Gazdaság

Hazai vállalkozásoknak segít az IBM: újraindítás helyett újragondolás

Az IBM Think Digital konferencia utat mutat a vállalkozásoknak a digitalizációban, alkalmazkodásban és az üzleti folyamatok átalakításában

A koronavírus újraírta a játékszabályokat az üzleti életben is: megváltoztak a működési körülmények, kiélezettebb lett az ügyfelekért folytatott versengés, miközben sok területen a hirtelen gazdasági visszaesés miatt szűkülnek a források. A pandémia megmutatta, hogy ebben az új helyzetben a digitalizáció már nem cél, hanem sokaknak az egyetlen eszköz lehet a túlélésre. Az IBM szerint a vállalatoknak nem újraindítani kell magukat, hanem újragondolni a működésüket. Ehhez ad támpontokat október 27-én az IBM a Think Digital Summit online konferencia, amelyen ingyenesen lehet részt venni.

Az IBM nemrég megjelent globális kutatása szerint a koronavírus-járvány nemhogy visszavetette, hanem felgyorsította a vállalatok digitális transzformációját; ez a közép-kelet-európai régióra is igaz. A 20 iparágban és 22 országban több mint 3800 felsővezető megkérdezésével készült tanulmányból az is kiderül, hogy 10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális átállást a járvány miatt. A COVID-19 és az üzleti élet jövője című tanulmányban az IBM három kulcsterületet azonosít, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak:

  1. a szervezeti rugalmasság, a mesterséges intelligencia (MI);
  2. az automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása;
  3. az új típusú vezetés, a dolgozói elkötelezettség és a dolgozók újszerű megközelítése.

Ezek nemcsak divatos buzzword-ök, hanem az üzleti versenyképesség hajtómotorjai. Erről szól a IBM Think Digital Summit digitális konferencia” – mutatott rá Johannes Maurer, az IBM dél-kelet-európai régióért felelős vezetője. „A vezető vállalatok számára a digitális transzformáció már nem kérdés, és a járvány mindenkit arra kényszerít, hogy gyorsan bepótolja a lemaradását ezen a téren. Mindeközben ugyanis már egy másik, nagyon fontos problémára is oda kell figyelni: kutatásunk konklúziója az, hogy a munkaerő megtartása, a kiégés kezelése a versenyképesség egyik kulcsa. A digitalizáció ezen a téren is segítséget nyújthat: hosszú távon azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Ebben és ezen területeken igyekszünk segíteni, jó példákat, bevezethető gyakorlatokat mutatni a konferencián.”

Az eseménnyel együtt az IBM a dél-kelet-európai régióból számos olyan vállalatot mutat be, amelyek az IBM-hez fordultak azért, hogy a digitális megújulás segítségével kiváló eredményeket érjenek el.

Az egyik ilyen cég az Antenna Hungária Zrt. (AH). A nagymúltú állami vállalat hagyományosan a műsorterjesztésre és a távközlési szolgáltatásokra koncentrált. Az utóbbi időben azonban már olyan új terültekere is betört a vállalat, mint a rendezvénytechnika, a rendezvényszervezés, műsorgyártás, illetve IT és IT biztonsági szolgáltatások biztosítása. A vállalat vezetősége 2019-ben határozta el, hogy kiterjesztik szolgáltatásaikat az IT biztonsági területekre is. Ezen döntés eredményeként az elmúlt másfél évben az IBM technológiájára alapozva alakították az Antenna Hungária Security Operation Center-t (SOC).

Az október 27-i konferencián a szakértők bemutatják a szolgáltatás bevezetésének történetét és azt, hogy miként segítették az IBM szakemberei az új szolgáltatási terület technológiai hátterének kialakítását.

Közösségi tudás, jó tapasztalatok megosztása

Az ingyenes szakmai napon többek között arról lesz szó, hogy az IT miként képes növelni a szervezeti rugalmasságot, hogyan konfiguráljunk új infrastruktúrát, miközben a kibervédelemre is ügyelünk, és miként lehet agilis módszerekkel okos vállalatot építeni.

  • Az előadók között lesz többek között Aleksandra Mojsilović kutató, IBM Fellow, az IBM Research-nél a mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatos kutatások vezetője, aki segít megérteni, hogy miként alkalmazható a mesterséges intelligencia biztonságosan az üzlet élet szinte bármely területén.
  • Előad majd az IBM Infrastuktúra Szolgálatások régiós vezetője, Anna Nowosielska is, aki gyakorlati példákon keresztül mutatja be, miként lehet sikeresen és biztonságosan átköltöztetni egy vállalat akár teljes üzleti tevékenységét a felhőbe.
  • Lee Harris, az IBM MSSP európai értékesítési vezetője szerint, ahogyan egyre több dolgot intézünk online, úgy válik teljesen általánossá a kiberbűnözés is. A jövőben az emberek által használt technológia minden egyes apró része folyamatos támadás alatt lesz. Előadásában megmutatja, hogy a Mátrix című film Neojaként hogyan vehetjük fel a harcot a totális kiberháború ellen.
  • De mi van akkor, ha már elszenvedtük a kibertámadást? Ha nem voltunk felkészülve megfelelően? Ha a hackerek felfedeztek egy biztonsági rést és hatalmas károkat okoztak a vállalatnak? Ugyancsak kérdés lehet a vállalatok részéről, hogy miként előzzük meg, hogy egy alkalmazott visszaéljen fontos üzleti információkkal? A helyreállítás és a megfelelő válaszlépések, az IT-infrastruktúra felkészítése és más helyreállítással és megelőzéssel kapcsolatos tapasztalatokról fog beszélni az üzleti-folyamat specialista, Duncan Blain.

A konferencia vendége lesz az IBM mesterséges intelligenciával foglalkozó, több rangos elismeréssel rendelkező kutatója, Aleksandra Mojsilović, több régiós IBM-vezető, etikus hacker, valamint kiberbiztonsági szakértő is. Az ingyenes rendezvényre jelentkezni itt lehet. További esettanulmányok az IBM Think SEE blogján olvashatók.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss