Gazdaság

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket.

Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

Túl az első sokkon

A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.

Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?

Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült.

“A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő”

– emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.

“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez”

– fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.

„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük”

– vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.

A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz

Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.

A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan

Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.

A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan

64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.

Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.

Related Topics:2020 covid-19 digitalizáció hatás járvány karantén

Up Next

Globális válság és a robotika helyzete

Don't Miss

Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka

Gazdaság

Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből

Október 30-ig lehet beadni a pályázatokat a szélerőművi kapacitások bővítésének első fordulójára és a kormány elképzelései szerint a következő években összesen akár 4000 MW plusz teljesítmény is jöhet majd szélenergiából a további fejlesztések eredményeként.

A megújuló energia részarányának növekedése a magyar energiamixben örvendetes fejlemény és fontos lépés az energiaátmenet során, azonban az elvárt eredményhez kulcsfontosságú, hogy rugalmas, decentralizált, digitális megoldásokat alkalmazó villamosenergia-hálózat is rendelkezésre álljon.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!