Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Digitális valóság: játékból munkaeszköz

Játékszerből egyre inkább komoly termelési eszközzé válnak a digitális valóság (XR) ágazatot használó alkalmazások.

Az ilyen megoldásokat használó társaságok termelékenysége ugyanis átlagosan 32 százalékkal javult. Bár a technológia ma még drága és nem teljesen kiforrott, piaca az elkövetkező években kétszámjegyű növekedést produkálhat. A digitális valóságnak nagy jövője lehet az oktatásban és minden olyan területen, ahol nehéz, veszélyes vagy drága az emberi beavatkozás – derül ki a Deloitte tanácsadócég nemzetközi tanulmányából.

A felhasználók világszerte 12 milliárd dollárt költöttek 2020-ban a virtuális valósággal (VR), vagy a kiterjesztett valósággal (AR) kapcsolatos eszközökre és szoftverekre, 50 százalékkal többet, mint 2019-ben. A bővülés elmaradt a várttól, ám a globálisan 5 százalékos csökkenést mutató teljes informatikai ágazat teljesítményét még így is jócskán meghaladta. A digitális valóság (XR) ágazat (ez a VR, az AR, valamint a kevert valóság, azaz az MR szektorok összefoglaló neve) teljesítménye az előrejelzések szerint évente 50 százalék feletti ütemben fog növekedni, így a forgalom 2024-re elérheti a 73 milliárd dollárt.

Felpörgő vállalati XR piac – A világjárvány hatásai

A piac ezekben az években komoly változás előtt áll. Eddig a VR és az érte rajongó magánszemélyek kereslete volt meghatározó, ez a trend azonban tavaly megtorpant. Jóllehet mindenki azt várta, hogy a pandémia miatt otthon unatkozó emberek vásárlásai felpörgetik az eladásokat, ennek éppen az ellenkezője történt. A 2019-ben még 3,3 milliárd dolláros VR piac 12 százalékkal zsugorodott, miközben a nagy rivális játékkonzolok tavaly márciusban mért értékesítése éves szinten 150 százalékos forgalombővülést mutatott. Az elsősorban AR és MR megoldásokat használó vállalati piacon ellentétes irányú folyamatok zajlanak. Itt 2020-ban a fogyasztói piachoz képest alacsony, 1,7 milliárd dolláros forgalmat mértek, ám ez az előrejelzések szerint 2024-ig évente megduplázódhat.

A kínálkozó piaci lehetőséget a nagy techcégek már most igyekeznek kihasználni, hiszen a Google, a Microsoft, vagy a Facebook sem elsősorban a magánfelhasználókra, hanem a vállalati megoldások fejlesztésére koncentrál. Elindult már néhány komoly céges XR projekt is. Az eddigi legdrágább a Microsoft és az amerikai hadsereg 480 millió dolláros együttműködése, melynek során a katonák kiképzésére és harctéri támogatására használnak XR megoldásokat. De mozgolódik a magánszféra is: a világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Walmart 17 ezer darab Facebook Oculus Go VR headsetet vásárolt, hogy ezzel segítse alkalmazottai képzését.

Mik a tapasztalatok?

„Bebizonyosodott, hogy az XR technológia rendkívül hasznos a vállalkozások számára. A vizsgált projektekben átlagosan 32 százalékkal javult a termelékenység. Az ilyen eszközöknek köszönhetően az alkalmazottak problémamegoldó képessége javul, kevesebbet hibáznak, hatékonyabban dolgoznak. Képzésre használva pedig 75 százalékkal jobb eredményeket lehet vele elérni, mint bármilyen más oktatási módszer segítségével”

– hangsúlyozza Laczka Sándor, a Deloitte TMT iparágának vezetője.

Az oktatási célú XR megoldások globális piaca egyébként a becslések szerint 2019-ben mindössze 680 millió dollár volt, a várakozások szerint azonban a következő években az ágazaton belül az oktatási terület fog a legdinamikusabban bővülni. A teljes XR ágazat növekedési ütemét a technológia ára fogja meghatározni. Ha például a gyártók a bűvös 1000 dollár alá tudják szorítani az XR headsetek árát, az komoly bővülést eredményezhet.

Mire jó és mire nem?

„Az eddig nyilvánosságra kerülő programok részleteiből már le lehet szűrni bizonyos tanulságokat, amelyek mindenképpen hasznosak lehetnek az XR fejlesztéseken gondolkodó társaságoknak. Például aligha kell minden dolgozót ellátni hardverrel, azokat ugyanis a nyomtatókhoz vagy a projektorokhoz hasonlóan fogják használni”

– szűri le a tanulságokat Simonyi Dénes, a Deloitte TMT iparágának szakértője.

Szerinte az is világosan látszik, hogy csak bizonyos területeken lehet szükség ilyen eszközökre. Általában ott, ahol nehéz, veszélyes vagy drága az emberi beavatkozás, vagy ahol a felek egymástól nagy távolságban szeretnének együttműködni.

Úgy tűnik, az új technológiát hasznosabb új alkalmazottakkal megismertetni, semmint a régiek támogatására használni, ugyanis alkalmazásuk új munkamódszereket és teljesen új gondolkodást igényel. Az XR projekt költségvetésének tervezésekor pedig úgy célszerű számolni, hogy a kiadásoknak csak kisebb részét teszik ki a hardverek, a legtöbb pénzt szoftverekre és azok fejlesztésére kell fordítani. Nehézségeket okozhat továbbá, hogy a technológia a legtöbb helyen csak teszt fázisban van, a legtöbb cégnél a digitális valóság stratégia kialakítása zajlik, így kiforrott megoldások ma még nem elérhetőek.

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

  • Közelebb Magamhoz Egyesület
  • Magyar Hospice Alapítvány
  • Garai Ház Alapítvány
  • Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
  • Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
  • Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

  • Tovább Élni Egyesület
  • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss