A PwC Magyarország ötéves keretszerződést kötött a Debreceni Egyetemmel, melynek értelmében a PwC az elméleti és gyakorlati oktatáson túl közös kutatási projektekkel is hozzájárul a gazdálkodástudományi felsőoktatás fejlesztéséhez.

A PwC Magyarország 6. Pénzügyi Vezetői Felmérését bemutató eseményt megelőzően írta alá a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja, dr. Fenyvesi Veronika és a PwC adó- és jogi üzletágát vezető cégtársa, Farkas Gábor azt a stratégiai megállapodást, melynek célja a felek közötti szorosabb együttműködés és partnerség kialakítása a gazdálkodástudományok területén.

A megállapodás kiterjed a Gazdaságtudományi Kar valamennyi képzési területére, különös tekintettel az iparági és szakmai ismeretek megosztására, a tehetségmenedzsment és a hallgatói karrierutak, valamint a tudományos és kutatói munka támogatására. A PwC szakértői részt vesznek az elméleti és a gyakorlati oktatásban, a vállalat szakmai gyakorlatot biztosít a hallgatóknak, és az egyetemmel közösen kutatási projektekben működnek közre.

„A felsőoktatás jövője a mi kezünkben van, fejlesztése közös felelősségünk”

– hangsúlyozta Dr. Fenyves Veronika, a Gazdálkodástudományi Kar dékánja az ünnepélyes aláíráson.

„A PwC Magyarország és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara saját szakterületükön a világ megbecsült, elismert szereplői. A mai konferencián aláírt együttműködési megállapodás formalizálja a már ma is számos területen fennálló közös munkavégzésünket. Legyen szó szakmai kérdésekről, képzésekről vagy kutatásról, a partnerek minden területen számíthatnak egymásra”

– tette hozzá.

„Az oktatás és tehetségfejlesztés vállalati stratégiánk egyik fókuszterülete” – emelte ki Farkas Gábor, a PwC cégtársa. „Ahhoz, hogy a jövő munkavállalói megfelelő készségekkel és tudással lépjenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati képzés kulcsfontosságú. Ezzel a megállapodással célunk a fiatalok karrierlehetőségeinek támogatása a PwC szakmai tudásának átadásával, valamint gyakorlati tapasztalat nyújtásával”

– hangzott el.

„Az együttműködésünk lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok már az egyetemi évek alatt fejlesszék azokat a kompetenciákat, amelyekre később pénzügyi, számviteli, adózási területen szükségük lesz”

– hangsúlyozta Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője.

„A PwC célja a legtehetségesebb jelöltek felkutatása, a legjobb szakembergárda kialakítása és számukra karrierlehetőség biztosítása. A PwC a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló diákok ismeretszerzésének aktív alakítója kíván lenni. Az együttműködés számos területre terjed ki, támogatva hosszú távra szóló, stratégiai terveinket Debrecenben”

– tette hozzá a szakember.

Az aláírást követően mutatták be a PwC friss Pénzügyi Vezetői Felmérésének eredményeit. A kutatásból az derült ki, hogy a hazai CFO-k egyre bátrabban alkalmazzák a technológiai megoldásokat, bár az egyre komplexebb szabályozói megfelelés komoly fejtörést okoz nekik. A mesterséges intelligencia térnyerése már megkérdőjelezhetetlen: a CFO-k 66%-a szerint az AI alapvetően átalakítja a vállalati folyamatokat a következő három évben. Az automatizáció szintén kulcsszereplővé vált, a számviteli pozíciók csökkenését a CFO-k 37%-a prognosztizálja, miközben a költségcsökkentési nyomás továbbra is jelentős. Az AI mindennapi használata látványosan nőtt: míg tavaly csak 9% alkalmazta, idén már 27% integrálta be a mindennapi működésébe.

Balogh Roland, a PwC kutatásának vezetője kiemelte:

„Az automatizáció nem csak költségeket csökkent, hanem alapvetően formálja a jövőbeli pénzügyi csapatokat is: a magyar CFO-k 45%-a szívesen bővítené csapatát BI-szakértőkkel, illetve kontrolling és kockázatkezelési szakemberekkel. Ezzel szemben a túlszabályozottság – mindenekelőtt az ESG-jelentések és az egyéb nem-pénzügyi beszámolók előállításának terhei -, valamint a technológiai rendszerek gyors változása jelentős kihívást jelent számukra.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A zenekar alapítója és frontembere, Dorogi Péter hosszabb szünet után az év elején megújult energiákkal, de a megszokott hangzással és őszinteséggel kezdett bele az Intim Torna Illegál új fejezetébe.

A csapat aktívan koncertezik, és jövőre megjelenő lemezén dolgozik, amelyről a Gyűlölsz című dalukhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek klipet.

Hipnotizőkirály, Vágjál lyukat a kádba, Csillagtengeren, Örökké – néhány sláger, melyekkel az elmúlt közel 15 évben az Intim Torna Illegál a magyar alternatív rockszíntér egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Néhány év kihagyás után idén új felállásban – Dajka Tamás, dob, Dorogi Péter ének-gitár, Geschitz János, gitár és Horváth László basszusgitár – kezdett koncertezni és új dalokat írni a zenekar.

„Tíz év után úgy éreztem, szünetet kell tartani, de reméltem, hogy egyszer újra szeretném majd indítani az ITI-t. A szünetet is úgy éltem meg, mintha elvették volna a szabadságomat… A zenekar mindig is az én dalaimra épült. Szerettem volna, ha olyan csapattal állhatunk színpadra, akikkel szeretünk együtt zenélni, közösen alkotni, és hasonlóak a rezgéseink. Tomival és Janesszel sokat jammeltünk együtt a nagyszünet alatt, ezek voltak az első közös szárnypróbálgatásaink, amik megmutatták, hogy nagyon jó együtt muzsikálni. Az idei koncertek pedig csak tovább erősítették ezt az érzést. Hihetetlenül felszabadultan tudunk együtt alkotni, és végre én is elkezdtem újra dalokat írni. Ebben Jani is a partnerem, ami korábban nem volt jellemző. Visszakerültem abba a flow-ba és kerékvágásba, ami anno az ITI indulásakor volt jellemző: írom a dalokat, stúdióban vagyunk, koncertezünk, mindezt nagyon jó hangulatban”

– meséli Dorogi Péter, a zenekar alapító énekes-gitárosa.

A koncerteket, melyek gerincét természetesen a régi ITI-számok adják, szerencsére a közönség is jól fogadta országszerte és a határon túl is. Közben pedig az Intim Torna Illegál új albuma is készül, melynek egyik előfutára talán a legerősebb mondanivalóval rendelkező dal, a Gyűlölsz.

„Háború van egy szomszédos országban és tőlünk távolabb is. S közben a mindennapjainkat is áthatja a gyűlölködés, elég csak a közösségi oldalak kommentszekciójára gondolni. Azt látom, hogy nagyon könnyű az embereket befolyásolni és gyűlölködővé tenni. Arra gondoltam, írok egy dalt azokról az emberekről, akik nem tudnak mással foglalkozni, csak a dühvel és gyűlölettel. Azt szeretném, ha az emberek nem gyűlölködnének tovább, hanem felismernék magukban ezt az érzést, és abbahagynák”

– emeli ki Peti.

A dalhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek videóklipet.

„A klip ötlete a zenekar énekesétől, Petitől érkezett. Mivel elég erős dalszövegről és mondanivalóról van szó, sokat beszélhettünk arról, hogy milyen történetet lehetne vizuálisan hozzárendelni. Mivel háborús jeleneteket nem tudtunk volna forgatni, az AI-hoz fordultunk segítségért. Egy olyan vizuális megoldást próbáltunk kitalálni, amelyben a zenekar is otthonosan mozog, mindemellett látványos, de kaotikus jeleneteket tartalmazó, érzelmekre ható háborús felvételek sokaságát tartalmazza. Elítéljük a háborút, az erőszakot. Az üzenetünk pedig pont egy ilyen koncepciójú videóban mutatható meg a legjobban”

– mondta Tokay Péter a klip rendezője.

Az Intim Torna Illegál hamarosan újabb dalokkal és lemezzel jelentkezik. 2025 októberében pedig jubileumi nagykoncertre várják majd a rajongókat.

Intim Torna Illegál: Gyűlölsz

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

• Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
• Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
• A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
• A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
• A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

1. Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
2. Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
3. A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!