Gazdaság

„Mindent is” automatizálnának az SAP legújabb, házon belül indított startupjai

Évről évre SAP alkalmazottak ezreit vonják be világszerte az SAP Intrapreneurship programba, arra ösztönözve őket, hogy vállalkozási és termékfejlesztési ötleteiket az SAP keretein belül futtassák fel önálló startuppá.

A most kihirdetett 30 támogatott idei pályázatából az is kirajzolódik, hogy mik az innováció irányai a szoftveróriásnál.

Jó néhány olyan népszerű alkalmazás fut önállóan, vagy az SAP platformjainak részeként, amikről nem gondolnánk, hogy eredendően egy SAP dolgozó fejéből pattantak ki, és a belső ösztönző programokon keresztül jutottak el a piacképes fázisba. Ilyen többek között a 2016-ban indult Ruum nevű, csapatmunkához ideális projektmenedzsment alkalmazás, vagy éppen a tavaly debütáló Spotlight, ami programhasználati jellegzetességek elemzésével derít fényt a felhasználókat visszatérően bosszantó hibákra, vagy ad javaslatot repetitív munkafolyamatok automatizálására.

Miközben a legnagyobb technológiai cégek elsősorban akvizíciók útján igyekeznek fenntartani versenyképességüket, az SAP nagy hangsúlyt fektet az organikus innovációra is. Természetesen jelentős hányadot képvisel eleve a célzott termékfejlesztés a cég tevékenységében, de az SAP kialakított egy évről évre egyre népszerűbb rendszert azon ötletek ápolására és felvirágoztatására, melyek nem fejlesztőktől származnak, hanem adott esetben egy értékesítőtől, egy könyvelőtől, vagy bármilyen más dolgozótól. Az Intrapreneurship program intézményesített keretet ad a belső kezdeményezések ösztönzésétől, az ígéretes ötletek megtalálásán és kiválasztásán át a teljes inkubációig és az anyagi fedezet biztosításáig terjedően, akárcsak a hagyományos startupvilágban.

Idén újabb 30 kezdeményezés indulhat el a termékfejlesztés útján, miután az elmúlt 8 hétben több körös belső tájékoztatási, képzési és kiválasztási procedúrán mentek keresztül. A több ezer munkavállalót megmozgató, világszerte mintegy 80 eseményen összesen 220 pályázatot dolgoztak ki és adtak be a dolgozók, és ebből választották ki az idei 30 projektet.

Bár néhány kortárs innovációs témakörre a pályázatok beadását megelőző inspirációs eseményeken külön hangsúlyt fektettek, alapvetően bármilyen fejlesztési ötlettel lehetett pályázni, így a kiválasztottak köre is eléggé széleskörű. Mindazonáltal kirajzolódnak bizonyos trendek, hogy mi az, ami igazán foglalkoztatja az SAP háza táján a dolgozókat.

Számos kezdeményezés célozza valamilyen folyamat automatizálását, legyen szó szerződések generálásáról, beszállítói hálózatok vizualizálásáról, dokumentumkezelésről és -megosztásról, beszerzési tenderkiírásokról, rendszeresen ismétlődő üzleti előrejelzésekről, dolgozói munkatervek személyre szabásáról.

Ugyancsak népszerűek a különböző adatbázisok és eddig kiaknázatlan adatvagyonok feldolgozásával nyert üzleti célú alkalmazás-ötletek. Itt jobbára a fogyasztói vásárlásokból, üzleti tranzakciókból, vállalati beszerzésekből kinyerhető minták feldolgozásáról és abból értékes következtetések levonásáról van szó. Akad pályázó, aki korábbi vásárlásaink alapján ajánlana útvonalat, másik pályázat pedig éppen a bejárt útvonal alapján javasolna új polcrendet, megint mások pedig eleve a polcokra kerülő termékek fogyasztói fogadtatásában keresne kiaknázható tanulságokat.

Felhasználói szempontból nagyon ígéretes, hogy több pályázat is szól az alkalmazások – elsősorban persze üzletviteli szoftverek – kezelhetőségének javításáról, jobbára a manapság divatos – és az SAP berkein belül pedig különösen népszerű – „no code” és „design thinking” jegyében. Ennek lényege, hogy programozói háttértudás vagy műszaki véna igénye nélkül, úgymond „bolondbiztosan” lehessen beállítani, paraméterezni, kezelni olyan szoftvereket, melyekhez régebben vaskos felhasználói útmutatók tartoztak, és üzembiztos használatukat akár hosszadalmas tanfolyamokon lehetett csak elsajátítani. A cél, hogy az összetett irodai alkalmazások is ugyanolyan magától értetődőek, könnyen kezelhetők legyenek, mint a telefonjainkra kedvtelésből letöltött appok. A titok általában a felhasználóbarát kezelői felületek kialakítása, az intuitív vezérlési útvonalak megtervezése, ez azonban az új pályázatokban rendre kiegészül a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással. Ezzel a megközelítéssel olyan menürendszerek és kezelőfelületek is kialakíthatók, amelyek használata közben az ember már szinte azt érzi, hogy olvas a gondolataiban a szoftver, hiszen mindig pont az esik kézre, az jelenik meg választható opcióként, és olyan külalakban, amire az adott felhasználónak éppen szüksége van. Nem véletlen, hogy a legerősebb visszhangot kiváltó tavalyi Spotlight is már ezt a területet célozta, és a technológiai lehetőségek bővülésével még újabb utak nyílnak az ez irányú innováció előtt.

Noha magyar pályázat idén nem jutott be az Intrapreneurship kiválasztottjai közé, a szervezet által inspirált innováció a magyar SAP-ben is jelen van. Tavaly óta többedszer zajlik sikerrel a Hack2Sol rendezvénysorozat, a karantén ideje alatt most kivételesen online formában prezentálták a versenyzők a szoftver prototípusaikat. A Hack2Sol jellegzetessége, hogy az SAP partnercégeit, a rendszerintegrátorokat vonja be és ösztönzi újítások kidolgozására és bemutatására. Az automatizálási megoldások itt is népszerűek voltak. Az Innovative Software for Business IT Kft. képviselői olyan alkalmazást mutattak be, mellyel külföldön rekedt turisták, utazók kaphatnak naprakész utazási információkat mobilkészülékükön keresztül. A Grepton Zrt. a NAV-nak beküldendő számlák adminisztrációjának automatizálásához készített egyedi fejlesztést ügyfelei számára. A Konzorcia Kft. egy gyógyszergyár termékelőállítási és raktározási feladataihoz tervezett a vényköteles termékek dobozaira feltüntetendő kódok generálását és termékhez rendelését lebonyolító modult. Az EasyWay Systems Kft. a napon belüli giro megjelenéséhez időzítve fejlesztett a bankok közötti tranzakciókat figyelő, a pénzmosást a jellemzői alapján felismerő és kiszűrő monitoring rendszert. Ugyancsak monitoring a célja a Onespire Zrt. fejlesztésének, ők SAP S/4HANA és ERP vállalatirányítási rendszerek működésében fellépő szűk keresztmetszetek felderítésére és a terhelés kiegyensúlyozására hoztak szoftveres megoldást.

„A magyar Hack2Sol ugyan nem formális pályázati rendszer, hanem inkább a tudásmegosztást segítő workshop jellegű rendezvénysorozat, mégis fontos szakmai fórum az SAP-nek, és disztribútorainak, ráadásul az együttműködést is erősíti. A résztvevők mindig a valós üzleti életből vett, megoldandó ügyfélesettel vagy problémával érkeznek, mi pedig új technológiákra való oktatással és szakmai mentorálással segítünk nekik, hogy 2 hét alatt ők maguk fejlesszenek működő prototípust az adott kihívásra”

– magyarázza Faluvégi János, az SAP Hungary presales szakértője, a Hack2Sol házigazdája.

A Hack2Sol eseményein ügyfelek számára végzett – elsősorban persze SAP platformokon alapuló, vagy azokat kiegészítő – egyedi fejlesztésekhez több szempont szerint ad jobbító szándékú észrevételeket az SAP szakmai zsűrije. Ennek megfelelően nem csak a bemutatott fejlesztések technikai újszerűségét véleményezik, hanem a kivitelezés jövőbeni üzleti hasznosíthatóságát, és az akár dobozos termékké, vagy kínált szállítói szolgáltatássá való továbbfejlesztéshez szükséges egyéb lépések megvalósíthatóságát is.

Related Topics:2020 Automatizálás program SAP startup

Up Next

Startup ötletgyár épül a válság ellen

Don't Miss

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!