Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket.

Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

Túl az első sokkon

A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.

Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?

Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült.

“A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő”

– emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.

“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez”

– fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.

„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük”

– vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.

A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz

  • Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
  • Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
  • A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
  • Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
  • Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.

A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan

  • Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
  • A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
  • A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
  • A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
  • A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
  • Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.

A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan

  • 64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
  • 55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
  • 47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
  • 46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
  • 44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
  • 22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
  • 21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
  • 7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.

Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása

Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.

A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.

Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett

A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.

A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.

A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.

Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben

A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.

A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.

Tudatos építkezés az ICT-piacon

A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.

„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”

– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss