Gazdaság

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket.

Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

Túl az első sokkon

A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.

Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?

Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült.

“A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő”

– emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.

“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez”

– fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.

„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük”

– vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.

A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz

Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.

A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan

Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.

A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan

64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.

Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.

Related Topics:2020 covid-19 digitalizáció hatás járvány karantén

Up Next

Globális válság és a robotika helyzete

Don't Miss

Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!