Tippek
Kiosztották a Kincentric Legjobb Munkahelyek díjat
A válság egyik hatása: megállt a munkavállalói elkötelezettség csökkenése Magyarországon
A járvány és a gazdasági válság hatása a munkavállalói elkötelezettségben is éreztette hatását: felértékelődött a munkahelyi biztonság érzése. Globálisan megugrott az elkötelezettség aránya, itthon pedig megállt a négy éve tartó csökkenő tendencia. A Kincentric Legjobb Munkahelyek Program kutatása itthon 130 000 munkavállaló véleménye alapján készült.
A válság hatására nemzetközi szinten sohasem látott magasságba, 68%-ra emelkedett a munkavállalói elkötelezettség aránya 2020-ban a világon. A globális Kincentric Legjobb Munkahelyek Program hároméves ciklusokban vizsgálja a trendeket, ez alapján összesen 15,7 millió munkavállaló élményét dolgozta fel. Az erősödő trend vélhetően a koronavírus okozta válságra adott kezdeti válasz, a cégeknél tapasztalt összefogás eredménye. Európában már óvatosabban nyilatkoztak a munkavállalók: itt három éve 60%-on stagnál az elkötelezettség.
Az elkötelezettség mérése sokkal több, mint egyszerű elégedettségmérés. Azt vizsgálja, hogy mennyire akarnak és képesek a vállalat munkatársai ténylegesen hozzájárulni az üzleti eredmények javításához. A Kincentric Legjobb Munkahelyek Program Magyarországon 20 éve nyújt adat alapon tükröt azoknak a vállalatoknak, akik tudatosan építik munkavállalóik elkötelezettségét az üzleti sikeresség érdekében.
A Legjobb Munkahelyek itthon szárnyalnak
Magyarországon megszakadt a 4 éve csökkenő munkavállalói elkötelezettség, és hasonlóan 2019-hez, 60%-on stagnált 2020-ban is. A szakadék azonban egyre nagyobb az átlagos és a legjobbak között, hiszen a Legjobb Munkahelyek továbbra is jelentősen magasabb, 82%-os elkötelezettséget mutatnak.
„Ez azt jelenti, hogy a Legjobb Munkahelyeknél a felső vezetés emberséges és törődő a kollégákkal, a tehetségek kiemelt szerepet kapnak, és rendelkezésre állnak azok az eszközök és technológiák, amelyek biztos alapot teremtenek a kimagasló teljesítményhez. A cégeknél az erősen elkötelezett munkatársak jelentik a húzóerőt, hiszen teljes erőbedobással és lelkesen, csapatként dolgoznak a közös célért, amitől a vállalat üzleti teljesítménye is kimutathatóan nő. A Kincentric Legjobb Munkahelyeknél 86%-kal magasabb a forgalomnövekedés az átlagos vállalatokhoz képest”
– mondta Köcse Bálint, a Kincentric magyarországi vezetője.
A Kincentric Legjobb Munkahely elismerést főleg olyan vállalatok kapták, akik már nem először értek el átlag feletti teljesítményt. Az EcoFamily például hatodszor lett Kincentric Legjobb Munkahely, a Szerencsejáték Zrt., a Numil Hungary Tápszerkereskedelmi Kft. és a Cisco Systems Magyarország Kft. pedig negyedszerre. Ez is mutatja, hogy ezek a vállalatok a válság alatt is tudatosan, a stratégiájuk részeként kezelték a dolgozói elkötelezettséget.
Kincentric Legjobb Munkahely 50–250 fő közötti kategóriában:
- Cisco Systems Magyarország Kft.
- HRP Europe Kft.
- Liferay Hungary Kft.
- NUMIL Hungary Tápszerkereskedelmi Kft.
- WHC
A 250 és 1 000 fő közötti cégek legjobbja:
EcoFamily
Az 1 000 főnél többet foglalkoztató cég kategóriában:
Szerencsejáték Zrt.
Nemzetközi mérések magyarországi díjazottja:
profession.hu Kft.
A sikeres vezető támogató és rugalmas
A koronavírus okozta válság időszakában felerősödik a felső vezetők szerepe, hiszen tőlük megerősítést, gyors és jó döntéseket, illetve hitelesen kommunikált, pozitív vállalati jövőképet várnak a munkavállalók. Ebben az időszakban és azt követően is azok a vezetők lehetnek sikeresek, akik rugalmasan tudják a változást kezelni, biztonságot nyújtanak a csapataik számára, és megtalálják a módját az emberi kapcsolódásnak.
A legfontosabb vezetői készségek tehát az aktív figyelem, a folyamatos párbeszéd, az empátia és a visszajelzés. „A kutatás arra is rámutat, hogy a vezetők fejlesztése vált a vállalatok első számú prioritásává a járvány utáni világban. Inspirálás, elkötelezés, felhatalmazás, és stresszkezelés azok a vezetői készségek, amelyek előtérbe kerülnek az „új világban”. Ugyanakkor a vállalatok mindössze 40%-a nyilatkozott úgy, hogy erre a vezetői készen állnak – monda Köcse Bálint, a Kincentric magyarországi vezetője.
Válság hatására rövid távon erősödik a munkavállalók elkötelezettsége
Az elmúlt 20 év elkötelezettség trendjét és a makrogazdasági mutatókat vizsgálva a Kincentric szakértőinek várakozása szerint amíg a recesszió tart, addig a munkahely biztonsága is kiemelkedően fontos marad. Majd a gazdaság növekedése várhatóan gyengülő elkötelezettséget hoz.
Iparági trendek
Termelés iparág
A munkavállalók elkötelezettsége (54%) a termelési szektorban elmarad a magyarországi átlagtól. A felső vezetők megítélése az egyik olyan minta, ami az alacsonyabb elkötelezettség mögött meghúzódik. A munkavállalók kevésbé látják nyíltnak a felső vezetők kommunikációját, és a vezetés által felvázolt jövőképet sem találják olyan lelkesítőnek. A kollégák véleménye szerint új ötleteik felkarolásában sem találnak igazán partnerre a termelési szektorban dolgozók. A másik meghatározó jelenség a tehetségek vonzásának és megtartásának a képessége, ami elmarad a magyar átlaghoz képest.
Autóipar
Az autóiparban dolgozók elkötelezettsége (51%) elmarad a magyarországi átlagtól. A munkavállalók mindössze 45%-a érzi úgy, hogy a vállalatuk teljesíti az alkalmazottaknak tett ígéretet. A kollégák közel fele a jó hírnév meglétét is inkább kritikusan éli meg, ahogy a büszkeségérzés is hasonló arányban van jelen az autóiparban működő vállalatoknál.
Ebben a szektorban a fizikai munkakörnyezettel való elégedettség is elmarad a magyar átlagtól.
Kiskereskedelem
A kiskereskedelemben dolgozók elkötelezettsége (67%) meghaladja a magyar átlagot. A felső vezetők megítélése, az általuk mutatott lelkesítő jövőkép és a hosszú távú szemlélet hozzájárulnak ehhez a pozitív eredményhez. Az adatokra támaszkodó döntések is jellemzőbbek a kiskereskedelemben, mint az átlagos magyar munkahelyeken. A munkavállalók úgy értékelik, hogy a teljesítményük hatással van a javadalmazásukra.
Pénzügyi szektor
A pénzügyi szektorban 4 százalékponttal marad el a munkavállalók elkötelezettsége (56%) a magyar átlagtól. A szektorban dolgozók kevésbé érzik azt, hogy az új ötleteket támogatja a környezet, vagy kipróbálhatnak új utakat még akkor is, ha az hibához vezet. A változó ügyféligényekre sem reagál olyan érzékenyen az iparág.
A munkavállalók ugyanakkor elégedettebbek a napi feladatokkal, és a munkamennyiséget is kezelhetőnek érzik, aminek a szükséges erőforrás rendelkezésre állása az előfeltétele.
Vendéglátóipar
A munkavállalók jelentősen előtétezettebbek (69%) a vendéglátóiparban, mint egy átlagos magyar munkahelyen. Az itt dolgozók elégedettebbek a döntéshozatal sebességével és minőségével is. Hatékonyabb munkafolyamatokról számolnak be, a jól teljesítők számára pedig adott az előmenetel lehetősége. A változó ügyféligényekre gyorsabban reagálnak a vezetők, és kevésbé tartanak az új ötletek kipróbálásától.
IT szektor
Az IT szektorban dolgozók elkötelezettebbek (64%) a magyar átlagnál. A sokszínűségre, véleménykülönbségre jobban építenek a szektor szereplői. Vonzóbbnak látják munkahelyüket a tehetségek számára. A munka és magánélet összeegyeztetésével, a stressz mértékével elégedettebbek az itt dolgozók.
Ajánljuk még
-
Nincs porhintés: bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei
-
Hol van a használt mobilok legjobb helye?
-
A Honda kihirdette a Yūshū-díj 2023-as győzteseit
-
Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén
-
Az AI önmagában kevés a sikerhez a marketingben
-
Eldőlt, hogy kik képviselik Magyarországot a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián
Tippek
Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
Országos kutatás: még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről
Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát – derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.
A Betadine oldat országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte, hogy felmérje, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.
Nem tudunk eleget az online veszélyekről
A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.
Bántalmazottak és bántalmazók
Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden 5. gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.
„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben”
– tette hozzá dr. Rácz Dominika.
Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.
A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat.
„A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak”
– mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Legjobban a műszaki cikkeinket és a háztetőnket féltjük
2024 márciusban felbolydult a lakásbiztosítási piac, először válthattunk lakásbiztosítást évfordulótól függetlenül.
Az esemény alkalmából a Genertel Biztosító átfogó kutatást* végzett, hogy megtudja, mik a magyar lakosság lakásbiztosítással kapcsolatos preferenciái. Mitől féltjük leginkább az otthonainkat? Milyen szempontok alapján választunk lakásbiztosítást? Hol és hogyan szeretünk lakásbiztosítást kötni? A kutatásból kiderült.
Budapesten a szomszédtól félünk, vidéken a vihar a legnagyobb aggodalom-faktor
Budapesten – vélhetően a társasházak nagyobb aránya miatt – a válaszadók legnagyobb aggodalma, hogy leáztatja őket a szomszéd, de a régi készülék által okozott elektromos tűz vagy egy nagyobb esőzés okozta tető beázás is előkelő helyen szerepel az otthonunkkal kapcsolatos félelmeink listáján. Vidéken a nagyobb viharoktól és az esőzések okozta tető károktól tartunk leginkább, míg a régi készülék okozta elektromos kár itt is a második helyen szerepel. A kerti munka vagy főzés során bekövetkezett kisebb-nagyobb otthoni balesetektől való aggodalom itt felkerült a lista harmadik helyére.
Otthonunkkal kapcsolatos aggodalmaink az életkorral is változnak: a 40 év alatti megkérdezettek elsősorban azon szoktak aggódni, hogy bezárták-e az ajtót, vagy véletlenül bekapcsolva felejtették-e a vasalót vagy a tűzhelyet. Az 50 felettiek inkább a természeti károktól, viharoktól féltik otthonukat, és az elektromos tűz miatt aggódnak.
Mitől tartunk igazán jónak egy lakásbiztosítást?
Lakóhelytől és életkortól függetlenül az egyöntetű vélemény az, hogy egy jó lakásbiztosítás betörés, üvegtörés és vízkárok esetén is térít, akár a szomszéd, akár egy nagyobb vihar okozza. Lakásbiztosítást elsősorban a biztosító ismertsége és megbízhatósága alapján választunk, a megkérdezettek 22%-ának ez a legfontosabb szempont, de a top 3-ban van a kedvező ár és a biztosítás saját igényeinkre való alakíthatósága is.
A kutatás rávilágít, hogy a lakásbiztosítás kötésnél továbbra is fontos az emberi hang és a szakértői segítség: a kérdőív kitöltőinek fele állítja azt, hogy lakásbiztosítást legszívesebben személyesen vagy telefonon, biztosítási tanácsadó segítségével köt; 30%-uk online összehasonlító oldalakon kalkulálja ki a díját, és vagy ott, vagy a kiválasztott biztosító weboldalán köti meg a biztosítást.
A válaszadók körében lakóhelytől függetlenül a műszaki cikkeinkre köthető kiterjesztett garancia kiegészítő biztosítást övezi a legnagyobb érdeklődés. A vidéki válaszadók a garázsban tárolt gépjárműre köthető kiegészítő biztosítást és a vészelhárításra szolgáló assistance szolgáltatást tartják további hasznos kiegészítőknek, míg a budapestiek körében az assistance szolgáltatás és az okoseszközökre köthető kiegészítő biztosítás mutatkozik népszerű szolgáltatásnak a kiterjesztett garancia mellett.
A hűségnek ára van
A legtöbb biztosító kedvezménnyel jutalmazza, ha 2-3 év hűséget vállalunk szerződésünkre, így kíváncsiak voltunk, milyen mértékű kedvezményért köteleződnének el a megkérdezettek. A válaszadók több, mint fele 20-30% vagy akár annál magasabb díjkedvezményért cserébe tenne ígéretet arra, hogy 3 évig nem vált lakásbiztosítást más biztosítóhoz. Hűségünkért cserébe a kedvezményeken túl vásárlási utalványoknak és egyéb termékekre beváltható kuponoknak is örülünk.
Egyre tudatosabbak vagyunk?
A lakásbiztosítással kapcsolatos olyan fontos fogalom jelentésével, mint az alulbiztosítottság, a kitöltők 65%-a tisztában van. A lakásbiztosítás fontos téma, ez abból is látszik, hogy a kitöltők 60%-a életkortól és lakóhelytől függetlenül évente minimum egyszer felül szokta vizsgálni lakásbiztosítását, legalább akkor, amikor a biztosító küldi az évfordulós értesítőt. A megkérdezettek 43%-a kifejezett érdeklődést mutatott az évfordulótól független lakásbiztosítás váltás lehetősége iránt. Ez a kiemelt érdeklődés a Genertel Biztosító 2024. márciusi kötési statisztikáiban is megmutatkozott.
„Tanulságos első kampány volt, a Genertel jó ajánlattal, sikeresen, állománynövekedéssel zárta ezt az időszakot. Sok érdeklődő keresett bennünket közvetlenül és az alkusz partnereinken keresztül, érezhető volt a kampány mobilizáló hatása. Az új ügyfeleink a kampány segítségével a szükségleteikre jobban szabott, teljesebb körű biztosítást tudtak kötni”
– mondta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító Értékesítési és marketing területért felelős igazgatója.
A részvevők számokban
A lekérdezés egybeesett az első országos lakásbiztosítás kampánnyal, így ebben az időszakban kiemelten nagy érdeklődés mutatkozott a téma iránt: közel 8400 fő válaszai kerültek feldolgozásra. A megkérdezettek közel 75%-a rendelkezik lakásbiztosítással, az arányban nincs különbség a vidéki és a fővárosi lakosság között. Talán nem meglepő, hogy az életkor előrehaladtával egyre több kitöltőnek van lakásbiztosítása, a 30 év alatti megkérdezettek 28.6%-a rendelkezik lakásbiztosítással, míg a 60 év feletti kitöltők közel 90%-a óvja otthonát biztosítással.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A szexi foglalkozásnevek csapdája
Tudja mi a különbség a sales maneger, a business development manager és account manager munkakörök között?
A gyakorlatban nem sok: az álláshirdetések többségében mindhárom megnevezés az értékesítő pozíciót jelenti, a különbség annyi, hogy másképp nevezik az egyes cégeknél. Ezt viszont az álláskeresők többsége nem tudja, így gyakran eszükbe sem jut jelentkezni az állásra. Ezzel pedig mindenki veszít.
A legtöbbet a munkáltató veszíti, mert kevesebb lesz a megfelelő jelölt, elhúzódik a toborzás ideje, nő a toborzás és a betöltetlen munkakör költsége (COV). Veszít a munkavállaló, mert kevesebb ajánlat közül választhat és elszalaszthatja a kedvező lehetőségeket. Veszít a társadalom is, mert rengeteg erőforrás, idő, pénz és tehetség megy így veszendőbe.
„Tömeges jelenség, hogy a vállalatok azért találnak kínkeservesen megfelelő jelöltet, mert rossz néven keresik, miközben tetemes összegeket fizetnek a tévesen megfogalmazott pozíciók hirdetésére”
– állítja Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.
A szakértő szerint a probléma abból ered, hogy az egyes pozíciók megnevezését az iparági sajátosságok mellett a vállalati méret és kultúra, és az éppen aktuális trend is befolyásolja. Máshogy nevezhetnek egy pozíciót az iparban és másképp a kereskedelemben. És megint másképp, ha a cég francia vagy ha amerikai, ha közepes cég, vagy ha globális nagyvállalat.
Az utóbbi évek trendje, a pozíciók minél hangzatosabb, izgalmasabb elnevezései, tovább bonyolítják az egyébként sem egyszerű helyzetet. A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek. Így lett az álláshirdetésekben az értékesítő pozícióból sales manager, majd brand manager, azután sales executive, business developer, business coordinator, végül business development executive. Imponáló titulus ide vagy oda, a gyakorlatban mindegyik pozícióra értékesítőt kerestek a hirdetést feladó cégek.
„Hozzá kell tenni, hogy ez egy természetes folyamat, ami alól a HR szakma sem kivétel. Kezdetben toborzót vagy fejvadászt kerestek a cégek. Ma többnyire ugyanezt a feladatot végzi a recruitment consultant, a talent acquisition, a people and culture manager vagy az executive recruiter”
– tette hozzá némi öniróniával Horányi-Kiss Annamária.
A baj az, ha az így meghirdetett pozíció által sugallt presztízs nem áll összhangban azzal a tudással, tapasztalattal és személyiséggel, amire a pozíció betöltéséhez szükség lenne. Emiatt például túl- vagy éppen alulkvalifikált jelöltekkel terheli meg a HR-t, míg az alkalmas jelöltek távol maradnak.
De nem csak az imponáló megnevezés okoz gondot. Van, amikor a jelentkezők nem ütik meg a mércét a pozíció hibás megnevezése miatt, mert a betöltéséhez összetettebb tudás, nagyobb tapasztalat szükséges, mint ami a jelentkezőknek valójában megvan. Egy pozíciónál lényeges az iparági különbség is – más egy ügyfélszolgálat egy SSC-ben (Shared Services Center, azaz Megosztott Szolgáltatási Központ). Ha nem megfelelően keresünk ilyen kollégát, az óriási csalódásokat fog maga után vonni, miután az első jelentkezők anyagait átnézik vagy belekezdenek az interjúkba.
A tartalom fontosabb, mint a pozíció neve
Horányi-Kiss Annamária szerint a jelöltek személyiségére, tudására és tapasztalatára kell összpontosítani, ahelyett hogy a munkakörök megnevezésére helyeznék a hangsúlyt. Kritikusan fontos, hogy a vállalatok meghatározzák a keresett munkakörök jellemzőit, beleértve a feladatokat, az elvárásokat, a pozícióhoz szükséges kvalitásokat, a hosszú távú célkitűzéseket, valamint azt, hogy ezek hogyan illeszkednek a szervezeti struktúrába.
Egyes esetekben a pozíció pontos elnevezése és a feladat betöltéséhez szükséges feltételek közötti eltérés áthidalásához tanácsadói közreműködésre is szükség lehet. Különösen a nem közismert munkakörök esetében lehet ez indokolt. Például a sales representative, sales support és sales after, fiatalok feladatkörök, ezért nem közismertek. Ha meghirdetésre kerül e pozíciók valamelyike, előfordulhat, hogy a jelöltek nem ismernek magukra a pozíció megnevezésében, ezért nem is jelentkeznek. A másik probléma, hogy bár vannak különbségek e pozíciók között, a hirdetők gyakran ugyanazt a hirdetést használják, ezért nem azt az önéletrajzot kapják, amilyen sales funkcióra célzottan munkatársat keresnek.
Az üres pozíciók gyors és hatékony betöltése érdekében elengedhetetlen a munkaerőpiac, az iparági trendek, naprakész ismerete, tisztában kell lenni a munkakörök alakulásával. Egy iparági tapasztalattal rendelkező HR szakember segíthet abban, hogy a vállalat a pozíció megnevezése helyett a jelöltek valós készségeire és tapasztalataira összpontosítsan a toborzási folyamatban.
Végül Horányi-Kiss Annamária megjegyzi, hogy a jól csengő pozícióelnevezések alkalmazása bizonyos esetekben természetesen indokolt lehet, de a vállalatoknak mindig tudatában kell lenniük annak, hogy a pozíció elnevezése önmagában nem elegendő a megfelelő jelölt megszerzéséhez. A sikeres toborzás érdekében a jelöltek valódi képességeire és a szervezet hosszú távú céljaira kell összpontosítani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Modern ikon, amely hű a gyökereihez: íme a vadonatúj Toyota Land Cruiser
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
Fűnyírás radartechnológiával – a szegélyt is lenyírják a Husqvarna új robotfűnyírói
PwC Debrecen Business Forum 2024
30 százalékos díjkedvezmény az európai szabadalmi díjakból
A Continental bemutatja a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzőjét
Samsung Galaxy Tab S6 Lite 2024: stílus és funkcionalitás kompakt kivitelben
Magyarország előfizet: így változtatja meg az életünket az előfizetéses e-kereskedelem
Az új Opel Frontera: tágas és élvezetes SUV, akár tisztán elektromos hajtással is
„mi lenne, ha”!? K&H IT-s bravúr egy plasztikkártya mögött
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte között
Elhanyagolt telephelyen épül fel Budapest legátgondoltabb lakónegyede
Hatalmas automatizált játékraktár
Több év után is az Nvidia Shield TV Pro az egyik legjobb Android alapú TV okosító
Az akkumulátor a telefon lelke – tippek a hosszabb üzemidőhöz a HONOR-tól
Jövőt szolgáló kutatásokért lépett partnerségre a Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem
A QNAP kiadja a QTS 5.2 bétaverzióját benne a Biztonsági Központtal az aktív fájlaktivitás-felügyelethez, valamint a rendszerbiztonság és az adatvédelem javításához
A CineBeam Q-val újra megkezdi a projektorok forgalmazását Magyarországon az LG
Harmincmilliárd eszköz csatlakozhat a mobilhálózatokhoz 2025-re
Tíz százalékos áremelkedés a fővárosi agglomerációban
Műszaki-Magazin.hu
AGV-k: a vezeték nélküli evolúció
Speciális kenőanyagok: A hatékony megoldás az energiahatékonyság növelésére az iparban
Új név INNOMOTICS!
TaeguTec újdonságok a fúrási teljesítmény maximalizálása érdekében
MAZAK újdonságok a MACH-TECH-en
HILMA.UC és HILMA.ASH saturendszerek a ROEMHELD cégcsoportól
IPAR NAPJAI és MACH-TECH programok
M+E: egy új márka és számos újdonság a Mach-Tech-en
100 igus kerékpár
Nagy pontosságú RVM satu 5 tengelyes megmunkáláshoz
Friss
-
Mozgásban2 hét
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival
-
Gazdaság2 hét
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
-
Tippek2 hét
Ezek a „Legnépszerűbb” visszatekert autók
-
Mozgásban2 hét
Mesterséges intelligencia és alternatív meghajtású járművek
-
Mozgásban2 hét
Az Opel bemutatta következő generációs Grandland SUV modelljét
-
Mozgásban2 hét
PostNL – Spring: HVO100 bioüzemanyag az európai közúti fuvarozásban
-
Ipar2 hét
A MITTE az ügynökségi partnere a világ első tokenizált naperőmű projektjének
-
Okoseszközök2 hét
Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben