Gazdaság
A Skanska kimagasló teljesítménye a közép-kelet-európai irodai piacon – 2020 üzleti eredményei
Európa legnagyobb irodafejlesztője 2020-ban 4 épületet értékesített több mint 265 millió euró értékben, több mint 135 000 négyzetméter irodaterületet adott bérbe, valamint 7 épületet adott át Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon.
A Skanska megtartotta vezető szerepét a közép-kelet-európai ingatlanpiacon, és a COVID-19 világjárvány ellenére is bizonyította üzleti hatékonyságát. A vállalat stratégiai célja, hogy jövőbiztos, fenntartható, egészséges és biztonságos projekteket fejlesszen és adjon át ügyfelei számára, összhangban a Skanska vállalati értékeivel.
A Skanska kereskedelmi fejlesztési egysége két európai régióban, Közép- és Kelet-Európában, valamint az északi országokban fejleszt jövőbiztos irodatereket. 2020-ban a közép-kelet-európai régióban működő üzletág 4 irodaházat értékesített európai befektetőknek 265 millió euró értékben, 7 épületet adott át összesen 150 000 négyzetméternyi irodatérrel, és több mint 135 000 négyzetmétert adott bérbe. Az utóbbi szám magában foglalja a bérleti szerződések aláírását a PZU Csoporttal 47 000 négyzetméterre a varsói Generation Park Y épületben, illetve az Allegro Csoporttal 27 000 négyzetméterre a poznańi Nowy Rynek épületben. A vállalatnak jelenleg 6 épületben több mint 170 000 négyzetméternyi irodaterülete van fejlesztés alatt Közép-Kelet-Európában. Közülük hármat 2020-ban indítottak, egyet pedig nemrég kezdtek el Romániában.
Magyarországon az irodai tranzakciók közel 800 millió eurót eredményeztek 2020-ban
A közép- és kelet-európai országok teljes beruházási volumene 2020-ban összesen több mint 9,7 milliárd eurót tett ki, ami a JLL szerint csaknem 32%-os csökkenést jelent 2019-hez képest. Magyarországon, ahol a beruházási volumen tekintetében a piacon továbbra is erősen felülreprezentált az irodai szektor jelentősége, a teljes befektetési volumen kisebb mértékben csökkent. Hazai és nemzetközi források szerint a közép- és kelet-európai piacok továbbra is nagyon vonzóak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai befektetők számára, és 2021 elején várhatóan több nagyszabású magyarországi tranzakció is lezárul.
„A világjárvány a történelem egyik legnagyobb kihívása, amely mindannyiunkat érint. Minden eddiginél fontosabb, hogy tovább haladjunk és amennyire csak lehet, a normális ügymenetben működjünk, ezért a 2020-as üzleti eredményeink még büszkébbé tesznek engem. Közép-Kelet-Európában négy irodaépületünk értékesítése és a bérbeadási eredményünk, beleértve a két jelentős, PZU Csoporttal Varsóban és az Allegro Csoporttal Poznańban kötött bérleti szerződést is; projektjeink rendkívüli minőségét, az üzleti partnereink bizalmát és az egész Skanska szervezet elkötelezettségét bizonyítják. Az előttünk álló évben a legbiztonságosabb, legegészségesebb és fenntarthatóbb feltételek mellett szeretnénk folytatni jelenlegi és további projektjeink fejlesztését. Határozottan hiszem, hogy kulcsfontosságú lépéseket tettünk a Care for Life Office Concept bevezetésével és az irodáinknak a jelenlegi körülményekhez történő alakításával, melyet a régión belül 8 projektünk nemrég kapott WELL Health-Safety Rating minősítése is igazol”
– mondta Katarzyna Zawodna-Bijoch, a Skanska közép-kelet-európai irodafejlesztés elnök-vezérigazgatója.
A Skanska válasza a világjárványra
A járvány végérvényesen megváltoztatta azt, ahogyan dolgozunk és az otthoni munkavégzés is biztosan része marad az életünknek. Másfelől az irodák szerepe fejlődött és egyre jobban felértékelődött, amikor csapatépítésről, a szervezeti kultúra fejlesztéséről, valamint a vállalatokat vezérlő értékek átadásáról van szó. Ahhoz, hogy az iroda betöltse és fenntartsa a célját, rendkívül fontos a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem biztosítása. A Skanska annak érdekében, hogy támogassa bérlőit az irodába való visszatérésben és az egészséges munkakörnyezet megteremtésében, 2020-ban számos szabályt vezetett be és átalakította irodáit Közép- és Kelet-Európában. A „Care for Life Office Concept” a következőket foglalja magában: tértervezési tanácsadást és előírásokat a megfelelő fizikai távolságtartás biztosításához, érintésmentes megoldásokat a Connected by Skanska alkalmazáson keresztül, takarítási és fertőtlenítési terveket a létesítmény üzemeltetés számára, valamint az irodai levegő minőségének kezelésére vonatkozó ajánlásokat. A Skanska irodái a belépéshez QR-kódokat használó virtuális recepciót kínálnak olyan egyéb fejlesztések mellett, mint az állandó friss levegőellátás biztosítása és az épületen belüli magas minőségű légszűrők használata.
Emellett a közép-kelet-európai régióban a Skanska nyolc irodaépülete 2020 decemberében megkapta az International WELL Building Institute (IWBI) által kiadott, a létesítmények üzemeltetésével és kezelésével kapcsolatos egészségügyi és biztonsági minősítést. Ez egy bizonyítékokon alapuló, harmadik fél által ellenőrzött minősítés minden új és meglévő épület- és létesítménytípusra, mely elsősorban az üzemeltetési szabályokra, a karbantartási protokollokra, az éríntett felek bevonására és a vészhelyzeti tervekre fókuszál. Célja, hogy felkészítse a tulajdonosokat és az üzemeltetőket azon szükséges lépések megtételére, melyek segítségével hatékonyan kezelhető a bérlőik, a látogatóik és más éríntettek egészsége és biztonsága.
A Skanska továbbra is a fenntarthatóságra összpontosít
Az emberek életéről és biztonságukról való gondoskodás mellett a Skanska továbbra is nagy hangsúlyt fektet a környezetre és stratégiai netzéró széndioxid-kibocsátási célkitűzéseire, amelyeket 2045 végére kell elérnie. Ez a cél továbbra is a vállalat egyik legfontosabb prioritása, amit a számok is alátámasztanak – a Skanska már több mint 800 000 négyzetméter LEED Core and Shell tanúsítvánnyal rendelkező irodaterületet fejlesztett, és több mint 45 000 négyzetméter WELL Core and Shell tanúsított területet is. Magyarországon a tavaly átadott Nordic Light Trio megkapta a LEED Gold Core & Shell 4-es verziójú minősítést, és ez lesz a Skanska első hazai WELL minősített projektje is. A Skanska hasonlóan ambiciózus célokat követ a H2Offices fejlesztésével, az új irodakomplexum még fejlettebb fenntartható technológiákat fog alkalmazni.
A Skanska beruházott az innovatív fotovoltaikus technológia fejlesztésébe is, és a világ első fejlesztőjeként már elindított egy kísérleti projektet, amelynek célja az irodaépületek bevonása olyan innovatív perovszkit napelemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az épület homlokzata a napból áramot termeljen.
A Skanska fenntartható kereskedelmi fejlesztés iránti nagy elkötelezettségét a rangos Fortune magazin is elismerte azzal, hogy egymás után másodszor is beválasztotta a egyedüli ingatlanfejlesztőként a „Világot megváltoztató” listájának első 20 helyezettje közé, melyen együtt szerepel a legelőremutatóbb vállalatokkal együtt.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden