres cseréjéhez szükséges források biztosítását;
- a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzések biztosítását a pedagógusok számára;
- a tanárképzés átalakítását, kiemelt hangsúlyt helyezve mind a digitális kompetenciákra, mind a digitális pedagógiai módszerek elsajátítására;
- a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazásának kötelező elvárásként történő beépítését;
- a kimeneti követelmények között (például az érettségiben) a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését (ebben a tavaly elfogadott DigKomp Kormányhatározat nagy lépést jelent, hiszen megfogalmazza egy egységesen meghatározott és elismerhető digitális kompetencia keretrendszer alapjait.)
- a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában rögzített további feladatok maradéktalan végrehajtását.
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred





