Gazdaság

Egyre több magyar vezető tervezi a mesterséges intelligencia használatát

A magyar nagyvállalatok negyede (24,6%) már érett mesterséges intelligencia felhasználó

A magyar vállalatok közel negyede tekinthető érett mesterséges intelligencia felhasználónak a Microsoft friss felmérése szerint.

A technológiát érett szinten használó vállalatok kétharmada szerint már rövid távon jelentős előnyük származik a mesterséges intelligencia használatából, míg dolgozóik szerint értékesebb és örömtelibb munkalehetőséget kínál nekik a technológia. Az előnyök kiaknázásához ugyanakkor elengedhetetlen a dolgozók képzése, ezt egyre több vezető látja be.

Azok a vállalatok vészelik át a legkönnyebben a járványhelyzet okozta gazdasági megrázkódtatást, amelyek egyidőben vezetik be a mesterséges intelligenciára épülő új technológiákat és gondoskodnak arról, hogy munkavállalóik a használatukhoz szükséges képességeket és tudást is megszerezzék – erre lehet következtetni annak a kutatásnak az adataiból, amelyet a Microsoft készített húsz ország mintegy 12 000 munkavállalójának és vezetőjének megkérdezésével a 250 főnél több embert foglalkoztató vállalatok körében. Magyarországon több, mint 630 megkérdezett vett részt a kutatásban.

A nagyvállalatok 90 százaléka vagy már képzi a munkavállalóit a mesterséges intelligencia technológiákra, vagy pedig tervezi ezt. Míg a világon százból 93 vállalat tartozik ebbe a körbe, addig Magyarországon százból 91. Mást mutat a kép, ha azt vetjük össze, hány vállalatnál van folyamatban ilyen képzési program és hány vállalatnál van tervben. Míg a világ átlagában, vagy éppen Németországban minden második nagyvállalatnál már futnak ezek a képzések, addig Magyarországon a 30 százaléknál vannak folyamatban a képzések és hatvan százalék a tervezi a beindításukat.

Azoknál a cégeknél, amelyeknél már korábban bevezették a mesterséges intelligenciát, azaz a technológia bevezetésében előrehaladottnak számítanak, elmondható, hogy az összes vizsgált ország átlagában a dolgozók 65 százaléka már részesült valamilyen MI-képzésen, Magyarországon pedig a dolgozók közel fele (49%). Ha az összes megkérdezett vállalatnál nézzük, hogy a dolgozók mekkora része szerezte meg az MI-hez szükséges tudást, világszinten 38 százalékot mutatnak a felmérés adatai, Magyarországon pedig 25 százalékot.

A mesterséges intelligencia képzéseken már átesett magyar dolgozók közel fele (48%) szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értéket jelentő munkához segítette őket ez a tudás – a globális adat 38%. A megkérdezett magyarok 22 százaléka mondta azt, hogy több örömöt ad számára az a munka, amit ennek a tudásnak a birtokában végeznek – a globális adat ennél 40%. A kutatásból összességében kiderül, hogy az MI-tudás birtokában magasabb pozíciót, nagyobb fizetést lehet elérni, és a dolgozók hosszú távú jövőjüket is optimistábban látják, mint ilyen képességek nélkül.

Amennyiben a technológia bevezetése és az alkalmazottak képzése kéz a kézben jár, egy olyan értékteremtő folyamat veszi kezdetét, amelyben a megfelelő tudás révén újabb és újabb mesterséges intelligencia alapú eszközökbe ruházhatnak be a vállalatok, tovább fokozva versenyképességüket és hatékonyságukat. A kutatás szerint, nemzetközi viszonylatban a bevezetésben élenjáró vállalatok túlnyomó többsége – 84%-a -, mind a képzésre, mind a bevezetésre odafigyeltek, és már most látják a befektetéseik megtérülését. Ezek a cégek az érett MI felhasználók. Ugyanakkor a kezdeti lépéseknél tartók 56 százaléka is rövid távú megtérüléssel számol.

Magyarországon valamivel a világátlagot meghaladó, közel 25 százalékos a magukat érett mesterséges intelligencia felhasználóként jellemző (az MI áthatja a mindennapi munkát, a munkafolyamatok, a szolgáltatások és termékek integráns részét képezi) vállalatok aránya. Vezetőik kétharmada szerint növekedett a működésük hatékonysága és a vevőik elégedettsége. Ehhez képest érdekes, hogy a bevezetésnél még nem járó vezetők várakozásai nem olyan pozitívak.

„Bizonytalan időkben, egy dologban lehetünk bizonyosak: abban, hogy támogatnunk kell a munkavállalókat tehetségük, találékonyságuk kibontakozásában. Az elkövetkező hónapok, évek meghatározó jelentőségűek leszenek a vállalatok számára. Még nagyobb agilitásra lesz szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a járvány utáni gazdasági helyzethez. A felmérésünk szerint a magyar vállalkozások nagyon is tudatában vannak annak, hogy ebben a mesterséges intelligenciának meghatározó szerepe lesz. Erre azonban fel kell készíteni a szervezeteiket”

mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője a most publikált adatokat kommentálva.

A dinamikusan fejlődő vállalatoknál képzés és technológiaváltás kéz a kézben halad

A képzés olyannyira fontossá vált a munkavállalók szemében, hogy közel felük – Magyarországon és világszerte egyaránt – akár a munkahelyváltást is megfontolná, amennyiben a munkaadójuk nem hajlandó ebbe befektetni. A kutatás megállapította, hogy az MI bevezetésében élenjáró szervezetek arra törekednek, hogy a munkavállalóik még inkább a magas hozzáadott értéket képviselő, a tehetségüket felszínre hozó feladataikra koncentrálhassanak – épp ebben dolgozik a kezük alá az MI. Ezért a képzéseik az adatelemzéstől, a kritikai gondolkodáson át a kommunikációig és a kreativitás fejlesztéséig terjednek.

Az MI olyan vállalati kultúrát teremt, amely az innovációra és a folyamatos tanulásra épül

A felmérés szerint, szinte minden munkavállaló szeretne megismerkedni az AI használatával és az előnyeivel (92%, Magyarország: 95%). Magyarországon azonban a dolgozóknak csak a 38 százaléka (szemben a teljes minta 42 százalékával) elégedett azzal, amit a munkaadója nyújt ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát felkészült módon használhassa munkavégzés közben. Habár, az MI-ben élenjáró vállalkozásoknál ez az arány jóval magasabb az átlagnál: 64 százalék (teljes minta:70%).

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss