Gazdaság

„Mindent is” automatizálnának az SAP legújabb, házon belül indított startupjai

Évről évre SAP alkalmazottak ezreit vonják be világszerte az SAP Intrapreneurship programba, arra ösztönözve őket, hogy vállalkozási és termékfejlesztési ötleteiket az SAP keretein belül futtassák fel önálló startuppá.

A most kihirdetett 30 támogatott idei pályázatából az is kirajzolódik, hogy mik az innováció irányai a szoftveróriásnál.

Jó néhány olyan népszerű alkalmazás fut önállóan, vagy az SAP platformjainak részeként, amikről nem gondolnánk, hogy eredendően egy SAP dolgozó fejéből pattantak ki, és a belső ösztönző programokon keresztül jutottak el a piacképes fázisba. Ilyen többek között a 2016-ban indult Ruum nevű, csapatmunkához ideális projektmenedzsment alkalmazás, vagy éppen a tavaly debütáló Spotlight, ami programhasználati jellegzetességek elemzésével derít fényt a felhasználókat visszatérően bosszantó hibákra, vagy ad javaslatot repetitív munkafolyamatok automatizálására.

Miközben a legnagyobb technológiai cégek elsősorban akvizíciók útján igyekeznek fenntartani versenyképességüket, az SAP nagy hangsúlyt fektet az organikus innovációra is. Természetesen jelentős hányadot képvisel eleve a célzott termékfejlesztés a cég tevékenységében, de az SAP kialakított egy évről évre egyre népszerűbb rendszert azon ötletek ápolására és felvirágoztatására, melyek nem fejlesztőktől származnak, hanem adott esetben egy értékesítőtől, egy könyvelőtől, vagy bármilyen más dolgozótól. Az Intrapreneurship program intézményesített keretet ad a belső kezdeményezések ösztönzésétől, az ígéretes ötletek megtalálásán és kiválasztásán át a teljes inkubációig és az anyagi fedezet biztosításáig terjedően, akárcsak a hagyományos startupvilágban.

Idén újabb 30 kezdeményezés indulhat el a termékfejlesztés útján, miután az elmúlt 8 hétben több körös belső tájékoztatási, képzési és kiválasztási procedúrán mentek keresztül. A több ezer munkavállalót megmozgató, világszerte mintegy 80 eseményen összesen 220 pályázatot dolgoztak ki és adtak be a dolgozók, és ebből választották ki az idei 30 projektet.

Bár néhány kortárs innovációs témakörre a pályázatok beadását megelőző inspirációs eseményeken külön hangsúlyt fektettek, alapvetően bármilyen fejlesztési ötlettel lehetett pályázni, így a kiválasztottak köre is eléggé széleskörű. Mindazonáltal kirajzolódnak bizonyos trendek, hogy mi az, ami igazán foglalkoztatja az SAP háza táján a dolgozókat.

Számos kezdeményezés célozza valamilyen folyamat automatizálását, legyen szó szerződések generálásáról, beszállítói hálózatok vizualizálásáról, dokumentumkezelésről és -megosztásról, beszerzési tenderkiírásokról, rendszeresen ismétlődő üzleti előrejelzésekről, dolgozói munkatervek személyre szabásáról.

Ugyancsak népszerűek a különböző adatbázisok és eddig kiaknázatlan adatvagyonok feldolgozásával nyert üzleti célú alkalmazás-ötletek. Itt jobbára a fogyasztói vásárlásokból, üzleti tranzakciókból, vállalati beszerzésekből kinyerhető minták feldolgozásáról és abból értékes következtetések levonásáról van szó. Akad pályázó, aki korábbi vásárlásaink alapján ajánlana útvonalat, másik pályázat pedig éppen a bejárt útvonal alapján javasolna új polcrendet, megint mások pedig eleve a polcokra kerülő termékek fogyasztói fogadtatásában keresne kiaknázható tanulságokat.

Felhasználói szempontból nagyon ígéretes, hogy több pályázat is szól az alkalmazások – elsősorban persze üzletviteli szoftverek – kezelhetőségének javításáról, jobbára a manapság divatos – és az SAP berkein belül pedig különösen népszerű – „no code” és „design thinking” jegyében. Ennek lényege, hogy programozói háttértudás vagy műszaki véna igénye nélkül, úgymond „bolondbiztosan” lehessen beállítani, paraméterezni, kezelni olyan szoftvereket, melyekhez régebben vaskos felhasználói útmutatók tartoztak, és üzembiztos használatukat akár hosszadalmas tanfolyamokon lehetett csak elsajátítani. A cél, hogy az összetett irodai alkalmazások is ugyanolyan magától értetődőek, könnyen kezelhetők legyenek, mint a telefonjainkra kedvtelésből letöltött appok. A titok általában a felhasználóbarát kezelői felületek kialakítása, az intuitív vezérlési útvonalak megtervezése, ez azonban az új pályázatokban rendre kiegészül a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással. Ezzel a megközelítéssel olyan menürendszerek és kezelőfelületek is kialakíthatók, amelyek használata közben az ember már szinte azt érzi, hogy olvas a gondolataiban a szoftver, hiszen mindig pont az esik kézre, az jelenik meg választható opcióként, és olyan külalakban, amire az adott felhasználónak éppen szüksége van. Nem véletlen, hogy a legerősebb visszhangot kiváltó tavalyi Spotlight is már ezt a területet célozta, és a technológiai lehetőségek bővülésével még újabb utak nyílnak az ez irányú innováció előtt.

Noha magyar pályázat idén nem jutott be az Intrapreneurship kiválasztottjai közé, a szervezet által inspirált innováció a magyar SAP-ben is jelen van. Tavaly óta többedszer zajlik sikerrel a Hack2Sol rendezvénysorozat, a karantén ideje alatt most kivételesen online formában prezentálták a versenyzők a szoftver prototípusaikat. A Hack2Sol jellegzetessége, hogy az SAP partnercégeit, a rendszerintegrátorokat vonja be és ösztönzi újítások kidolgozására és bemutatására. Az automatizálási megoldások itt is népszerűek voltak. Az Innovative Software for Business IT Kft. képviselői olyan alkalmazást mutattak be, mellyel külföldön rekedt turisták, utazók kaphatnak naprakész utazási információkat mobilkészülékükön keresztül. A Grepton Zrt. a NAV-nak beküldendő számlák adminisztrációjának automatizálásához készített egyedi fejlesztést ügyfelei számára. A Konzorcia Kft. egy gyógyszergyár termékelőállítási és raktározási feladataihoz tervezett a vényköteles termékek dobozaira feltüntetendő kódok generálását és termékhez rendelését lebonyolító modult. Az EasyWay Systems Kft. a napon belüli giro megjelenéséhez időzítve fejlesztett a bankok közötti tranzakciókat figyelő, a pénzmosást a jellemzői alapján felismerő és kiszűrő monitoring rendszert. Ugyancsak monitoring a célja a Onespire Zrt. fejlesztésének, ők SAP S/4HANA és ERP vállalatirányítási rendszerek működésében fellépő szűk keresztmetszetek felderítésére és a terhelés kiegyensúlyozására hoztak szoftveres megoldást.

„A magyar Hack2Sol ugyan nem formális pályázati rendszer, hanem inkább a tudásmegosztást segítő workshop jellegű rendezvénysorozat, mégis fontos szakmai fórum az SAP-nek, és disztribútorainak, ráadásul az együttműködést is erősíti. A résztvevők mindig a valós üzleti életből vett, megoldandó ügyfélesettel vagy problémával érkeznek, mi pedig új technológiákra való oktatással és szakmai mentorálással segítünk nekik, hogy 2 hét alatt ők maguk fejlesszenek működő prototípust az adott kihívásra”

– magyarázza Faluvégi János, az SAP Hungary presales szakértője, a Hack2Sol házigazdája.

A Hack2Sol eseményein ügyfelek számára végzett – elsősorban persze SAP platformokon alapuló, vagy azokat kiegészítő – egyedi fejlesztésekhez több szempont szerint ad jobbító szándékú észrevételeket az SAP szakmai zsűrije. Ennek megfelelően nem csak a bemutatott fejlesztések technikai újszerűségét véleményezik, hanem a kivitelezés jövőbeni üzleti hasznosíthatóságát, és az akár dobozos termékké, vagy kínált szállítói szolgáltatássá való továbbfejlesztéshez szükséges egyéb lépések megvalósíthatóságát is.

Related Topics:2020 Automatizálás program SAP startup

Up Next

Startup ötletgyár épül a válság ellen

Don't Miss

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!