Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben

A vizsgálat rávilágított a digitális átalakulás és a mögöttes technológiák növekvő stratégiai fontosságára a kiskereskedelmi szektorban

A kiskereskedelmi szektor digitális átalakulása (DX) elfogadott és megállíthatatlan folyamat a Fujitsu új globális vizsgálatának ma közzétett eredményei szerint.

Kilenc országban a kiskereskedelmi cégek több mint kétharmada feltétlenül szükségesnek tartja a kiskereskedelmi technológia digitális átalakulását, és csupán 7% nem ért egyet ezzel a megállapítással.

A DataDriven által a Fujitsu megbízásából végzett vizsgálat eredményei is megerősítik, hogy az online és a fizikai vásárlási élmény közeledésével a kiskereskedelmi vállalatok többségénél már javában zajlik a digitális átalakulás. A folyamatban a pénzügyi részlegek járnak az élen, ahol a válaszadók 63%-ánál már érett megoldás működik, vagy van bevezetés alatt. A pénzügyet szorosan követik az értékesítés (62%), az ügyfélszolgálat (59%) és a vevőoldali folyamatok (59%).

„A kiskereskedelem az a lencse, amelyen keresztül világosan láthatjuk a társadalmunkat és az életstílusunkat érintő számos mélyreható változást. A COVID-19 járvány felgyorsította a már korábban észlelt kiskereskedelmi trendeket, amelyek így már megállíthatatlanul haladnak előre. A Fujitsu új vizsgálata szerint a kiskereskedelmi szereplők ezekre az erőkre határozottan reagálva, már elindultak a digitális átalakulás útján. Azért adtunk megbízást a vizsgálat elkészítésére, hogy mélyrehatóbban megismerjük a szektorban zajló digitális átalakulást. Az, hogy a pénzügy mellett az értékesítés és az ügyfélszolgálat jár élen ebben a folyamatban, jól érzékelteti, milyen stratégiai fontossággal bír a sikeres átalakulás a nyereségesség szempontjából”

– mutatott rá Richard Clarke, a Fujitsu globális kiskereskedelmi igazgatója.

Folytatódik az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése

A digitális átalakulás összhangban áll a globális vizsgálat által a kiskereskedelemben azonosított stratégiai változásokkal:

  • Egyre több kiskereskedelmi vállalkozás vezeti be az online értékesítést. Több mint egyharmaduk (34%) már jelenleg is kínálja termékei és szolgáltatásai többségét online. A globális COVID-19 válság tovább gyorsította ezt a trendet.
  • Sok kiskereskedelmi cég hibrid (online-fizikai) modell szerint működik olyan kezdeményezésekkel, mint pl. az online megvásárolt termék bolti átvételének lehetősége (buy online, pick-up in-store, BOPIS). A válaszadók közel kétharmada (64%) egyetért azzal, hogy az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése ezután is folytatódik.
  • Elérhetővé teszik a kiskereskedelmi adatokat (pl. egy termék aktuális készletszintjét) a vevők számára – a megkérdezettek 69%-a ezt az eladók szempontjából is pozitív trendnek látja.

A digitális átalakulás egyéb hatásai a kiskereskedelmi vállalatokra:

  • A válaszadók 21%-a költségcsökkenésről számolt be, elsősorban a logisztika, a raktározás és a szállítmányozás területén. A digitális átalakulás a pénzügy (20%), a karbantartás (20%), az üzemeltetés (19%), az IKT (18%) és a kiskereskedelmi működés (18%) költségeit is csökkenti.
  • Az ügyfélszolgálatok 29%-a számolt be fejlődésről. Szintén pozitív változást mutat a call centerek működése (19%), a marketing (16%) és a munkahelyi innováció (16%).

A nyilvános felhő gyorsabb ütemben terjed a privát és a hibrid felhőnél

A digitális átalakulást támogató technológiák közül a felhő egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelmi adatfeldolgozásban. A szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) az alkalmazások beszerzésének legnépszerűbb forrása. Ugyanakkor a kiskereskedelmi vállalatok jelentős része ragaszkodik a házon belüli adatfeldolgozáshoz (24%), illetve a kulcsrakész nagyvállalati alkalmazások használatához (18%).

Kevés ágazati szereplő tartja túlzottnak a számítási felhőt az elmúlt évtizedben kísérő kiemelt érdeklődést. Sőt, sokan azt mondják, hogy a felhő még mindig nem kap kellő figyelmet. A felhőszkeptikusok főként azok közül a kiskereskedelmi vállalatok közül kerülnek ki, amelyek házon belül tartják adatfeldolgozási folyamataikat.

Az MI-re nagy jövő vár, és az IoT is fontos szerepet fog játszani a kiskereskedelemben

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb a kiskereskedelemben. A megkérdezettek kétharmada (69%) nagy lehetőséget lát benne, és közel ugyanennyien (66%) úgy vélik, hogy javítani fogja az életminőséget, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul. A dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák is nagyon sok területen alkalmazhatók a kiskereskedelemben, de egyelőre lassan terjednek. Ugyanakkor 69% arra számít, hogy az IoT hosszabb távon forradalmasítja majd a kiskereskedelmet.

A kiskereskedelem szereplőinek támogatása jövőbeni átalakulásuk megtervezésében

A Fujitsu hisz abban, hogy érdemes támogatni az ügyfeleket jövőbeni átalakulásuk megtervezésében – hogy a lehető legjobban kezelhessék stratégiai prioritásaikat, és növelhessék a részvényeseiknek nyújtott értéket. A Fujitsu co-creating programja keretében a kiskereskedelmi cégek célzott együttműködésben vehetnek részt, és a Fujitsu emberközpontú élményt ígérő HXD (human-centric experience design) tervezési módszertanára támaszkodva, megalapozottabb döntéseket hozhatnak és beruházásokat hajthatnak végre a digitális átalakulással kapcsolatban. A Fujitsu képzett HXD szakemberek által vezetett, dinamikus, koncentrált co-creation workshopjain részt vevő kiskereskedelmi vállalkozások elegendő időt, megfelelő környezetet és támogatást kapnak a világos jövőbeni célok elérését szolgáló átalakulás megtervezéséhez. A virtuális térben, több időzónában, sokszínű résztvevői körrel zajló foglalkozások a digitális átalakulást állítják a középpontba.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss