Gazdaság

60%-kal nőtt az online oktatóplatformok álcája alatt fenyegetéseket kapó felhasználók száma 2020 második felében

A folytatódó világjárvány következtében az iskolák újabb bezárásokra kényszerülnek vagy hibrid oktatási modellben (jelenléti és távoktatás egyszerre) próbálnak működni, így az oktatási szektor továbbra is a kiberbűnözők egyik kiemelt célpontja az interneten.

A 2020. július és december közötti időszakban 270 171 felhasználót értek olyan különféle fenyegetések, amelyeket népszerű oktatóplatformok álcája alatt terjesztettek. Ez a szám 60%-os növekedést jelent 2020 első feléhez képest. A Kaspersky most egy kiberbiztonsági legjobb gyakorlatokra tanító digitális eszközkészlettel rukkolt elő, amellyel az oktatók biztonságos munkáját kívánja elősegíteni.

Tavaly tavasszal világszerte több mint 1 milliárd iskolást érintett az iskolák bezárása, amikor az országok ily módon is próbálták lassítani a járvány terjedését. Sokak számára ez vészhelyzeti távoktatásra való átállást jelentett, és ez az átállás sajnálatosan sok tanulót és oktatót tett ki a kiberkockázatok veszélyének.

Most az iskolák az egész világon, Angliától és Németországtól Malajziáig és az Egyesült Államokig sok helyen újra bezárnak, amint az országok a fertőzöttek számának újbóli jelentős megugrásával küzdenek, és ez – nem meglepő módon – nem kívánatos következményekkel jár.

A 2020. január és június között időszakban összesen 168 550 felhasználót ért különféle fenyegetés népszerű online oktatóplatformok/videókonferencia-alkalmazások álcája alatt terjesztve; ez 20,455%-os növekedés 2019 azonos időszakához viszonyítva. Ez a szám a július és december közötti időszakban csak még tovább nőtt a Kaspersky szakembereinek mérése szerint. 2021. január hónapra a népszerű online oktatóplatformokat csalétekként használó fenyegetésekkel bombázott felhasználók száma elérte a 270 171 főt – ez 60%-os növekedést jelent 2020 első feléhez hasonlítva.

A legnépszerűbb csali a Zoom volt. Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a Zoom a virtuális mítingek legnépszerűbb platformja: naponta több mint 300 millióan vesznek részt Zoomos mítingeken. A második legnépszerűbb csalinak a Moodle bizonyult, míg a harmadik helyet a Google Meet szerezte meg. A népszerű online oktató-/videókonferencia-platformok álcája alatt fenyegetéseket kapó felhasználók száma egy kivételével minden platformon nőtt – ez az egy kivétel a Google Classroom volt.

A fenyegetések mintegy 98% nem vírus volt, hanem riskware és adware. Az adware kéretlen hirdetésekkel bombázza a felhasználókat, a riskware pedig olyan különféle fájlokat tartalmaz – böngészősávoktól és letöltés-kezelőktől a táv-rendszergazdai eszközökig –, amelyek különféle műveleteket hajthatnak végre a számítógépen a felhasználó hozzájárulása nélkül. Az észlelt fenyegetéseknek mintegy 1%-a volt trójai vírus.

A felhasználók összehasonlítása, akiket népszerű online oktatóplatformok/videókonferencia-platformok álcája alatt terjesztett különféle fenyegetések értek 2020. január–június, illetve 2020. július–december között

A népszerű videómíting-alkalmazások és online oktatóplatformok álcája alatt terjesztett fenyegetésekkel a felhasználók általában hamis alkalmazástelepítők formájában szembesülnek. Ilyenekkel eredeti platformoknak kinéző nem hivatalos weboldalakon, vagy a platformról érkező különleges ajánlatoknak vagy értesítéseknek álcázott e-mailek formájában találkozhatnak.

„Sajnos mindaddig, amíg minden tanuló teljes „munkaidőben” vissza nem ül az iskolapadba, az oktatási intézmények népszerű célpontjai maradnak a kiberbűnözőknek, különösen azért, mert ez a szektor hagyományosan nem tekinti prioritásnak a kiberbiztonságot. A világjárvány azonban egyértelművé tette, hogy ezen változtatni kell, már csak azért is, mert a technológia egyre jobban beépül az oktatásba, legyen szó akár virtuális, akár tantermi oktatásról”

– mondta Anton Ivanov, a Kaspersky biztonsági szakértője.

Hogy segítséget nyújtson az oktatóknak és a tanulóknak a digitális eszközök biztonságos osztálytermi használatában, a Kaspersky különféle segédanyagokat állított össze, többek között egy online tanfolyamot, amely a legjobb kiberbiztonsági gyakorlatokra tanít. Az eszközkészlettel itt lehet ismerkedni: https://kas.pr/smy6

Az online oktatás kiberkockázataival részletesebben foglalkozó teljes jelentés a Securelist weblapon olvasható.

Így lehet biztonságban a videókonferencia-alkalmazásoknak/online oktatóplatformoknak álcázott malware-ektől és egyéb fenyegetésektől:

  • Ne töltse le ezen alkalmazások/platformok nem hivatalos verzióit vagy módosításait. Keressen információkat a fejlesztőről, és válassza a hivatalos alkalmazásáruházakat.
  • Minden fiókjához más és más, erős jelszót használjon. Nem kell minden jelszóra emlékeznie, ha például a Kaspersky Password Managermegoldását használja, amely egyedi jelszavakat generál, és biztonságban tartja őket.
  • Mielőtt bármit is letöltene az eszközére, mindig ellenőrizze, hogy az adott cég hivatalos weboldalán jár-e. A hamis weboldalak pont úgy tudnak kinézni, mint az igaziak, ezért mindig kétszer is ellenőrizze az URL formátumát és a cégnév helyesírását, mielőtt bármit is letöltene.
  • Használjon megbízható biztonsági megoldást, például a Kaspersky Security Cloudot, amely magas szintű védelmet biztosít minden eszközön.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss