Gazdaság

A digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben

A vizsgálat rávilágított a digitális átalakulás és a mögöttes technológiák növekvő stratégiai fontosságára a kiskereskedelmi szektorban

A kiskereskedelmi szektor digitális átalakulása (DX) elfogadott és megállíthatatlan folyamat a Fujitsu új globális vizsgálatának ma közzétett eredményei szerint.

Kilenc országban a kiskereskedelmi cégek több mint kétharmada feltétlenül szükségesnek tartja a kiskereskedelmi technológia digitális átalakulását, és csupán 7% nem ért egyet ezzel a megállapítással.

A DataDriven által a Fujitsu megbízásából végzett vizsgálat eredményei is megerősítik, hogy az online és a fizikai vásárlási élmény közeledésével a kiskereskedelmi vállalatok többségénél már javában zajlik a digitális átalakulás. A folyamatban a pénzügyi részlegek járnak az élen, ahol a válaszadók 63%-ánál már érett megoldás működik, vagy van bevezetés alatt. A pénzügyet szorosan követik az értékesítés (62%), az ügyfélszolgálat (59%) és a vevőoldali folyamatok (59%).

„A kiskereskedelem az a lencse, amelyen keresztül világosan láthatjuk a társadalmunkat és az életstílusunkat érintő számos mélyreható változást. A COVID-19 járvány felgyorsította a már korábban észlelt kiskereskedelmi trendeket, amelyek így már megállíthatatlanul haladnak előre. A Fujitsu új vizsgálata szerint a kiskereskedelmi szereplők ezekre az erőkre határozottan reagálva, már elindultak a digitális átalakulás útján. Azért adtunk megbízást a vizsgálat elkészítésére, hogy mélyrehatóbban megismerjük a szektorban zajló digitális átalakulást. Az, hogy a pénzügy mellett az értékesítés és az ügyfélszolgálat jár élen ebben a folyamatban, jól érzékelteti, milyen stratégiai fontossággal bír a sikeres átalakulás a nyereségesség szempontjából”

– mutatott rá Richard Clarke, a Fujitsu globális kiskereskedelmi igazgatója.

Folytatódik az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése

A digitális átalakulás összhangban áll a globális vizsgálat által a kiskereskedelemben azonosított stratégiai változásokkal:

  • Egyre több kiskereskedelmi vállalkozás vezeti be az online értékesítést. Több mint egyharmaduk (34%) már jelenleg is kínálja termékei és szolgáltatásai többségét online. A globális COVID-19 válság tovább gyorsította ezt a trendet.
  • Sok kiskereskedelmi cég hibrid (online-fizikai) modell szerint működik olyan kezdeményezésekkel, mint pl. az online megvásárolt termék bolti átvételének lehetősége (buy online, pick-up in-store, BOPIS). A válaszadók közel kétharmada (64%) egyetért azzal, hogy az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése ezután is folytatódik.
  • Elérhetővé teszik a kiskereskedelmi adatokat (pl. egy termék aktuális készletszintjét) a vevők számára – a megkérdezettek 69%-a ezt az eladók szempontjából is pozitív trendnek látja.

A digitális átalakulás egyéb hatásai a kiskereskedelmi vállalatokra:

  • A válaszadók 21%-a költségcsökkenésről számolt be, elsősorban a logisztika, a raktározás és a szállítmányozás területén. A digitális átalakulás a pénzügy (20%), a karbantartás (20%), az üzemeltetés (19%), az IKT (18%) és a kiskereskedelmi működés (18%) költségeit is csökkenti.
  • Az ügyfélszolgálatok 29%-a számolt be fejlődésről. Szintén pozitív változást mutat a call centerek működése (19%), a marketing (16%) és a munkahelyi innováció (16%).

A nyilvános felhő gyorsabb ütemben terjed a privát és a hibrid felhőnél

A digitális átalakulást támogató technológiák közül a felhő egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelmi adatfeldolgozásban. A szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) az alkalmazások beszerzésének legnépszerűbb forrása. Ugyanakkor a kiskereskedelmi vállalatok jelentős része ragaszkodik a házon belüli adatfeldolgozáshoz (24%), illetve a kulcsrakész nagyvállalati alkalmazások használatához (18%).

Kevés ágazati szereplő tartja túlzottnak a számítási felhőt az elmúlt évtizedben kísérő kiemelt érdeklődést. Sőt, sokan azt mondják, hogy a felhő még mindig nem kap kellő figyelmet. A felhőszkeptikusok főként azok közül a kiskereskedelmi vállalatok közül kerülnek ki, amelyek házon belül tartják adatfeldolgozási folyamataikat.

Az MI-re nagy jövő vár, és az IoT is fontos szerepet fog játszani a kiskereskedelemben

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb a kiskereskedelemben. A megkérdezettek kétharmada (69%) nagy lehetőséget lát benne, és közel ugyanennyien (66%) úgy vélik, hogy javítani fogja az életminőséget, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul. A dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák is nagyon sok területen alkalmazhatók a kiskereskedelemben, de egyelőre lassan terjednek. Ugyanakkor 69% arra számít, hogy az IoT hosszabb távon forradalmasítja majd a kiskereskedelmet.

A kiskereskedelem szereplőinek támogatása jövőbeni átalakulásuk megtervezésében

A Fujitsu hisz abban, hogy érdemes támogatni az ügyfeleket jövőbeni átalakulásuk megtervezésében – hogy a lehető legjobban kezelhessék stratégiai prioritásaikat, és növelhessék a részvényeseiknek nyújtott értéket. A Fujitsu co-creating programja keretében a kiskereskedelmi cégek célzott együttműködésben vehetnek részt, és a Fujitsu emberközpontú élményt ígérő HXD (human-centric experience design) tervezési módszertanára támaszkodva, megalapozottabb döntéseket hozhatnak és beruházásokat hajthatnak végre a digitális átalakulással kapcsolatban. A Fujitsu képzett HXD szakemberek által vezetett, dinamikus, koncentrált co-creation workshopjain részt vevő kiskereskedelmi vállalkozások elegendő időt, megfelelő környezetet és támogatást kapnak a világos jövőbeni célok elérését szolgáló átalakulás megtervezéséhez. A virtuális térben, több időzónában, sokszínű résztvevői körrel zajló foglalkozások a digitális átalakulást állítják a középpontba.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss