Gazdaság

Biztonság és produktivitás egyszerre – a technológia legnagyobb kihívása napjainkban

Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és internetbiztonságért felelős alelnöke

Szánjon egy pillanatot szervezete internetbiztonságért felelős munkatársaira. Tegye félre egy kicsit a panaszait, hiszen biztosan vannak. A rendszerek és az adatok őrei naponta küzdenek azzal, hogy megtalálják az egyensúlyt a produktivitás, az egyszerű használat és a biztonsági előírások hatékony érvényesítése között. Hogyan lehet anélkül prioritást adni a biztonságnak, hogy végeláthatatlan folyamatokkal, dokumentumokkal és jelszavakkal terhelnénk a dolgozókat?

Hiszen ha a felhasználók úgy élik meg, hogy a biztonsági intézkedések túlzottan visszafogják a produktivitásukat, megpróbálják majd kikerülni vagy kijátszani őket. Ez pedig komoly kockázatot és sérülékenységet jelent a szervezet számára.

Ráadásul az egymással ellentétes szükségletek között olyan környezetben kell megtalálni a kényes egyensúlyt, amely folyamatosan mozgásban van. Változnak az internetes fenyegetések, új veszélyek jelennek meg. Jó példa erre a Covid19-világjárvány. Sok munkavállalónak el kellett hagynia a biztonságos céges környezetet, és potenciálisan kevésbé biztonságos otthoni eszközökön és hálózaton kellett folytatnia a munkát, úgy, hogy közben hozzáfért a céges rendszerekhez és adatokhoz. A támadók kihasználták ezt a trendet, olyan témákra összpontosítva, amelyek relevánsnak tűntek az új viszonyok között. Megjelentek a Covid19-ről exkluzív tájékoztatást ígérő adathalász e-mailek; az adománygyűjtéshez felhasználónév, jelszó és banki adatok megadását kérő álwebhelyek és segélyprogramokról vagy kormányzati hitelekről és támogatásokról szóló hamis hirdetések. És nem minden szervezet volt képes arra, hogy a kezdetektől fogva megfelelő infrastruktúrát építsen ki, és célravezető védelmi intézkedéseket vezessen be.

Az IT-biztonság növelésének ára van

Abban mindenki egyetért, hogy a biztonsági előírások frusztrálóak lehetnek a felhasználók számára, és ezért az internetbiztonsági szakembereket terheli némi felelősség. Sok olyan dolog, amit a felhasználók szeretnének csinálni (vagy muszáj csinálniuk) egy munkanap során, veszélyérzetet kelt az internetbiztonsági szakemberekben. Például a naprakész vírusvédelmi szoftver nélküli személyi eszközök vagy az USB-memóriák ellenőrizetlen használata, ami akár a teljes céges infrastruktúrát megfertőzheti.

Ezért a szervezetek szabályokat vezetnek be az ilyen tevékenységek tiltására. Ezzel a támadók dolgát szeretnék megnehezíteni – de mellékhatásként esetenként a dolgozói produktivitást gátolják. Az embereknek azonban dolgozniuk kell, és ezzel óhatatlanul megjelennek a kivételek. És néhány hét elteltével, amikor már mindenki kivételért folyamodott, a rendszer romokban hever.

Az IT használatához nehézkes folyamatokat előíró biztonsági szakemberek magának az IT-nek az elérését is megakadályozhatják például a felhőerőforrások használatának tiltásával. Hogy ezt miért teszik? Mert az „árnyék IT” agilitás terén nyújtott előnyei biztonsági veszélyekkel társulnak. Az üzleti funkciók gyakran az internetbiztonság és az IT-infrastruktúra holisztikus vizsgálata nélkül veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Azt gondolják, ez nem az ő feladatuk. Ugyanakkor a céges szabályok be nem tartása sokféle – néha súlyos – komplikációkhoz vezet az adatbiztonság és a személyes adatok védelme, az adatmásolás és a biztonsági mentés terén.

A helyzetet tovább rontja, hogy a felhasználók időről-időre fejlettebb vagy kényelmesebb biztonsági intézkedésekkel találkoznak magánemberként. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire felhasználóbarát művelet egy telefon feloldása ujjlenyomat-olvasó vagy arcfelismerő funkcióval. És mennyivel kényelmesebb ez, mint a 90 naponként jelszóváltoztatást előíró céges biztonsági szabályzat.

Lehet jobban?

Biztosan lehet ezt jobban is csinálni. Fogyasztói szintű használati élményt kell nyújtani a lehető legmagasabb fokú biztonságot garantáló vállalati köntösbe csomagolva.

Az igények teljesítése gyakran szinte kizárja egymást, nehezen feloldható köztük az ellentét. Kihívást jelent úgy jobb felhasználói élményt nyújtani, hogy közben meg kell valósítani a biztonsági intézkedéseket a különböző országokban, több partnerrel működő vállalati szervezeten belül. És pénzügyi megfontolások miatt bármilyen új rendszerrel hosszabb távra kell tervezni – ami azzal jár, hogy az mindig is elavultnak fog látszani a legújabb fogyasztói technológia mellett.

Egy dologban biztosan egyetértünk: a dolgok mai állása nem felel meg az elérni kívánt célnak. Az IT-részlegek terjedelmes szabályzatokat készítenek, évente elolvasásukra kényszerítve a munkavállalókat. De a felszólításokat és a tiltásokat valahogy dinamikusabban kellene megfogalmazni. Ez óriási változtatást jelent, de egyre többen kezdik felismerni a szükségességét.

Ennek hátterében az áll, hogy a biztonság emberi tényezői gyakran bonyolultabbak a technikaiaknál. És az új technológiák ironikus módon tovább fokozhatják a felhasználók frusztrációját. Olyan biztonsági kultúrára lenne szükség, amelyben a felhasználókat a fogyasztókhoz hasonló módon kezelik, és az évi egy biztonsági oktatás helyett érdekesebb, motiválóbb és tartósabb módon készítsék fel őket a biztonságos viselkedésre.

Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a biztonsági csapatok között, meg kell érteni és el kell fogadni az elkerülhetetlen kockázatokat (és meg kell tervezni a rájuk reagáló biztonsági intézkedéseket), és azonosítani kell azokat, ahol a kockázat meghaladja a potenciális előnyöket. A biztonsági funkciónak kell az üzleti terület nyelvét beszélnie.

A biztonsági kontextus ismerete

Kiindulópontként az internetbiztonságnak jobban kell összpontosítani a felhasználókra. Jelenleg a hozzáférési jogosultságokat külön generálják az egyes szolgáltatásokhoz és rendszerekhez. Ez a személet túl elnagyolt és bonyolult. Mostanában kevesebb a személyes meeting, de a vezetőknek változatlanul hozzá kell férniük távolról a vállalati rendszerekhez. Az egységes tiltás kivitelezhetetlen és felesleges is.

A biztonság egyre inkább elmozdul az adott személytől elvárható, észszerű viselkedést leképező és dinamikusan alkalmazó, perszóna-alapú szabályok felé. Sok szervezetnél már ma is ilyenek vannak érvényben – még ha kezdetleges módon is. Valószínűleg még hiányoznak a kontextusérzékeny szerepkör-profilok, amelyeket kifejezetten az adatokat munkaidőn kívül elérő különböző felhasználótípusokra, dinamikusan hoznak létre.

Az új digitális élményt nyújtó szerepkörök elősegítik a nagyvállalati informatika fogyasztói környezet mintájára történő átalakítását. Ebben a környezetben a szolgáltatások és a termékek pontosan igazodnak ahhoz, hogy a felhasználó mit szeretne, és mire van szüksége. A nagyvállalati felhasználóknak nem csupán az fontos, hogy mindez jól nézzen ki. Itt a feladat sokkal inkább az emberi munkavégzés által biztosított értékfolyam védelme a munkafolyamatok teljes körű leképezésével. Az internetbiztonság és a céges használati élmény szempontjából is az a jövő útja, ha már a tervezés fázisában beépítik a rendszerbe a megfelelő biztonságot.

Útban az új biztonsági kultúra felé

Az új biztonsági kultúra kialakítását segíti, ha szimuláljuk egy új fogyasztói termék bevezetését. Vizsgáljuk meg az ügyfélnek nyújtott teljes élményt, és már a tervezés fázisában illesszük be a biztonságot az értékteremtő munkafolyamatba. Ha sikerül azonosítani a digitális élmény gazdáját, akkor megvan az a pont, ahonnan kiindulva értéket teremthetünk az értéket generáló emberek számára.

Persze a felhasználóknak is vannak szerepköreik. A biztonsági csapatoknak erőteljesen kell törekedniük arra, hogy mindent beépített módon (by design) biztonságossá tegyenek. Ennek ellenére, semmilyen okostechnológia nem lesz képes tökéletesen biztonságossá tenni a szervezetet, ha a felhasználók nem érzik felelősségüknek, hogy megtegyék, ami rajtuk múlik. Ha azt próbáljuk újragondolni, hogyan tud minden egyes dolgozó hozzájárulni a szervezet biztonságához és a beépített biztonságot tökéletesen integráló kultúra megteremtéséhez, mindenkire fontos szerep hárul.

Related Topics:2020 biztonság internet IT panasz rendszer

Up Next

Hazai vállalkozásoknak segít az IBM: újraindítás helyett újragondolás

Don't Miss

Munkaerőpiaci alkalmazóképesség fejlesztés

Gazdaság

Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától

A Panasonic Heating & Cooling Solutions a European Heat Pump Association (EHPA) legfrissebb adataira hívja fel a figyelmet, amelyek jól mutatják, milyen jelentős fejlődésen ment keresztül a hőszivattyús technológia Európában.

A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére.

„Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez”

– tette hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!