Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Biztonság és produktivitás egyszerre – a technológia legnagyobb kihívása napjainkban

Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és internetbiztonságért felelős alelnöke

Szánjon egy pillanatot szervezete internetbiztonságért felelős munkatársaira. Tegye félre egy kicsit a panaszait, hiszen biztosan vannak. A rendszerek és az adatok őrei naponta küzdenek azzal, hogy megtalálják az egyensúlyt a produktivitás, az egyszerű használat és a biztonsági előírások hatékony érvényesítése között. Hogyan lehet anélkül prioritást adni a biztonságnak, hogy végeláthatatlan folyamatokkal, dokumentumokkal és jelszavakkal terhelnénk a dolgozókat?

Hiszen ha a felhasználók úgy élik meg, hogy a biztonsági intézkedések túlzottan visszafogják a produktivitásukat, megpróbálják majd kikerülni vagy kijátszani őket. Ez pedig komoly kockázatot és sérülékenységet jelent a szervezet számára.

Ráadásul az egymással ellentétes szükségletek között olyan környezetben kell megtalálni a kényes egyensúlyt, amely folyamatosan mozgásban van. Változnak az internetes fenyegetések, új veszélyek jelennek meg. Jó példa erre a Covid19-világjárvány. Sok munkavállalónak el kellett hagynia a biztonságos céges környezetet, és potenciálisan kevésbé biztonságos otthoni eszközökön és hálózaton kellett folytatnia a munkát, úgy, hogy közben hozzáfért a céges rendszerekhez és adatokhoz. A támadók kihasználták ezt a trendet, olyan témákra összpontosítva, amelyek relevánsnak tűntek az új viszonyok között. Megjelentek a Covid19-ről exkluzív tájékoztatást ígérő adathalász e-mailek; az adománygyűjtéshez felhasználónév, jelszó és banki adatok megadását kérő álwebhelyek és segélyprogramokról vagy kormányzati hitelekről és támogatásokról szóló hamis hirdetések. És nem minden szervezet volt képes arra, hogy a kezdetektől fogva megfelelő infrastruktúrát építsen ki, és célravezető védelmi intézkedéseket vezessen be.

Az IT-biztonság növelésének ára van

Abban mindenki egyetért, hogy a biztonsági előírások frusztrálóak lehetnek a felhasználók számára, és ezért az internetbiztonsági szakembereket terheli némi felelősség. Sok olyan dolog, amit a felhasználók szeretnének csinálni (vagy muszáj csinálniuk) egy munkanap során, veszélyérzetet kelt az internetbiztonsági szakemberekben. Például a naprakész vírusvédelmi szoftver nélküli személyi eszközök vagy az USB-memóriák ellenőrizetlen használata, ami akár a teljes céges infrastruktúrát megfertőzheti.

Ezért a szervezetek szabályokat vezetnek be az ilyen tevékenységek tiltására. Ezzel a támadók dolgát szeretnék megnehezíteni – de mellékhatásként esetenként a dolgozói produktivitást gátolják. Az embereknek azonban dolgozniuk kell, és ezzel óhatatlanul megjelennek a kivételek. És néhány hét elteltével, amikor már mindenki kivételért folyamodott, a rendszer romokban hever.

Az IT használatához nehézkes folyamatokat előíró biztonsági szakemberek magának az IT-nek az elérését is megakadályozhatják például a felhőerőforrások használatának tiltásával. Hogy ezt miért teszik? Mert az „árnyék IT” agilitás terén nyújtott előnyei biztonsági veszélyekkel társulnak. Az üzleti funkciók gyakran az internetbiztonság és az IT-infrastruktúra holisztikus vizsgálata nélkül veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Azt gondolják, ez nem az ő feladatuk. Ugyanakkor a céges szabályok be nem tartása sokféle – néha súlyos – komplikációkhoz vezet az adatbiztonság és a személyes adatok védelme, az adatmásolás és a biztonsági mentés terén.

A helyzetet tovább rontja, hogy a felhasználók időről-időre fejlettebb vagy kényelmesebb biztonsági intézkedésekkel találkoznak magánemberként. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire felhasználóbarát művelet egy telefon feloldása ujjlenyomat-olvasó vagy arcfelismerő funkcióval. És mennyivel kényelmesebb ez, mint a 90 naponként jelszóváltoztatást előíró céges biztonsági szabályzat.

Lehet jobban?

Biztosan lehet ezt jobban is csinálni. Fogyasztói szintű használati élményt kell nyújtani a lehető legmagasabb fokú biztonságot garantáló vállalati köntösbe csomagolva.

Az igények teljesítése gyakran szinte kizárja egymást, nehezen feloldható köztük az ellentét. Kihívást jelent úgy jobb felhasználói élményt nyújtani, hogy közben meg kell valósítani a biztonsági intézkedéseket a különböző országokban, több partnerrel működő vállalati szervezeten belül. És pénzügyi megfontolások miatt bármilyen új rendszerrel hosszabb távra kell tervezni – ami azzal jár, hogy az mindig is elavultnak fog látszani a legújabb fogyasztói technológia mellett.

Egy dologban biztosan egyetértünk: a dolgok mai állása nem felel meg az elérni kívánt célnak. Az IT-részlegek terjedelmes szabályzatokat készítenek, évente elolvasásukra kényszerítve a munkavállalókat. De a felszólításokat és a tiltásokat valahogy dinamikusabban kellene megfogalmazni. Ez óriási változtatást jelent, de egyre többen kezdik felismerni a szükségességét.

Ennek hátterében az áll, hogy a biztonság emberi tényezői gyakran bonyolultabbak a technikaiaknál. És az új technológiák ironikus módon tovább fokozhatják a felhasználók frusztrációját. Olyan biztonsági kultúrára lenne szükség, amelyben a felhasználókat a fogyasztókhoz hasonló módon kezelik, és az évi egy biztonsági oktatás helyett érdekesebb, motiválóbb és tartósabb módon készítsék fel őket a biztonságos viselkedésre.

Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a biztonsági csapatok között, meg kell érteni és el kell fogadni az elkerülhetetlen kockázatokat (és meg kell tervezni a rájuk reagáló biztonsági intézkedéseket), és azonosítani kell azokat, ahol a kockázat meghaladja a potenciális előnyöket. A biztonsági funkciónak kell az üzleti terület nyelvét beszélnie.

A biztonsági kontextus ismerete

Kiindulópontként az internetbiztonságnak jobban kell összpontosítani a felhasználókra. Jelenleg a hozzáférési jogosultságokat külön generálják az egyes szolgáltatásokhoz és rendszerekhez. Ez a személet túl elnagyolt és bonyolult. Mostanában kevesebb a személyes meeting, de a vezetőknek változatlanul hozzá kell férniük távolról a vállalati rendszerekhez. Az egységes tiltás kivitelezhetetlen és felesleges is.

A biztonság egyre inkább elmozdul az adott személytől elvárható, észszerű viselkedést leképező és dinamikusan alkalmazó, perszóna-alapú szabályok felé. Sok szervezetnél már ma is ilyenek vannak érvényben – még ha kezdetleges módon is. Valószínűleg még hiányoznak a kontextusérzékeny szerepkör-profilok, amelyeket kifejezetten az adatokat munkaidőn kívül elérő különböző felhasználótípusokra, dinamikusan hoznak létre.

Az új digitális élményt nyújtó szerepkörök elősegítik a nagyvállalati informatika fogyasztói környezet mintájára történő átalakítását. Ebben a környezetben a szolgáltatások és a termékek pontosan igazodnak ahhoz, hogy a felhasználó mit szeretne, és mire van szüksége. A nagyvállalati felhasználóknak nem csupán az fontos, hogy mindez jól nézzen ki. Itt a feladat sokkal inkább az emberi munkavégzés által biztosított értékfolyam védelme a munkafolyamatok teljes körű leképezésével. Az internetbiztonság és a céges használati élmény szempontjából is az a jövő útja, ha már a tervezés fázisában beépítik a rendszerbe a megfelelő biztonságot.

Útban az új biztonsági kultúra felé

Az új biztonsági kultúra kialakítását segíti, ha szimuláljuk egy új fogyasztói termék bevezetését. Vizsgáljuk meg az ügyfélnek nyújtott teljes élményt, és már a tervezés fázisában illesszük be a biztonságot az értékteremtő munkafolyamatba. Ha sikerül azonosítani a digitális élmény gazdáját, akkor megvan az a pont, ahonnan kiindulva értéket teremthetünk az értéket generáló emberek számára.

Persze a felhasználóknak is vannak szerepköreik. A biztonsági csapatoknak erőteljesen kell törekedniük arra, hogy mindent beépített módon (by design) biztonságossá tegyenek. Ennek ellenére, semmilyen okostechnológia nem lesz képes tökéletesen biztonságossá tenni a szervezetet, ha a felhasználók nem érzik felelősségüknek, hogy megtegyék, ami rajtuk múlik. Ha azt próbáljuk újragondolni, hogyan tud minden egyes dolgozó hozzájárulni a szervezet biztonságához és a beépített biztonságot tökéletesen integráló kultúra megteremtéséhez, mindenkire fontos szerep hárul.

Gazdaság

Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?

Tapasztalt HR-szakemberrel erősítette meg csapatát a Prohuman, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson a HR területén a vállalatok versenyképességének megőrzésében.

A Prohuman 2026 augusztusától kiemelt partnerség keretében nyerte meg Nagy Andrea fejlesztő szakembert, aki a SkillCompass csapat HR-szakértőjeként erősíti a céget.

„Ez az új szolgáltatási terület segít abban, hogy egy-egy vállalat pontosabban lássa, milyen tudásra és készségekre van szükség ma, és mire lesz szükség holnap. Felmérhetjük, mennyiben tudja ezeket biztosítani a cég jelenlegi szakemberállománya, hol vannak hiányok, és milyen képzésekkel érdemes fejleszteni a munkatársakat. Akár egyéni szinten is megmutathatjuk, ki hol tart, milyen fejlődési lehetőségei vannak, és megfelelő képzés után mely munkakörben tudja legjobban hasznosítani a képességeit. Ez segít abban, hogy a vállalat időben felkészüljön a változásokra, és rendelkezésére álljon a működéshez és a növekedéshez szükséges szakértelem és létszám”

– mondta el Nagy Andrea.

tb-photo.hu

A szakember több mint 25 éve dolgozik a HR és a szervezetfejlesztés világában. Vállalati HR-vezetői tapasztalatára építve immár 15 éve támogat vezetőket, csapatokat és szervezeteket a fejlődésben. Munkájának fókuszában a vezetőfejlesztés, a kultúraváltás, a kompetenciafejlesztés és a stratégiai szervezeti átalakulások állnak.

Az AI mindent felülír, de fel lehet készülni arra, hogy versenyben maradhasson a vállalat

A munka világa egyre inkább a képességek, feladatok és döntések összekapcsolódó hálózatára épül, miközben a hagyományos, merev munkaköri keretek önmagukban már egyre kevésbé adnak választ a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira. A Prohuman SkillCompass rendszere ezt a szemléletváltást támogatja azzal, hogy láthatóvá teszi a szervezetekben rejlő kompetenciákat, segíti azok tudatos fejlesztését, és olyan alapot teremt, amelyre a fejlesztés, a tehetségmenedzsment, az utánpótlás-tervezés és a szervezeti átalakulás is építhető.

„A jövőálló szervezetek nem munkaköröket terveznek, hanem célokat bontanak le feladatokká, és azokat képességekhez illesztik, szükség szerint fejlesztik ezeket a képességeket, és olyan működést építenek, ahol a változás nem kényszer, hanem tudatosan alakítható lehetőség. Ez nem egy HR-trend, hanem egy működési logika. Amikor a szervezet nem munkakörökben, hanem projektekben, feladatokban, képességekben és fejlődési lehetőségekben kezd gondolkodni, sokkal gyorsabban tud reagálni a változásokra, és jobban képes kiaknázni az emberekben rejlő potenciált”

– fogalmazott Nagy Andrea.

A Prohuman kiemelt szerepet bíz Nagy Andreára a SkillCompass szakmai képviseletében, a módszertan gyakorlati bevezetésének támogatásában és a skillalapú szervezeti gondolkodás hazai erősítésében. Nagy Andrea számára mindez egy új stratégiai fókuszterületet jelent, miközben továbbra is a Parrish & Crawler International szakmai vezetőjeként folytatja tréneri, coaching- és szervezetfejlesztési tevékenységét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban

Továbbra is jelentősen elmarad a nők aránya a logisztikában, ráadásul 10 év alatt ebben alig volt előrelépés. A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hirdeti meg negyedik alkalommal az Év Női Logisztikusa díjat a Navigátorvilág szakmai médiummal közösen.

A kezdeményezés a fuvarozásban, a szállítmányozásban és a logisztikában dolgozó női szakemberek eredményeire irányítja a figyelmet és a pályaválasztás előtt állóknak is megmutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket. Az Év Női Logisztikusa mellett idén is keresik az Év Fiatal Női Logisztikusát, az ajánlásokat pedig 2026. november 11-ig várják a szervezők.

A logisztikához sokan még mindig elsősorban a kamionokat és a raktárakat társítják, miközben az ágazat a szállítmányozástól az ellátási láncok tervezésén át a digitális fejlesztésekig számos szakmai és vezetői karrierutat kínál.

Még mindig kevés a női vezető

Ráadásul jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. A raktározásban és a szállítást támogató tevékenységekben dolgozók női aránya 26 százalékos volt az EU-ban 2024-ben, ami minimális előrelépést jelent a 2014-es 25 százalékhoz képest az European Labour Authority felmérése szerint.

A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hozta létre 2023-ban a Navigátorvilág szaklappal együtt az Év Női Logisztikusa díjat. A díjra olyan női szakembereket várnak, akik szakmai tudásukkal, eredményeikkel és munkatársaikra gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Az ajánlásokban a sikeres projektek és a szakmai életút mellett annak bemutatása is fontos, hogyan járul hozzá a jelölt vállalata fejlődéséhez, illetve miként támogatja és ösztönzi a környezetében dolgozókat.

„Sok kiváló női szakember dolgozik a logisztikában, de az eredményeik gyakran csak a saját vállalatukon belül ismertek. Ezzel a díjjal szeretnénk megmutatni, kik ők, milyen utat jártak be, és mit értek el. A korábbi nyertesek történeteiből az is látszik, hányféle módon lehet ebben az ágazatban sikeres karriert építeni. Azt szeretnénk, hogy ezek a példák azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik most gondolkodnak a pályaválasztáson”

– mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.

Szakmai eredmények és példamutató pályák

Az Év Női Logisztikusa díjat elsőként, 2023-ban Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője nyerte el, míg a különdíjat Unger Tímea, a Continental Magyarország logisztikai vezetője vehette át. 2024-ben megosztott első helyen Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője kapta az elismerést. 2025-ben Juhászné Seres Orsolya, a Trans-Sped Kft. szállítmányozási osztályvezetője lett az Év Női Logisztikusa. A díjazásakor bemutatott pályafutása során junior szállítmányozóból egy harmincfős csapat vezetőjévé vált.

A 2024-ben elindított Év Fiatal Női Logisztikusa kategória első nyertese Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója volt. 2025-ben pedig Varasdi-Mestyán Gitta Margit, a Speed Sped’03 Kft. logisztikai vezetője érdemelte ki az elismerést, aki önálló logisztikai osztály felépítésével és belső rendszerek fejlesztésével is bizonyította rátermettségét.

Így lehet ajánlani jelöltet

A korábbi évekhez hasonlóan ajánlás útján lehet bekerülni a versenybe. Az ajánlásban a jelölt szakmai pályafutását, meghatározó eredményeit és esetleges korábbi elismeréseit kell bemutatni, valamint röviden megindokolni, miért érdemes a díjra. Az ajánlást maga a jelölt is beküldheti.

A pályázatokat Word- vagy PDF-formátumban, jó minőségű, nagy felbontású fényképpel együtt várják a szervezők 2026. november 11-ig a marketing@waberers.com vagy a bandy@kozlekedesvilag.hu elérhetőségekre.

A részletes pályázati feltételek és az Év Fiatal Női Logisztikusa kategória jogosultsági feltételei a 2026-os pályázati kiírásában elérhetőek itt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének

Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.

A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.

Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.

„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”

– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.

„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”

– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss