Gazdaság

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket.

Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

Túl az első sokkon

A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.

Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?

Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült.

“A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő”

emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.

“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez”

fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.

„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük”

– vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.

A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz

  • Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
  • Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
  • A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
  • Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
  • Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.

A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan

  • Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
  • A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
  • A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
  • A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
  • A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
  • Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.

A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan

  • 64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
  • 55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
  • 47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
  • 46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
  • 44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
  • 22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
  • 21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
  • 7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.

Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss