Gazdaság

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

2022 harmadik negyedévében 21 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Budapesten egy téglalakás átlagos négyzetméterára már eléri az egymillió forintot, mellyel a második helyet foglaljuk el az Európai Unióban az ingatlanárak növekedését tekintve.

A kontinens országai közül egyedül Észtország előzi meg hazánkat, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az uniós államok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékű áremelkedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) mérték, egyedül Dániában volt némi csökkenés (-2,4 százalék). Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat által közölt lakásárindex az EU országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben. A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.

Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett) és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.

„A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum”

– ismertette a hálózat legfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.

Az elmúlt években a budapesti lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a magyar fővároshoz képest Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek. A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.

Az elmúlt három év azonban jelentős változást hozott a piacon a környező országokban is. A numbeo.com, 2023 január végi adatainak tükrében Bécsben 21 százalékkal, Prágában majdnem 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Pozsonyban ugyanez 45 százalék, míg a vizsgált városok közül Berlinben volt a növekedés a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék három év távlatában.

A COVID utáni fellendülés legerőteljesebben a csehországi árszintet emelte fel, ahol 2020 és 2022 között mintegy 60 százalékkal emelkedtek az árak, de itt is érzékelhető volt a növekedés visszaesése 2022-ben. A lengyel piacon részben a kiemelkedő 2021-es évnek tudható be, hogy jelentős, az adásvételek számában nagyjából 50 százalékos volt a visszaesés, ami egyelőre a nagyvárosok árszintjét tavaly még nem érintette.

A környező országok nagyvárosai közül a numbeo.com adatai szerint Budapesthez képest München a legdrágább, ahol a városközpontban a 12 ezer eurót is meghaladja a négyzetméterár, míg a külső kerületekben a 10 ezer eurót is eléri. Berlinben, Bécsben és Prágában is több mint kétszerese a budapestinek az átlagos négyzetméterár. Berlinben 8100, Bécsben 8000 euró az átlag, Prága kicsivel olcsóbb, az átlagos négyzetméterár a belső városrészekben 7600 euró. A külső kerületekben ennél nagyságrendileg, akár 2000 euróval is kedvezőbb az árszint. Pozsony nagyjából a budapesti átlagár másfélszerese – a belvárosban 4700, a periférián 3400 euró az átlagos négyzetméterár –, Varsó pedig alig előzi meg a magyar főváros lakásárszintjét.

Ezzel szemben Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára januárban átlagosan 2532 euró volt, a paneleké 1982 euro, a használt házaké pedig a 2076 eurót is elérte. Ezek az értékek a IV. negyedévhez képest magasabbak, a házak esetében 10 százalékkal, a panellakások esetében 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából. 

A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogy lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén  előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”

– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkáltatók szerint is égető reformok szükségesek a munkásszállóknál

Óriási lenne az igény a piacon a modern munkásszállók iránt.

Megfelelő szállás biztosítása esetén ugyanis nagyobb az esély, hogy a potenciális munkaerő munkát vállal olyan hiányterületeken és régiókban, amely a lakhelyétől jóval távolabb található.  Éppen ezért a kormány is kiemelten támogatja a modern munkásszállások létrehozását annak érdekében, hogy a munkavállalók mobilitása növekedjen, és a szállások minősége javuljon – hangsúlyozza Tóth Olivér, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.

Eltűnőben vannak a tömegszállások

Magyarországon a munkaerő szállásoltatását körülbelül 90%-ban a munkáltatók és munkaerő-kölcsönző cégek végzik. Cégenként eltérő, hogy melyik megoldást preferálják. A munkaerőkölcsönző cégek a szállásoltatás során rengeteg terhet levesznek a vállalatokról, így kiemelt szerep jut nekik nem csak a munkaerő toborzásában, hanem a szállás biztosításában is. Magyarországon jelenleg kétféle munkásszállás típus található meg. Vannak a magánlakások/házak, amiket munkásoknak adnak ki. Gyakran ezt a szomszédok és utcabeliek nem nézik jó szemmel. Emellett vannak a régi rendszerből maradt szállók, amiket próbáltak ugyan korszerűsíteni, de a legtöbb sajnos több sebből vérzik. Ezekben a folyosón találhatóak a fürdők, WC-k, valamint általában emeletenként 1 konyha van. A felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Még mindig találni tömegszállást is, ahol 8-10 fő van egy szobában, de ez a gyakorlat szerencsére visszaszorulóban van.

„A munkáltatók felismerték a minőségi munkásszállások iránti igényt, és törekednek a munkavállalók számára megfelelő szállás biztosítására. Hozzánk is folyamatosan érkeznek megkeresések és alig várják, hogy elkészüljenek a szállóink”

– jegyezte meg Tóth Olivér. Kiemelte: a modern munkásszállások ugyanis elősegítik a munkaerő mobilitását, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.

A munkavállalók elégedettsége a legfontosabb

A munkáltatók – amellett, hogy törekednek a minőségi szállások irányába történő elmozdulás felé – egyre inkább kikérik a dolgozók véleményét a szállás körülményeiről, a feltételekről, kényelemről és a felszereltségről. Ha ugyanis a munkavállaló nem érzi jól magát a szálláson, nem pihen megfelelően, az a munka rovására mehet. A dolgozók elégedettsége kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában és a fluktuáció csökkentésében.

„A munkáltatók számára egy-egy szállás kiválasztásánál a legfontosabb szempontok a tisztaság, a jó megközelíthetőség, a szobánként maximum 1-2 ágy és a magas komfortérzet. Éppen azért, hogy a munkavállalók ki tudják pihenni magukat és jól tudjanak teljesíteni a munkában. És természetesen hajlandóak legyenek munkát vállalni a lakóhelyüktől jóval távolabb”

– hangsúlyozza a szakember.

A 21. századi munkásszálló már inkább egy lakópark

A munkáltatók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a munkásszállókkal szemben, és a szállóknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a portaszolgálat, az éjszakai bejárás lehetősége, a nemek szerinti elkülönített hálóhelyek, és a fekvőhelyenként biztosított 5 m2 alapterület. Az ágyaknak legalább 90×200-as méretűeknek kell lenniük, emeletes ágy nem használható, és az ágyakhoz ágybetétet, takarót, párnát és ágyneműt is biztosítani kell. A szobákban kétnaponta kell takarítani, a közös helyiségekben pedig rendszeres és fertőtlenítő takarítást kell végezni, szintén legalább kétnaponta. A fekvőhelyszámnak megfelelő szék, legalább egy asztal, férőhelyenként egy 60×60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység és egy éjjeliszekrény/falipolc az alapfelszereltség része. Fűtési időszakban legalább 20 fok-ot kell biztosítani a szálláson. Nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoár. A szálláshelyen biztosítani kell a mosási/vasalási lehetőséget is. 50 fő feletti szálláshelyen nappali tartózkodó helységet kell kialakítani. A konyha/étkező helységben szintenként, 20 férőhelyenként egy főzőlap és egy kétrészes mosogató, valamint legalább egy asztal és egy konyhaszekrény az előírás. Biztosítani kell az élelmiszertárolást: férőhelyenként legalább 0,1m3 térfogategységű élelmiszertároló rekeszben és 20 férőhelyenként egy hűtőszekrényben. 50 férőhelyenként betegszobát kell kialakítani. A munkásszállás házirendjét ki kell függeszteni, és a munkavállalók tudomására kell hozni. A higiénés szabályok betartására kiemelten fel kell hívni a figyelmet.

A magyar és a külföldi munkavállalók igényei eltérőek

A magyar és a külföldi munkavállalók szállásigényei eltérőek. Pontosan ezért nem mobilizálhatóak a magyarok olyan mértékben, mint amilyen mértékben elégedettek a harmadik országbeli munkavállalók. Közre játszik a munkavállalók társadalmi-gazdasági helyzete abban, hogy egy adott színvonallal mennyire elégedettek. Emellett a kulturális szokások is meghatározóak.

„Van olyan nemzet, amelynek tagjai szeretnek együtt főzni, s a kész ételt együtt elfogyasztani. Ez az egyik szállónk esetében fel is merült, hogy a rekreációs szoba helyén lehetne-e egy nagy közös étkező. A munkáltatók figyelnek ezekre a különbségekre, és jelzik is nekünk, hogy milyen igényeik vannak a munkavállalóknak. Magyarországon a szállásoltatás során az a jellemző, hogy a különböző nemzetiségű munkavállalókat nem szokták együtt szállásoltatni, ha mégis, akkor külön szinten helyezik el őket”

– összegez a Wellby szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Új stratégia a céges flottakezelésében

flottakezelés auto26

Használtautó-eladás piaci értéken, három év garanciával, 30 nap alatt

A használtautó-értékesítés és különösen a céges flották kezelése gyakran nagy kihívást jelent a magyar vállalkozások számára. A piac gyors változása mellett az autók piaci értékének helyes meghatározása és a megbízható üzleti partner kiválasztása komoly fejtörést okozhat. Azonban az új, innovatív megoldások, mint a holland módszeren alapuló bizományos értékesítés, lehetővé teszik a flották hatékonyabb, kockázatmentes kezelését és rekordidő alatt, tűpontos piaci áron történő értékesítését.

A hagyományos használtautó-értékesítési megoldások gyakran nem felelnek meg a modern kor elvárásainak, ami lassítja az értékesítési ciklusokat és csökkenti a vállalkozások piaci versenyképességét. Ezzel szemben hatékony alternatívát kínál a magánszemélyek körében már bevált, átláthatóságra, gyorsaságra és a bizományos értékesítés előnyeire épülő holland módszer. Ez a megközelítés a flottakezelés új dimenzióját nyitja meg, hozzájárulva ezzel a vállalkozások növekedéséhez és piaci pozíciójuk erősítéséhez is.

„A flottakezelés terén új megközelítésre van szükség. A holland módszer az elmúlt években megreformálta a magyar használtautó-piacot a magánszemélyek körében azzal, hogy lehetővé teszi az autók akár 30 napon belüli, valós piaci áron történő értékesítését, három éves alap garanciával. Ez egyedülálló előnyöket kínál a céges flották esetében is, hiszen így a cégek, flottakezelők és autókereskedők problémamentesen, a felvásárlók által kínált vételi árnál 25-35%-kal magasabb áron tudják értékesíteni a járműveket, elősegítve ezzel a vállalkozásuk folyamatos fejlődését és pénzügyi stabilitásának megőrzését.” – avat be Orczy Rafael, az Auto26 kommunikációs vezetője, a márka arca.

auto26

Garantált eladás erőfeszítések nélkül

A vállalatok számára nem csak az eladási ár, hanem az értékesítéssel kapcsolatos teendők egyszerűsége és átláthatósága is döntő jelentőségű. Az értékesítés körüli teljes folyamat, mint például a járművek előkészítése, karbantartása és a szükséges adminisztratív teendők intézése, jelentősen megnehezítheti ezt a feladatot, különösen a nagy flottával rendelkező cégek számára. További nehézséget jelent, hogy jelenleg áll a használtautó piac, azaz a legideálisabb körülmények között is hónapokba telhet az autók eladása. A holland módszerre épülő értékesítési modellnek köszönhetően a teljes flotta garantáltan 30 nap alatt lecserélhető, ami hatalmas versenyelőnyt jelent a vállalkozásoknak.

„A vállalatok, új gépkocsikat értékesítő kereskedések számára kulcsfontosságú, hogy az autók értékesítésével járó folyamatokra ne kelljen a saját erőforrásaikat pazarolni. A holland módszerre épülő bizományos értékesítéssel a flottakezelőknek is lehetőségük nyílik arra, hogy alaptevékenységükre koncentráljanak, miközben mi biztosítjuk számukra az autóik gyors és hatékony értékesítését. Ez a megközelítés nem csak időt és energiát takarít meg számukra, hanem optimalizálja a flotta értékesítés folyamatát is, biztosítva a járművek tűpontos beárazását, valós piaci értéken történő meghirdetését, az érdeklődőkkel való kapcsolattartást és az adás-vételi folyamat teljes körű levezénylését.” – sorolja a bizományos értékesítés előnyeit a szakértő.

Flottakezelés gondtalanul

Amikor egy magánszemély vagy cég elad egy járművet, számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy ha az autóval valami történik, a vevő reklamálni fog, esetleg jogi lépéseket tesz. A Polgári Törvénykönyv ugyanis kellékszavatossági kötelezettséget ír elő, ami magánszemélyek esetében 6+6 hónapot, cégeknél pedig 1+1 évet jelent. Ez komoly problémát okozhat az eladónak, ha a jármű hibája miatt pereskedésre kerülne sor, ami hosszadalmas és költséges folyamatot indíthat el. Mindez azonban elkerülhető a bizományos értékesítéssel.

„A holland módszer alkalmazásával a használtautó-piac szereplői, mint például az autókereskedők, flottakezelők és más vállalkozások, jelentős előnyökhöz juthatnak. Ennek egyik legfontosabb eleme a három év alapgarancia, amit minden autóra biztosítunk, beleértve a motor, váltó és futóművére vonatkozó garanciát. Ez a fajta ‘Műszaki Casco’ biztosítás azt jelenti, hogy ha a vásárlás után bármi probléma merül fel a járművel, a vevő közvetlenül a biztosítóhoz fordulhat és nem az eladót terheli a felelősség. Ezáltal az eladók mentesülnek a szavatossági kötelezettségek alól, ami a flottakezelés során különösen fontos. Emellett lehetőség van a biztosítás gyári garancia szintig történő emelésére is, így például egy 5 éves Opel Astra esetében is biztosítani tudjuk a legmagasabb szintű védelmet, korlátlan kilométerfutással és a legmagasabb minőségű alkatrész csomaggal.” – mutat rá az egyedülálló biztosítási konstrukció előnyeire Orczy Rafael.

Nagyker ár helyett kisker áron is lehet

A céges flották értékesítése jellemzően nem a magánszemélyek felé történik, hanem a vállalatok más cégeknek adják el a járműveiket, mert ezzel elkerülhetik az autók bemutatását, és a kellékszavatossági kötelezettségeket. Ezek az ügyletek általában a kiskereskedelmi ár 65-75%-ának megfelelő nagykereskedelmi áron történnek, ami ugyan elősegíti a gyors és egyszerű tranzakciókat, viszont lényegesen alacsonyabb bevételt jelentenek az eladónak, mintha piaci áron történt volna az adás-vétel.

„A holland módszerrel a B2B és a B2C ügyfelek felé is kiskereskedelmi áron tudjuk értékesíteni a céges flottákat, ami kedvezőbb feltételeket jelent az eladók számára. A jutalék pedig alacsonyabb, mint az elérhető árrés, miközben az autókra garancia is jár az új tulajdonosnak. Így a flottakezelők és vállalatok nem csak a gyors eladást, hanem a magasabb árat és a jogi biztonságot is maximálisan élvezhetik” – emeli ki az Auto26 kommunikációs vezetője.

Orczy Rafael Auto26

Orczy Rafael, az Auto26 kommunikációs vezetője

Új horizont az exportértékesítésben

Az európai autópiac sokszínűsége és dinamikája különleges lehetőségeket kínál az exportértékesítésre, különösen a flottakezelők és autókereskedők számára, akik szélesebb vevőkört szeretnének elérni. Az Auto 26 szolgáltatása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy járműveiket nem csak helyben, hanem nemzetközi piacokon is értékesíthessék, optimalizálva ezzel bevételeiket és bővítve az üzleti lehetőségeiket. Az ilyen típusú értékesítés különösen előnyös lehet az olyan járműveknél, amelyek bizonyos piacokon magasabb értéket képviselnek, mint máshol.

„Az exportértékesítés egy komplex folyamat, ami magas szintű piaci ismereteket és speciális logisztikai képességeket igényel. Az európai használtautó-piac sokszínűsége miatt bizonyos járműtípusok különösen exportképesek lehetnek. Egyes modellek, amelyek egy adott országban kevésbé keresettek, más piacon kiválóan értékesíthetők. Például egy dízel hajtású jármű, amely Belgiumban már nem használható a belvárosi korlátozások miatt, Olaszországban gyorsan eladható. Ráadásul az Uniós cégek nettóban vásárolhatnak tőlünk, ami jelentős adóelőnyöket jelenthet, fokozva ezzel az értékesítés vonzerejét és hatékonyságát.” – hangsúlyozza az iparági szakértő, aki hozzátette: „Az exportértékesítési folyamat során is teljes körű támogatást nyújtunk, beleértve a vámügyintézést és a szükséges logisztikai feladatokat, hogy ügyfeleink gond nélkül értékesíthessék a járműveiket a lehető legmagasabb áron.”

Csak tegye le a kocsit és dőljön hátra

A bizományos értékesítés során az egyik figyelemre méltó kompromisszum, hogy az eladásra szánt autót le kell parkolni az Auto 26 telephelyén, ami azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre az eladás ideje alatt. Ez kihívást jelenthet azok számára, akik folyamatosan szükségük van járművükre. Azonban ez a korlátozás jelentős előnyökkel is jár, mint a kivételes feltételek, amelyek lehetővé teszik a cégek számára, hogy akár 30 napon belül, 100%-ban problémamentesen megújítsák a flottájukat.

„Az autók átadása és az, hogy ezután nem használhatók, bizonyos cégek számára hátránynak tűnhet, de a gyorsaság és a szinte azonnali értékesítési lehetőség, amit kínálunk, jelentős előnyöket rejt. Különösen azok számára, akik a lizingszerződésük vagy tartós bérlet lejártával, maradványérték felett szeretnék értékesíteni a flottájukat. A jutalék alapú elszámolás, a járművek előkészítésének alacsony költsége és a garantált 30 napos értékesítési időszak, ami alatt vállaljuk az autók valós piaci értéken történő hirdetését és eladását, kivételes lehetőséget biztosít a flottakezelők számára, hogy gazdaságosan és hatékonyan megújíthassák járműparkjukat.” – zárta gondolatait az Auto 26 kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss