Mozgásban
Elektromos, vagy hibrid autó? Melyik legyen?
A magánszemélyek és a vállalatok részéről is egyre nagyobb az igény a környezettudatos közlekedésre.
A zéró kibocsátású és a hibrid járművek mellett szól többek között, hogy a hagyományos meghajtású modellekhez képest jelentősen kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki, csendesebbek és különleges vezetési élményt nyújtanak. Üzemanyag-költségük is lényegesen alacsonyabb, mivel az elektromos hajtásnál azonos távolságra számítva az áram kevesebbe kerül, mint a benzin vagy a gázolaj, a hibrid meghajtás pedig átlagosan 10-20 százalékkal csökkenti a fogyasztást. Ezenkívül mindkét típus kevesebb forgó-kopó alkatrészt tartalmaz, így a szerviz- és fenntartási költségeik is alacsonyabbak a robbanómotoros társaikéinál, de fontos hozzátenni, hogy az e-autók szakszerű szervizelése egyelőre nem mindenhol megoldott. A hibridek nagy előnye továbbá, hogy nem szükséges figyelni az akkumulátor töltöttségét, ami az e-autók esetében sokaknak kellemetlenséget okoz, és ezért töltési idővel sem kell számolni az utazás során.
Sokan azonban még nem mernek tisztán elektromos autóra váltani, mert a folyamatos fejlesztések ellenére tartanak a hatótáv és a töltési infrastruktúra korlátozottságától, valamint attól, hogy a folyamatos technológiai fejlesztések következtében kiszámíthatatlan az e-autók maradványértéke. A zéró kibocsátású járművek mellett több egyéb fajtája is létezik a villanyautóknak, amelyek köztes megoldást jelentenek a hagyományos meghajtású és a tisztán elektromos modellek között, és amelyekkel megtehetjük az első fontos lépést a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért. Az e-mobilitás iránt elkötelezett LeasePlan összegyűjtötte, mit érdemes tudni a különféle elektromos autókról, és tanácsokat ad a hajtásmódok kiválasztásával kapcsolatban.
Magyarországon a legnagyobb elektromosautó-flottával rendelkező LeasePlan szerint a fokozatosság elve megkönnyíti a robbanómotoros járművekről való átállást a teljesen elektromos modellekre, ezért a hibrid autók ideális megoldást jelentenek az elektromos technológia és a töltési szokások elsajátításához. Mivel a hibrid technológiákat jellemzően csak az autósok egy szűkebb rétege ismeri jól, a vállalat most azt is bemutatja, milyen választási lehetőségeink vannak, ha tisztán elektromos autó helyett egyéb környezetkímélő alternatívát keresünk.
Az elektromos autók típusai
Tisztán elektromos autók
(BEV – Battery Electric Vehicle)
A tisztán elektromos autóban hagyományos motor helyett elektromotor végzi a meghajtást, amit egy nagy teljesítményű akkumulátor lát el energiával. Az akkumulátor külső forrásból tölthető, de fékezéskor vagy lejtmenetben is visszatöltődik belé a mozgási energiából keletkező elektromosság, ami felhasználható a következő gyorsításnál – ezt nevezik rekuperációs vagy regeneratív fékezésnek. Ezekben az autókban már nemcsak belső égésű (benzin vagy dízel) motor nincs, hanem generátor, önindító, sebességváltó, kipufogó, turbófeltöltő és számos olyan alkatrész sem, ami a hagyományos autókban gyakran meghibásodik. Így minimalizálhatjuk a szerviz- és karbantartási költségeket.
Az elektromos autók ma már szinte minden kategóriában és gyártónál elérhetők. A legnépszerűbbek közé tartoznak a Nissan Leaf, a Tesla Model 3, a Hyundai IONIQ és KONA, a Renault Zoe, a Fiat 500e és a KIA E-Niro modellek. A kezdeti technológiákon alapuló modellek 120 kilométeres hatótávja már jelentősen növekedett, így ideális körülmények között, bizonyos modellekkel manapság akár 600 kilométert is meg lehet tenni egy felöltéssel.
A tisztán elektromos autók a legtöbb fővárosi és nagyvárosi székhelyű cég és önkormányzat számára praktikus megoldást jelenthetnek, mivel elemzések szerint az ilyen flottákba tartozó autók 75 százaléka jellemzően maximum 50 kilométert tesz csak meg naponta, városi forgalomban. A zöld rendszámos e-autók plusz előnye, hogy adómentesen beszerezhetők, és ingyenes velük a parkolás Budapesten és több vidéki városban is. Továbbá az időszakosan kihirdetett állami támogatási pályázatok keretében extra kedvezménnyel juthatunk hozzájuk, ezáltal az alapvetően magasabb beszerzési ár is kompenzálható.
Hibridek
A hibrid járművekben az elektromos hajtás és a robbanómotorok ereje egyesül. Ezek az autók automatikusan váltanak a hajtástípusok között, jellemzően mindegyik akkor kapcsol be, amikor a legjobb hatásfokkal képes működni. Egy villanymotor már alacsony fordulatszámon is hatékony, így a dugókkal sűrített városi forgalomban az elektromos hajtás használata lényegesen jobban megéri. Egy átlagos hibrid autó városi fogyasztása akár 25 százalékkal alacsonyabb lehet, mint a robbanómotoros járműveké.
A hibridek ma már szinte minden gyártó portfóliójában elérhetőek, és többféle változat is létezik belőlük:
Full hibridek
(HEV – Hybrid Electric Vehicle)
A hagyományos vagy „öntöltő” néven is ismert verzió a legrégebbi hibrid típus, amely a hagyományos benzinmotoros meghajtás mellett egy kisebb méretű akkumulátorral és egy elektromotorral rendelkezik. A teljesen hibrid autó képes akkumulátorról vagy belső égésű motorral, vagy épp mindkét meghajtást egyidejűleg használva közlekedni a pillanatnyi forgalmi helyzethez és a vezető igényeihez alkalmazkodva. A modern full hibrid járművek így az intelligens vezérlésnek köszönhetően menetidejük akár 50 százalékában használhatók emisszió nélkül.
Az ilyen gépkocsit nem kell (és nem is lehet) külső áramforrásra csatlakoztatni, mivel az akkumulátor automatikusan feltöltődik fékezéskor, illetve motorfék üzemmódban. A full hibrid jármű az akkumulátor mérete miatt tisztán elektromos hajtással csak néhány, kb. 3-6 kilométeres távot tud megtenni. Viszont ideális városi használatra, mivel az állandó gyorsulással és lassulással járó sok regeneratív fékezés következtében több villamos energia áll rendelkezésre az elektromos üzemmódban történő rövid távú közlekedésre. A LeasePlan aktuális kínálatában tízféle full hibrid modell található, köztük a Toyota Corolla TS és SD, a Lexus NX, RX és ES, valamint a Ford Kuga.
Plug-in hibridek
(PHEV – Plug-in Hybrid Electric Vehicle)
A hálózatról tölthető, ún. plug-in hibrid autók jelentik a legegyértelműbb átmenetet a hagyományos és az alternatív technológia között. Felépítésüket tekintve hasonlóak a teljesen hibrid járművekhez, de a fő különbség, hogy külsőleg tölthető villamos energiával és fosszilis üzemanyaggal is képesek a megszokott teljesítmény mellett haladni. A nagyobb méretű villanymotor mellett a külső forrásból táplált energiát egy megnövelt teljesítményű, 4-12 kWh-ás akkumulátor tárolja el, így hosszabb, modelltől függően 25-50 km távolságot is meg tudnak tenni kizárólag elektromos hajtással. Városi közlekedés során ezért egyáltalán nem szükséges beindítani a benzinmotort, hiszen ez a hatótáv lefedi egy átlagos autóvezető napi városi közlekedését.
A „konnektoros” hibridek további előnye, hogy a belső égésű motornak köszönhetően egy hosszabb utazásnál a hagyományos autókhoz hasonlóan használhatók. Ezért olyan esetekben érdemes a PHEV-ek mellett dönteni, amikor a mindennapok során viszonylag kis távolságokat teszünk meg, de évente többször is hosszabb utakra indulunk. Az ilyen típusú járművek használata azonban tudatosságot igényel, mivel, ha nem töltjük fel rendszeresen az akkut, akkor az csak plusz súlyt jelent, és a rosszul használt plug-in hibrid szén-dioxid-kibocsátása meghaladhatja egy azonos kategóriájú dízelmotoros gépjárművét, illetve a full hibridhez viszonyított ártöbblete nem térül meg.
A plug-in modellek egyre több gyártó kínálatában megtalálhatók, és többféle típus is választható ilyen meghajtással, többek között terepjárók és kisteherautók. A legnépszerűbbek a Jeep Compass, a Ford Kuga és Ford Ranger EcoBoost, illetve a Nissan Navarra.
Mild hibridek
(MHEV – Mild Hybrid Electric Vehicle)
A mild hibrid autók előnyei korlátozottabbak a full és plug-in hibrid típusokéihoz képest. A kisfeszültségű (és kis teljesítményű) villanymotor egymagában nem mozgatja az autót, csupán villámgyorsan indítja azt el, és besegít a belső égésű motornak, ha átmenetileg nagyobb teljesítményre van szükség. Az ilyen rendszerű járműveknél az elektromotor legfontosabb feladata a lassításkor felszabaduló mozgási energia elektromos árammá való átalakítása. Elsősorban ebből a funkcióból adódik a mild hibridek fogyasztáscsökkentő képessége, ami így nemigen haladja meg a néhány százalékot, mivel a – jellemzően 12 vagy legfeljebb 48 voltos – elektromos hálózat nem képes jelentős mennyiségű elektromos energiát visszanyerni és tárolni a fékezés során.
Az MHEV technológia használata lehet az első lépés a károsanyag-kibocsátás csökkentése felé. A mild hibrid gépjárművek jelentik a legköltséghatékonyabb megoldást a PHEV, illetve a BEV autók árszínvonalát figyelembe véve, hiszen mindkét kategóriánál megfizethetőbbek, ám számolni kell a technológia korlátozottságával.
Céges autó: tisztán elektromos vagy hibrid?
Ha vállalatként új autót szeretnénk vásárolni vagy lízingelni, elsősorban azt kell meghatároznunk, hogy milyen célra használjuk majd a járművet. Ez alapján tudjuk eldönteni, hogy milyen meghajtást válasszunk, és azon belül melyik modell felel meg a leginkább a céljainknak.
Ha leginkább csak városi közlekedésre keresünk költséghatékony és környezetbarát megoldást, érdemes teljesen elektromos autót választanunk. Ha viszont városban és országúton is gyakran autózunk, akkor ennek megfelelően keressünk olyan nagyobb hatótávolságú hibrid járművet, amely a városi környezetben elektromosan, autópályán pedig hagyományos hajtással közlekedik.
Az elektromos és a plug-in hibrid modellek kapcsán a hatótávolság mellett azt is érdemes végig gondolni, hogy otthon vagy a munkahelyünkön tudjuk-e tölteni az autót, vagy csak a köztéri nyilvános töltőknél lesz erre lehetőségünk. Céges autók esetében ideális megoldást jelenthet az irodai töltőállomás kialakítása, amely kezdetben nagyobb költséggel jár, ám ezáltal a napközbeni holt időket hatékonyan kihasználva tölthetők a járművek, és hosszú távon jelentős üzemanyag-költséget spórol meg a vállalatnak.
Az operatív lízing keretében igénybe vett alternatív meghajtású flotta esetében a cégek mentesülnek az új megoldás kipróbálásának egyik legnagyobb rizikója, a maradványérték kockázata alól. A LeasePlan flottakezelőként a saját fenntarthatósági vállalásainak teljesítése és a piac edukációja mellett operatív szinten már a kezdetektől azzal segíti az elektromos flottákra nyitott ügyfeleket, hogy reális, kedvező maradványértéket számít az e-autókra. Továbbá hamarosan a rövid távú és rugalmas feltételek mellett igénybe vehető FlexiPlan flottájában is elérhetővé teszi az e-autókat. Így az ügyfelek próba jelleggel, ártámogatott havi díjakon juthatnak hozzá első e-autójukhoz, ami megnyitja a kaput a hagyományos lízingszerződések BEV modellekkel való bővítése előtt.
Mozgásban
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
Egy átlagos hétköznapon ma már szinte mindent néhány érintéssel elintézünk. Bankolunk a telefonunkról, online rendelünk, digitálisan írunk alá szerződéseket, és valós időben követjük csomagjaink útját. A technológia megszokottá tette a gyorsaságot, az átláthatóságot és a kényelmet. Éppen ezért különösen frusztráló, amikor egy váratlan autós káresemény után hirtelen egy olyan világban találjuk magunkat, ahol telefonhívások, papírok, egyeztetések, bizonytalanság és hosszas várakozás határozza meg a következő napokat. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehet, hogy miközben a világ digitalizálódik, a kárrendezés sokszor még mindig ennyire nehézkes?
Miért érezzük úgy, hogy megáll az idő egy káresemény után?
Egy közlekedési baleset vagy kisebb káresemény önmagában is kellemetlen helyzet. Az első sokk után azonban gyakran csak ekkor kezdődik az igazán időigényes rész: a biztosítói ügyintézés, a dokumentáció összegyűjtése, a javítás megszervezése, az egyeztetések sora és a mobilitás fenntartásának kérdése. Pedig a mai felhasználói elvárások már egészen másról szólnak. Szerencsére létezik kárügyintézés kényelmesen, kockázat nélkül a NetLízing Relax jóvoltából, ami időt, pénzt és energiát is spórol, akárcsak egy jól működő applikáció.
A probléma ugyanis nem kizárólag maga a sérült jármű. Sokkal inkább az, hogy egy ilyen helyzet könnyedén szétzilálhatja a napi rutint. Magánszemélyként elmaradhatnak a fontos programok, a gyerekek logisztikája bonyolulttá válhat, vagy egyszerűen megszűnik az a szabadság, amit az autó biztosít. Vállalkozásként pedig a helyzet még kritikusabb: egy kieső autó elhalasztott ügyféltalálkozókat, akadozó kiszállításokat, szervezési káoszt és közvetett bevételkiesést jelenthet.
Digitális élményhez szoktunk, kivéve, amikor kárrendezésről van szó
A modern technológia egyik legnagyobb eredménye, hogy csökkentette a súrlódást a hétköznapi folyamatokban. Nem kell sorban állni, nem kell felesleges adminisztrációval időt tölteni, és egyre kevesebb folyamat igényel személyes jelenlétet.
Ehhez képest egy autókár ügyintézése sokszor még mindig úgy működik, mintha egy korábbi évtizedben ragadt volna.
- Telefonok egyik ügyfélszolgálattól a másikig.
- Hiánypótlásra váró dokumentumok.
- Nehezen követhető biztosítói folyamatok.
- Bizonytalanság a javítás költségeit illetően.
- Kérdések arról, hogy meddig marad autó nélkül.
Ez azért különösen furcsa, mert technológiai szempontból ezek a folyamatok ma már szervezhetőek lennének egyszerűbben, átláthatóbban és ügyfélbarátabb módon. A valódi probléma tehát nem technológiai hiányosság, hanem a megszokott ügyintézési modell.
Az autókár nem technikai probléma, hanem időmenedzsment-probléma
Sokan hajlamosak úgy tekinteni egy káreseményre, mint egy javítási kérdésre. Valójában azonban ez sokkal inkább idő- és erőforrás-menedzsment kérdés.
- Mennyi idő megy el telefonálással?
- Ki egyeztet a biztosítóval?
- Ki szervezi a javítást?
- Ki biztosít helyettesítő járművet?
- Mi történik addig, amíg az autó nem használható?
A közvetlen javítási költség csak a történet egyik része. A másik, gyakran láthatatlan oldal az elvesztegetett idő, a kieső mobilitás és az ezzel járó stressz.
Különösen KKV-k esetében ennek komoly ára lehet. Egy vállalkozás számára a mobilitás nem kényelmi kérdés, hanem működési alapfeltétel. Ha egy értékesítő nem jut el ügyfélhez, egy szervizes nem ér ki helyszínre, vagy egy kiszállítás késik, annak nagyon is mérhető üzleti következménye lehet.
Miért válik felértékelődötté a szolgáltatásalapú gondolkodás?
A digitális gazdaság egyik legfontosabb trendje, hogy egyre kevésbé termékeket, és egyre inkább problémamegoldást vásárolunk.
Nem szervert vásárolunk, hanem felhőszolgáltatást. Nem szoftvert telepítünk, hanem előfizetünk egy platformra. Nem feltétlenül tulajdonlunk, hanem hozzáférést veszünk igénybe.
Ez a szemlélet az autós mobilitásban is egyre erősebben jelenik meg.
Ebben a kontextusban egy kárrendezési szolgáltatás értéke nem abban mérhető, hogy ki tölti ki a dokumentumokat, hanem abban, hogy az ügyfélnek mennyi teher marad a vállán. Ez a különbség a hagyományos ügyintézés és a modern szolgáltatási szemlélet között.
Amikor a kényelem valójában üzleti racionalitás
Sokszor hajlamosak vagyunk a kényelmet „extra” szolgáltatásként értelmezni. Pedig a gyors, átlátható és kiszervezett ügyintézés valójában racionalitás.
Ha egy vállalkozó nem adminisztrációval foglalkozik, hanem a saját üzletével, az értékteremtés. Ha egy család nem napokat tölt logisztikai szervezéssel, az életminőség. Ha egy cégautó kiesése mellett is biztosított a mobilitás, az üzletmenet-folytonosság.
Itt válik különösen relevánssá a NetLízing Relax szolgáltatása. A NetLízing olyan megoldást kínál, amely vétlen károsultként leveszi az ügyfél válláról a teljes kárrendezési folyamat terhét: a biztosítói ügyintézéstől kezdve a javítás szervezésén át egészen a csereautó vagy szükség esetén cserefurgon biztosításáig. A szolgáltatás lényege nem pusztán az ügyintézés támogatása, hanem az, hogy az ügyfélnek ne kelljen egy váratlan káreseményt külön projektként kezelnie.
Ez különösen értékes lehet magánszemélyeknek, akik szeretnék minimalizálni a kellemetlenségeket, de ugyanilyen fontos lehet KKV-k számára is, ahol a kieső mobilitás konkrét üzleti veszteséget is jelenthet.
A jövő nem a gyorsabb papírmunka, hanem a kevesebb papírmunka
A valódi fejlődés nem az, ha ugyanazt a bonyolult folyamatot egy kicsit gyorsabban végezzük el, hanem az, ha a felhasználónak egyszerűen kevesebb dolga van vele.
A digitális korszakban ugyanis nem az a kérdés, hogy lehet-e egyszerűbb a kárrendezés.
Hanem inkább az: miért fogadnánk el, hogy ne legyen az?
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Az új Honda Prelude: a határtalan siklás élménye
Az új Honda Prelude e:HEV sportkupé a modern vitorlázórepülők eleganciáját és teljesítményét ötvözi a Honda azon törekvésével, hogy a modern mérnöki megoldások révén valóra váltsa az álmokat. Az innovatív Honda S+ Shift rendszerrel ellátott fejlett hibrid hajtáslánc és a letisztult formatervezés együtt a „határtalan siklás” élményét kínálja mind a vezető, mind az utasok számára.
Ennek az egyedi filozófia kézzelfoghatóvá tételére – és egyben a modell első európai átadásainak megünneplésére – a Honda az új sportkupéval egy valódi vitorlázórepülőgépet vontatott a levegőbe. A fenntartható és hatékony, mégis izgalmas, 184 LE-s e:HEV hajtáslánccal a Prelude könnyedén húzta föl a repülőt: ehhez mindössze egy speciálisan kialakított vonóhorogra volt szükség. Ezt a rendhagyó történetet a Honda új sorozatának első epizódja meséli el, amely a kék szövegre kattintva érhető el: Honda Prelude – vitorlázórepülő.
A „Határtalan siklás” gondolata meghatározó szerepet játszott az új Prelude fejlesztésében, amelyet a projektvezető, Tomoyuki Yamagami személyes élményei inspiráltak. A tervezés korai szakaszában Yamagami-san gyermekkori emlékei adtak lendületet a munkának: nagyapja által épített rádiótávirányítású vitorlázórepülőt reptetett és ez az élmény később egy életre szóló szenvedélyt indított el benne a kecses repülési forma iránt. A vitorlázás könnyedsége így a Prelude formatervezésére és műszaki megoldásaira is komoly hatással volt.
Yamagami-san elköteleződését tovább erősítette, hogy felnőttként lehetősége nyílt gyermekkori álmát valóra váltani és valódi vitorlázórepülőgéppel is repülni. Ez az élmény emelte még magasabb szintre azt a célját, hogy a Prelude és a modern vitorlázórepülők között szoros dinamikai és formai párhuzamok szülessenek.
„Sima és letisztult volt, ugyanakkor érzékenyen reagáló és dinamikus.
– idézi fel Yamagami-san.
Gyerekkorom kék ége és fehér felhői, valamint a hatalmas ég alatt egy modell vitorlázórepülő irányításának izgalma egy pillanat alatt visszatért. Ez a gép az intelligens mobilitás egyik formája, mely képes szinte végtelen ideig repülni, miközben a természet erőire támaszkodik. Ez vezetett a „Határtalan siklás” átfogó koncepciójához, amely tökéletesen illik a Prelude-höz mint egy új sportos autó víziójához.”
A Honda „álmokból mérnöki valóság” hitvallása mentén Yamagami-san elérte célját: olyan sportkupé született, amely – hosszú szárnyú vitorlázórepülőhöz hasonlóan – könnyed, elegáns és természetes élményt nyújt, amelyből az utasok nem szeretnének kiszállni, mert azt kívánják, hogy az utazás minél tovább tartson.
Honda Prelude e:HEV – „Határtalan siklás”
A lenyűgöző kezelhetőség és a magával ragadó dinamika egyedi kombinációjának köszönhetően az új Prelude e:HEV vezetési élménye a műrepülés könnyedségét idézi. Széles és alacsony kiállása, a Civic Type R-ből származó futómű-technológia, az adaptív lengéscsillapítók, valamint a Honda Agilis Vezetést Támogató Rendszerének (AHA) legfrissebb változata együtt biztosítják azt a „vezetés örömét”, amely a Prelude név egyik védjegye.
Az új Prelude emellett a Honda több mint 25 évnyi fejlesztési tapasztalatára épülő, teljes értékű hibrid e:HEV hajtáslánccal is rendelkezik. A 2,0 literes benzinmotor és a márka innovatív, könnyű, két villanymotoros automata erőátviteli rendszere által támogatott, 315 Nm villanymotor-nyomatékú teljesítményrendszer egyszerre kínál kiemelkedő vezetési élményt és azonnali, érzékeny teljesítményleadást, a magas szintű érzékeny működést mellett – felidézve azt a könnyed erőt, amellyel a vitorlázórepülők a termikek és a légáramlatok segítségével hosszú ideig a levegőben maradnak.
A vitorlázórepülés filozófiája a beltérben is visszaköszön: a vezetőközpontú kialakítás, a kiváló kilátás, a minőségi anyagok és a letisztult elrendezés mind azt szolgálják, hogy minden utazás a „Határtalan siklás” szabadságát adja – összhangban a Honda „Az álmaid, mérnöki precizitással megalkotva” szemléletével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Honda Prelude – generációk
A sportos autók mindig is fontos szerepet töltöttek be a Honda történetében, a Prelude azonban különleges helyet foglal el a márka életében: egy olyan modell, amely egyszerre kínál műszaki újdonságokat és izgalmas vezetési élményt. Ahogy a neve is sugallja, megadta az alaphangot a nagy teljesítményű kupék hosszú és sikeres sorozatának, amelyek látványos formavilágot, lenyűgöző vezetési élményt és úttörő technológiákat kínáltak.
Az 1978-as bemutatkozása óta a Prelude a Honda azon törekvésének élvonalában áll, hogy minél több ügyfél számára biztosítsa a „vezetés örömét”, mely megközelítés a cég egyik alappillére. Elsőként itt alkalmazták sorozatgyártású autóknál a négykerék-meghajtást, emellett úttörő szerepet játszott az olyan technológiák bevezetésében is, mint az elektronikusan vezérelt, többpontos üzemanyag-befecskendezés vagy az aktív nyomatékelosztás. A legújabb hatodik generáció ezt az izgalmas hagyományt viszi tovább.
Ugyanilyen fontos, hogy a Honda Prelude mindig a stílust és a vezetési élményt a praktikum és a hatékonyság ötvözésével kínálta. Minden változat négyüléses volt, miközben az olyan megoldások, mint a szegénykeverékes égéstechnológia és a kiváló aerodinamika kiemelkedő teljesítményt és kategóriaelső fogyasztást biztosítottak.
A modern vitorlázórepülőgépek eleganciája ihlette letisztult formatervvel, valamint a korszerű e:HEV teljes értékű hibrid hajtáslánccal az új Prelude a modell védjegyének számító innovációt és élményt egy új generáció számára teszi elérhetővé.
Prelude – első generáció (1978–1983)

Honda Prelude 1st Generation
- Európai bemutató: 1979, Amszterdam Nemzetközi Autószalon
- 1,6 literes, négyhengeres benzinmotor szegénykeverékes technológiával
- Négykerék-független felfüggesztés a kiváló menetkomfortért és kezelhetőségért
Az 1978-ban Japánban bemutatott Prelude első generációja 1979-ben, az amszterdami autószalonon debütált Európában. Az alacsony építésű, kétajtós kupé karosszériát tágas, négy személyes utastérrel ötvözve élvezetes teljesítményt és agilis vezethetőséget biztosított.
A modellt egy fejlett, 80 LE-s, 1,6 literes négyhengeres benzinmotor hajtotta, felülfekvő vezérműtengellyel és hengerenként két szeleppel. Japánban a Honda CCVC (Compound Controlled Vortex Combustion, azaz összetett, szabályozott örvényáramlású égés) technológiáját is alkalmazta, amely szegénykeverékes égést és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tett lehetővé.
A fejlett, négykerék-független felfüggesztés mellett a Prelude kategóriájában az elsők között kínált opcionálisan szervokormányt is, valamint Hondamatic sebességváltót, amely az automata váltó kényelmét kézi váltós hatékonysággal ötvözte.
Prelude – második generáció (1983–1987)

Honda Prelude 2nd Generation
- Jellegzetes bukólámpás megjelenés
- Formula 1 ihlette befecskendezési rendszer
- Opcionális blokkolásgátló fékrendszer
A sikeres első generáció után a Honda 1983-ban egy jól bevált receptet fejlesztett tovább. A letisztult külső és a praktikus, négyüléses belső tér megmaradt, miközben tovább erősödött a stílus, a kifinomultság és a vezetési élmény kombinációja.
Az aerodinamikára helyezett hangsúly hozta el a bukólámpák megjelenését, amelyek zárt állapotban síkban simulnak a motorháztetőbe. A hosszabb tengelytáv révén tágasabb lett az utastér, az állítható kormányoszlop pedig növelte a kényelmet.
1985-től megjelent a Formula 1-ből származó PGM-FI többpontos befecskendezés, valamint a motorsport ihlette kettős keresztlengőkaros első futómű és a Honda első elektronikus blokkolásgátló rendszere (Anti-Lock Brakes, ALB).
Prelude – harmadik generáció (1987–1991)

Honda Prelude 3rd Generation
- Az első sorozatgyártású autó négykerék-kormányzással
- Nagyszilárdságú acél a fokozott biztonságért
- Motorsport-fejlesztésű felfüggesztés
A harmadik generáció formája evolúciós jellegű volt, de műszaki tartalmát tekintve az egyik legfejlettebb kupévá vált. Nagyobb, kifinomultabb és élvezetesebb lett vezetni, új mércét állítva a szegmensben.
Legnagyobb újítása a 4WS (négykerék-kormányzás) volt, amellyel a világ első sorozatgyártású autójaként rendelkezett. A rendszer az első és hátsó kerekek összehangolt kormányzásával jelentősen javította az agilitást és a stabilitást.
Az utastér tágasabb lett, alapfelszereltség része lett az elektromos mozgatású ablakok és a tempomat. A karosszéria szerkezetében alkalmazott nagyszilárdságú acél növelte az utasvédelem szintjét.
Prelude – negyedik generáció (1991–1996)

Honda Prelude 4th Generation
- Elektronikusan vezérelt 4WS rendszer
- Merész formaterv és elektrolumineszcens műszerek
- VTEC szelepvezérlés bevezetése
A radikálisan megújult negyedik generáció célja az európai prémium kupék kihívása volt. A bukólámpákat keskeny halogén fényszórók váltották, az utastér pedig futurisztikus műszerekkel és prémium anyagokkal gazdagodott.
Az elektronikus vezérlésű „Hyper 4WS” rendszer még jobb kezelhetőséget biztosított. Az új motorpaletta csúcsa a 2,2 literes, VTEC technológiával ellátott négyhengeres egység volt.
A kettős keresztlengőkaros felfüggesztés továbbra is kulcsszerepet játszott a kiemelkedő menetkomfortban és vezethetőségben.
Prelude – ötödik generáció (1996–2001)

Honda Prelude 5th Generation
- Visszatérés az eredeti dizájnhoz
- ATTS – aktív nyomatékelosztás
- Ötfokozatú automata, szekvenciális kapcsolással
Az ötödik generáció az eredeti, letisztult formákat hozta vissza modern technológiával ötvözve. 1996-ban egy rendkívül kompetitív piacon jelent meg, ahol szinte minden gyártó kínált kupét.
A 2,2 literes VTEC motor akár 200 LE-s teljesítményt is tudott nyújtani. A nagyobb teljesítményt az Active Torque Transfer System (ATTS) azaz az aktív nyomatékelosztó rendszer támogatta, amely kanyarban a külső kerékre juttatott több nyomatékot a jobb tapadás érdekében.
Prelude – hatodik generáció (2026–)

Honda Prelude 6th Generation
- Modern vitorlázógépek ihlette formaterv
- Honda S+ Shift technológia
- e:HEV: teljes értékű hibrid hajtásrendszer
Negyedszázad után visszatérve az új Prelude megőrzi elődei úttörő szellemiségét. Az e:HEV legújabb generációjában a 2,0 literes benzinmotor tökéletes összhangban működik a vállalat által fejlesztett, könnyű villanymotorokkal. Mivel a belső égésű motor és a generátor közös tengelyen osztozik, rendkívül kompakt, ámde erős a szerkezet, forgatónyomatéka eléri a 315 Nm-t.
A Honda S+ Shift technológia egy új vezérlési rendszer, amely nyolcfokozatú váltást szimulál, miközben precízen szabályozza gyorsításkor és lassításkor a fordulatszámot. Az Aktív Hangszabályozás (ASC, Active Sound Control) a hangélményt is fokozza, még erősebb kapcsolatot teremtve az autó és a vezető között.
Az utastér kifinomult kialakítású, négy személy számára kínál helyet, és praktikus, nagy csomagtérrel rendelkezik. A Honda SENSING vezetéstámogató rendszereknek köszönhetően ez a valaha készült legbiztonságosabb Prelude.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magyarul is beszélő vércukormérő segíti a látássérült és gyermek diabéteszes betegeket
-
Okoseszközök2 hét ago
Okoseszközök a fürdőszobában: intelligens reggeli rutin
-
Egészség2 hét ago
Minden harmadik budapesti egyedül érzi magát mások társaságában is
-
Gazdaság2 hét ago
Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, és nincsenek rejtett tartalékok
-
Ipar2 hét ago
Országos kamarai program indul a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére
-
Ipar1 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Okoseszközök2 hét ago
A sportszurkolóknak készült Sports Playbook valós idejű sportstatisztikákat és elemzéseket jelenít meg közvetlenül a képernyőn
-
Egészség1 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében





