Ipar

Az energiahatékonysági fejlesztéseket és az elektrifikáció felgyorsítását sürgeti az Európai Unióban a Schneider Electric

Idén várhatóan 24 százalékkal emelkednek a globális energiaárak – ez a legnagyobb mértékű drágulás 2022 óta -, és Európa különösen nehéz helyzetben van, mivel a kontinensen az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint más jelentős régiókban. Ennek fényében a Schneider Electric sürgeti az európai uniós döntéshozókat, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt ne csupán az éghajlatváltozás elleni küzdelem „kiegészítő elemeiként” kezeljék, hanem Európa egyetlen skálázható, belső energiaforrásaként.

Az energiahatékonysági fejlesztések és az elektromos áram használatára való átállás felgyorsítása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd eurós megtakarítást hozhatna az Európai Unióban (EU), csökkentené az energiaigényt, mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és erősítené a versenyképességet.

Európa strukturálisan továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van: az EU energiaigényének közel 60 százalékát még mindig importból fedezi, ami 2025-ben 336,7 milliárd euróba került. Ez sebezhetővé teszi a háztartásokat, az ipart és a közszolgáltatásokat a globális fosszilis tüzelőanyag-piac volatilis változásaival és a geopolitikai sokkokkal szemben. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékonyság és az elektrifikáció viszonylag gyorsan megvalósítható a végfelhasználás területén, gyors megtérülést és azonnali javulást hoz, miközben felgyorsítja az átállást egy erősebb, függetlenebb energiarendszerre.

A Schneider Electric felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő öt politikai intézkedést tegyék prioritássá:

Rövid megtérülési idejű energiahatékonysági megoldások bevezetése

Támogatásra és ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások bevezethessék azokat a már bizonyított, gyors megtérülést hozó energiahatékonysági megoldásokat, amelyek hónapok alatt csökkentik az energiaigényt.

Épületek: kamatmentes hitelek a hálózati kapcsolattal rendelkező vezérlő- és az épület-energiagazdálkodási rendszerek kiterjesztésére, a fűtés, hűtés, szellőzés és világítás valós idejű optimalizálása érdekében – ez azonnal csökkenti a számlákat, és felkészíti az épületeket az elektromos fűtésre és a keresletoldali reagálásra. Ezzel a lépéssel az EU teljes energiafogyasztása 5–6 százalékkal csökkenthető.

Ipar: célzott támogatás, különösen a kkv-k számára, az energiagazdálkodási rendszerek és az alacsony/zéró költségű intézkedések széleskörű bevezetésére, amelyek idővel akár 30 százalékos megtakarításokat eredményezhetnek, és megteremtik a digitalizált termelés alapjait.

A meglévő uniós energiahatékonysági és épületekkel kapcsolatos jogszabályok gyors és szigorú végrehajtása

Az energiahatékonysági irányelv (EED) és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) teljes körű végrehajtása a rövid távú „válságkezelési” előnyök kiaknázása érdekében. Különösen:

Az EPBD keretében az épületautomatizációs és -vezérlő rendszerek (BACS) gyors bevezetése, amelyek éves szinten 450 TWh végső energiamegtakarítást, 64 Mt CO2-kibocsátás elkerülését és 36 milliárd euróval alacsonyabb energiaszámlákat eredményezhetnek.
Az EED szerinti energiaauditok megerősítése az ajánlások végrehajtásának előírásával – kezdve a kkv-kkal, lízinggel és „energia mint szolgáltatás” konstrukcióval támogatva őket.

Az elektrifikáció felgyorsítása célzott ösztönzőkkel

Bár egyre több megújuló energiából származó villamos energiát termelnek, az energiafelhasználásunk nagy része – azaz a keresleti oldal – még nem állt át a villamos energiára. Amíg az emberek benzinüzemű járműveket vezetnek és gázzal fűtik otthonaikat, Európa az importált energiától és az ingadozó áraktól függ majd.

A gyorsabb elektrifikáció hatékonyabban integrálja a megújuló energiaforrásokat, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok áringadozásainak való kitettséget. Ezzel előre lehetne lépni az évtizede tartó stagnálásban, melynek eredményeként Európában még most is csak 21 százalék az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje), 10 százalékponttal elmaradva Kínától, ahol gyors elektrifikáció zajlik. A Schneider Electric a következő lépéseket szorgalmazza:

A hőszivattyúk (amelyek 3-5-ször hatékonyabbak a gázkazánoknál) széleskörű elterjesztését, 2030-ra évente egymillió berendezés telepítésével. Ehhez olyan támogató intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a kezdeti akadályokat, beleértve olyan lehetőségeket is, mint a szociális alapú lízing.

A közlekedés gyorsabb elektrifikációját célzott intézkedések révén, beleértve az olyan ösztönzőket, amelyek felgyorsítják a vállalati járműpark elektrifikációját, és segítik a használt elektromos járművek piacának bővülését.

Adóztatás és finanszírozás felhasználása a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta villamos energiára való átállás ösztönzésére

A Schneider Electric sürgeti a döntéshozókat, hogy tegyék az elektrifikációt gazdaságilag vonzóvá az alábbiak révén:

A villamos energia adóinak csökkentése (beleértve az áfa és a jövedéki adók csökkentését, amennyiben lehetséges) a kiskereskedelmi villamosenergia- és gázárak közötti különbség megszüntetése érdekében.
Az állami finanszírozáshoz való hozzáférés átirányítása és egyszerűsítése a hatékonyság és az elektromos áram használatára való átállás előmozdítása érdekében – ideértve a „Recovery and Resilience Facility”, valamint az ETS bevételeket is.
Európai szinten a gázárak ideiglenes támogatásának vagy szubvencionálásának minimálisra csökkentése és időbeli korlátozása, mivel ez késlelteti a tiszta energiaforrásokba történő beruházásokat.

A saját célra történő termelés, a rugalmasság és az intelligens hálózatok kínálta lehetőségek kiaknázása a számlák csökkentése érdekében

Szükség van az akadályok eltávolítására és ösztönzők létrehozására a rugalmasság, a tárolás és a digitalizáció területén a csúcsigények és a rendszerköltségek csökkentése érdekében. A prioritások a következők:

Az épületek és az ipar alkalmazkodóképességének biztosítása tetőre szerelt napelemek, tárolókapacitás és digitális vezérlés révén, valamint a keresletoldali válaszintézkedések támogatása.
A funkcionalitásra, a valós idejű hozzáférésre és az interoperabilitásra összpontosító, gyorsabb és jobb minőségű intelligens mérőórák bevezetése – elsőbbséget biztosítva a nagy kereskedelmi épületeknek, az iparnak és az elektromos járművek töltésének.
A digitális technológiákra jobban támaszkodó hálózat és okosabb hálózattervezés, beleértve a hálózatbővítési technológiák támogatását, az eredményalapú KPI-ket és olyan díjszabási struktúrákat, amelyek jutalmazzák a csúcsigény csökkentését és a hálózatbarát fogyasztást.

„A döntéshozóknak szóló felhívásunk, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt tegyék prioritássá, ma éppoly aktuális, mint négy évvel ezelőtt. A megoldások nem változtak. Ez idő alatt azonban Európa egyik energiaválságból a másikba sodródott – anélkül, hogy olyan előrelépést tett volna, amely megvédhette volna az áremelkedésektől és az egekbe szökő költségektől, amelyek vállalkozásait, háztartásait és iparát oly sebezhetővé teszik. Az önelégültség jelenti Európa legnagyobb energetikai kockázatát. Az energiaköltségek támogatására irányuló tervek csak tüneti kezelést jelentenek, és hosszú távon nem megfelelőek. Európának strukturális változásra van szüksége – olyanra, amely ösztönzi a tiszta technológiai megoldások bevezetését, hogy a vállalkozások és a háztartások véglegesen megváltoztassák az energiafelhasználásukat. Olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek elősegítik egy Európában, Európáért épített energiarendszer kialakítását – csökkentve az ingadozásoknak való kitettséget, lehetővé téve a tiszta, megbízható ellátást, és biztosítva, hogy Európa versenyképes maradjon”

– hangsúlyozta Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:elektrifikáció energia energiahatékonyság Schneider Electric

Up Next

Országos kamarai program indul a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére

Don't Miss

PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában

Ipar

Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek

A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.

Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.

Emberközpontú vállalat

A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.

A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.

A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”

– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.

A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.

A „Future of Inclusion Lighthouse” program

A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.

A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.

Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.

Kicsi, zöld és hatékony

A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.

A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.

A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.

Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.

Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.

Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés

A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.

Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.

Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.

Szoftvervezérelt gyártás

A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.

Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.

A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez

Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.

A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.

„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.

A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása

Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:

Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:

A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.

Magas fokú konfigurálhatóság:

A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
Fenntartható tervezés:

Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.

Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.

Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú

A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:

Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.

Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!