Gazdaság

Válság ide vagy oda, a legtöbben idén is annyit költünk ajándékra, mint tavaly

A hazai felhasználók 59 százaléka 40 ezer forintnál kevesebbet, 41 százaléka 50 ezer forintnál többet költ idén karácsonyi ajándékok vásárlására.

Döntő többségük ugyanannyit költ idén karácsonykor, mint tavaly, és közel 80 százalékuk az internetről is rendel ajándékot. Az online piacterek a vidéki városokban, illetve a fővárosban élők számára a legnépszerűbb ajándékbeszerző helyek – derül ki a Vatera saját felhasználói körében végzett karácsonyi felméréséből.

Idén karácsony előtt a felhasználók 27 százaléka tervez eladni valamit a Vaterán, és a felhasználók közel ötöde nyilatkozott úgy, hogy adott már túl az online piactéren olyan karácsonyi ajándékán, amely nem nyerte el tetszését.

Rutinosabbak lettek a magyar felhasználók

A közel egy éve tartó járvány nyomán a felhasználók rutinosabbá váltak: már 95 százalékuk szokta összehasonlítani online a hasonló termékeket paramétereik alapján, és 24-ről 31 százalékra emelkedett az online bankkártyás fizetést választók aránya. Idén csupán a válaszadók 1 százaléka hagyja az utolsó pillanatra az ajándékvásárlást a tavalyi 4 százalékhoz képest, így nem meglepő, hogy már jóval többen (13 százalék) vették meg a fekete pénteki akciókon a meglepetéseket a tavalyi 4 százalékhoz képest.

A legtöbben ugyanannyit költünk ajándékra, mint tavaly

A felhasználók 69 százaléka a tavalyihoz hasonló összeget tervez elkölteni idén ajándékokra, 20 százalékuk kevesebbet, 11 százalékuk pedig többet szeretne költeni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbben összesen 50 és 100 ezer forint közötti összeget terveznek idén karácsonyi ajándékra költeni. A válaszadók negyede viszont 30-50 ezer forintot szán ajándékra, míg százezer forintnál nagyobb összeget csak mintegy tizedük szeretne fordítani.

1-5 főnek tervez ajándékot vásárolni a válaszadók 68 százaléka, 6-10 embernek 21 százalékuk készül meglepetéssel, ennél több ajándékkal a felhasználók 5 százaléka készül – és ugyanannyien nyilatkoztak úgy, hogy senkinek sem vesznek ajándékot.

A döntő többség idén online is rendel ajándékot

A felhasználók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez online is ajándékot rendelni, ami nem meglepő, hiszen 95 százalékuk már vásárolt valamelyik internetes piactéren, 49 százalékuk pedig havonta legalább egyszer rendel valamit a netről. (Legalább negyedévente a felhasználók 21 százaléka, hetente pedig 14 százalékuk vásárol online.)

A felhasználók 35 százaléka minden második karácsonyi ajándékot az interneten tervez megvenni idén. Ennél kevesebben (16 százalék) terveznek mindent online beszerezni, az ajándékok háromnegyedét 29 százalék, negyedét 21 százaléka tervezi így beszerezni. Minden második válaszadó tervez a Vaterán karácsonyi ajándékot venni, e mellett a legfontosabb érvekként a biztonságos vásárlást, az olcsóbb árakat, és a piactéren elérhető egyedi ajándékokat jelölték meg a legtöbben.

A jó árak miatt csábító az online ajándékvásárlás

Érdekesség, hogy az online karácsonyi vásárlás melletti legfontosabb érvként a kedvező árakat és akciókat (46 százalék), az árak összehasonlításának lehetőségét (44 százalék) és a kényelmet (43 százalék) jelölték meg – azt, hogy ez a vásárlási mód a legbiztonságosabb a járványhelyzetben, csupán a válaszadók 37 százalékának volt fontos. Ugyanakkor az átvételi módban a futárszolgálat (65 százalék) után második helyre lépett elő a csomagautomatás átvétel (13 százalék), és az online bankkártyás fizetést választók aránya (31 százalék) is elég magas.

Az internetes ajándékvásárlás kapcsán a legtöbb felhasználót az aggasztja a legjobban, hogy esetleg nem érkezik meg időben a rendelés, vagy nem olyan lesz a termék, mint amit az adatlapon láthatott. A legtöbben egyébként valamilyen online áruházból fogják megrendelni az ajándékot, a második legnépszerűbb internetes beszerzési platform az online piactér (amilyen a Vatera is), az apróhirdetési oldalak és fórumok csak a harmadik és negyedik legnépszerűbbek.

Ezeket az ajándékokat rendeljük a legtöbben online

A Vatera kutatásából kiderült, hogy a legnagyobb arányban ajándékba szánt könyvet, szórakoztatóelektronikai cikket, gyermekjátékot, illetve háztartási kisgépet terveznek online rendelni idén karácsonyra a felhasználók). Ezzel szemben az offline vásárlást preferálják többen a ruházati cikkek (30 százalék) és a szépségápolási cikkek (31 százalék) beszerzéséhez.

Saját maguk pedig a járvány évében a legtöbben könyvet (37 százalék), szórakoztató elektronikai eszközt (30 százalék), háztartási kisgépet (22 százalék), illetve valamilyen ruházati cikket (23 százalék) szeretnének ajándékba kapni karácsonyra.

Related Topics:ajándék felmérés Karácsony költés összehasonlítás szokás válság vatera

Up Next

Megéri Nyugatról hazajönni dolgozni?

Don't Miss

A MagentaKraft projektjei befektetők érdeklődését is felkeltették!

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!