Gazdaság

Biztonság és produktivitás egyszerre – a technológia legnagyobb kihívása napjainkban

Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és internetbiztonságért felelős alelnöke

Szánjon egy pillanatot szervezete internetbiztonságért felelős munkatársaira. Tegye félre egy kicsit a panaszait, hiszen biztosan vannak. A rendszerek és az adatok őrei naponta küzdenek azzal, hogy megtalálják az egyensúlyt a produktivitás, az egyszerű használat és a biztonsági előírások hatékony érvényesítése között. Hogyan lehet anélkül prioritást adni a biztonságnak, hogy végeláthatatlan folyamatokkal, dokumentumokkal és jelszavakkal terhelnénk a dolgozókat?

Hiszen ha a felhasználók úgy élik meg, hogy a biztonsági intézkedések túlzottan visszafogják a produktivitásukat, megpróbálják majd kikerülni vagy kijátszani őket. Ez pedig komoly kockázatot és sérülékenységet jelent a szervezet számára.

Ráadásul az egymással ellentétes szükségletek között olyan környezetben kell megtalálni a kényes egyensúlyt, amely folyamatosan mozgásban van. Változnak az internetes fenyegetések, új veszélyek jelennek meg. Jó példa erre a Covid19-világjárvány. Sok munkavállalónak el kellett hagynia a biztonságos céges környezetet, és potenciálisan kevésbé biztonságos otthoni eszközökön és hálózaton kellett folytatnia a munkát, úgy, hogy közben hozzáfért a céges rendszerekhez és adatokhoz. A támadók kihasználták ezt a trendet, olyan témákra összpontosítva, amelyek relevánsnak tűntek az új viszonyok között. Megjelentek a Covid19-ről exkluzív tájékoztatást ígérő adathalász e-mailek; az adománygyűjtéshez felhasználónév, jelszó és banki adatok megadását kérő álwebhelyek és segélyprogramokról vagy kormányzati hitelekről és támogatásokról szóló hamis hirdetések. És nem minden szervezet volt képes arra, hogy a kezdetektől fogva megfelelő infrastruktúrát építsen ki, és célravezető védelmi intézkedéseket vezessen be.

Az IT-biztonság növelésének ára van

Abban mindenki egyetért, hogy a biztonsági előírások frusztrálóak lehetnek a felhasználók számára, és ezért az internetbiztonsági szakembereket terheli némi felelősség. Sok olyan dolog, amit a felhasználók szeretnének csinálni (vagy muszáj csinálniuk) egy munkanap során, veszélyérzetet kelt az internetbiztonsági szakemberekben. Például a naprakész vírusvédelmi szoftver nélküli személyi eszközök vagy az USB-memóriák ellenőrizetlen használata, ami akár a teljes céges infrastruktúrát megfertőzheti.

Ezért a szervezetek szabályokat vezetnek be az ilyen tevékenységek tiltására. Ezzel a támadók dolgát szeretnék megnehezíteni – de mellékhatásként esetenként a dolgozói produktivitást gátolják. Az embereknek azonban dolgozniuk kell, és ezzel óhatatlanul megjelennek a kivételek. És néhány hét elteltével, amikor már mindenki kivételért folyamodott, a rendszer romokban hever.

Az IT használatához nehézkes folyamatokat előíró biztonsági szakemberek magának az IT-nek az elérését is megakadályozhatják például a felhőerőforrások használatának tiltásával. Hogy ezt miért teszik? Mert az „árnyék IT” agilitás terén nyújtott előnyei biztonsági veszélyekkel társulnak. Az üzleti funkciók gyakran az internetbiztonság és az IT-infrastruktúra holisztikus vizsgálata nélkül veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Azt gondolják, ez nem az ő feladatuk. Ugyanakkor a céges szabályok be nem tartása sokféle – néha súlyos – komplikációkhoz vezet az adatbiztonság és a személyes adatok védelme, az adatmásolás és a biztonsági mentés terén.

A helyzetet tovább rontja, hogy a felhasználók időről-időre fejlettebb vagy kényelmesebb biztonsági intézkedésekkel találkoznak magánemberként. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire felhasználóbarát művelet egy telefon feloldása ujjlenyomat-olvasó vagy arcfelismerő funkcióval. És mennyivel kényelmesebb ez, mint a 90 naponként jelszóváltoztatást előíró céges biztonsági szabályzat.

Lehet jobban?

Biztosan lehet ezt jobban is csinálni. Fogyasztói szintű használati élményt kell nyújtani a lehető legmagasabb fokú biztonságot garantáló vállalati köntösbe csomagolva.

Az igények teljesítése gyakran szinte kizárja egymást, nehezen feloldható köztük az ellentét. Kihívást jelent úgy jobb felhasználói élményt nyújtani, hogy közben meg kell valósítani a biztonsági intézkedéseket a különböző országokban, több partnerrel működő vállalati szervezeten belül. És pénzügyi megfontolások miatt bármilyen új rendszerrel hosszabb távra kell tervezni – ami azzal jár, hogy az mindig is elavultnak fog látszani a legújabb fogyasztói technológia mellett.

Egy dologban biztosan egyetértünk: a dolgok mai állása nem felel meg az elérni kívánt célnak. Az IT-részlegek terjedelmes szabályzatokat készítenek, évente elolvasásukra kényszerítve a munkavállalókat. De a felszólításokat és a tiltásokat valahogy dinamikusabban kellene megfogalmazni. Ez óriási változtatást jelent, de egyre többen kezdik felismerni a szükségességét.

Ennek hátterében az áll, hogy a biztonság emberi tényezői gyakran bonyolultabbak a technikaiaknál. És az új technológiák ironikus módon tovább fokozhatják a felhasználók frusztrációját. Olyan biztonsági kultúrára lenne szükség, amelyben a felhasználókat a fogyasztókhoz hasonló módon kezelik, és az évi egy biztonsági oktatás helyett érdekesebb, motiválóbb és tartósabb módon készítsék fel őket a biztonságos viselkedésre.

Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a biztonsági csapatok között, meg kell érteni és el kell fogadni az elkerülhetetlen kockázatokat (és meg kell tervezni a rájuk reagáló biztonsági intézkedéseket), és azonosítani kell azokat, ahol a kockázat meghaladja a potenciális előnyöket. A biztonsági funkciónak kell az üzleti terület nyelvét beszélnie.

A biztonsági kontextus ismerete

Kiindulópontként az internetbiztonságnak jobban kell összpontosítani a felhasználókra. Jelenleg a hozzáférési jogosultságokat külön generálják az egyes szolgáltatásokhoz és rendszerekhez. Ez a személet túl elnagyolt és bonyolult. Mostanában kevesebb a személyes meeting, de a vezetőknek változatlanul hozzá kell férniük távolról a vállalati rendszerekhez. Az egységes tiltás kivitelezhetetlen és felesleges is.

A biztonság egyre inkább elmozdul az adott személytől elvárható, észszerű viselkedést leképező és dinamikusan alkalmazó, perszóna-alapú szabályok felé. Sok szervezetnél már ma is ilyenek vannak érvényben – még ha kezdetleges módon is. Valószínűleg még hiányoznak a kontextusérzékeny szerepkör-profilok, amelyeket kifejezetten az adatokat munkaidőn kívül elérő különböző felhasználótípusokra, dinamikusan hoznak létre.

Az új digitális élményt nyújtó szerepkörök elősegítik a nagyvállalati informatika fogyasztói környezet mintájára történő átalakítását. Ebben a környezetben a szolgáltatások és a termékek pontosan igazodnak ahhoz, hogy a felhasználó mit szeretne, és mire van szüksége. A nagyvállalati felhasználóknak nem csupán az fontos, hogy mindez jól nézzen ki. Itt a feladat sokkal inkább az emberi munkavégzés által biztosított értékfolyam védelme a munkafolyamatok teljes körű leképezésével. Az internetbiztonság és a céges használati élmény szempontjából is az a jövő útja, ha már a tervezés fázisában beépítik a rendszerbe a megfelelő biztonságot.

Útban az új biztonsági kultúra felé

Az új biztonsági kultúra kialakítását segíti, ha szimuláljuk egy új fogyasztói termék bevezetését. Vizsgáljuk meg az ügyfélnek nyújtott teljes élményt, és már a tervezés fázisában illesszük be a biztonságot az értékteremtő munkafolyamatba. Ha sikerül azonosítani a digitális élmény gazdáját, akkor megvan az a pont, ahonnan kiindulva értéket teremthetünk az értéket generáló emberek számára.

Persze a felhasználóknak is vannak szerepköreik. A biztonsági csapatoknak erőteljesen kell törekedniük arra, hogy mindent beépített módon (by design) biztonságossá tegyenek. Ennek ellenére, semmilyen okostechnológia nem lesz képes tökéletesen biztonságossá tenni a szervezetet, ha a felhasználók nem érzik felelősségüknek, hogy megtegyék, ami rajtuk múlik. Ha azt próbáljuk újragondolni, hogyan tud minden egyes dolgozó hozzájárulni a szervezet biztonságához és a beépített biztonságot tökéletesen integráló kultúra megteremtéséhez, mindenkire fontos szerep hárul.

Related Topics:2020 biztonság internet IT panasz rendszer

Up Next

Hazai vállalkozásoknak segít az IBM: újraindítás helyett újragondolás

Don't Miss

Munkaerőpiaci alkalmazóképesség fejlesztés

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!