Mozgásban

Elektromos, vagy hibrid autó? Melyik legyen?

A magánszemélyek és a vállalatok részéről is egyre nagyobb az igény a környezettudatos közlekedésre.

A zéró kibocsátású és a hibrid járművek mellett szól többek között, hogy a hagyományos meghajtású modellekhez képest jelentősen kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki, csendesebbek és különleges vezetési élményt nyújtanak. Üzemanyag-költségük is lényegesen alacsonyabb, mivel az elektromos hajtásnál azonos távolságra számítva az áram kevesebbe kerül, mint a benzin vagy a gázolaj, a hibrid meghajtás pedig átlagosan 10-20 százalékkal csökkenti a fogyasztást. Ezenkívül mindkét típus kevesebb forgó-kopó alkatrészt tartalmaz, így a szerviz- és fenntartási költségeik is alacsonyabbak a robbanómotoros társaikéinál, de fontos hozzátenni, hogy az e-autók szakszerű szervizelése egyelőre nem mindenhol megoldott. A hibridek nagy előnye továbbá, hogy nem szükséges figyelni az akkumulátor töltöttségét, ami az e-autók esetében sokaknak kellemetlenséget okoz, és ezért töltési idővel sem kell számolni az utazás során.

Sokan azonban még nem mernek tisztán elektromos autóra váltani, mert a folyamatos fejlesztések ellenére tartanak a hatótáv és a töltési infrastruktúra korlátozottságától, valamint attól, hogy a folyamatos technológiai fejlesztések következtében kiszámíthatatlan az e-autók maradványértéke. A zéró kibocsátású járművek mellett több egyéb fajtája is létezik a villanyautóknak, amelyek köztes megoldást jelentenek a hagyományos meghajtású és a tisztán elektromos modellek között, és amelyekkel megtehetjük az első fontos lépést a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért. Az e-mobilitás iránt elkötelezett LeasePlan összegyűjtötte, mit érdemes tudni a különféle elektromos autókról, és tanácsokat ad a hajtásmódok kiválasztásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb elektromosautó-flottával rendelkező LeasePlan szerint a fokozatosság elve megkönnyíti a robbanómotoros járművekről való átállást a teljesen elektromos modellekre, ezért a hibrid autók ideális megoldást jelentenek az elektromos technológia és a töltési szokások elsajátításához. Mivel a hibrid technológiákat jellemzően csak az autósok egy szűkebb rétege ismeri jól, a vállalat most azt is bemutatja, milyen választási lehetőségeink vannak, ha tisztán elektromos autó helyett egyéb környezetkímélő alternatívát keresünk.

Az elektromos autók típusai

Tisztán elektromos autók

(BEV – Battery Electric Vehicle)

A tisztán elektromos autóban hagyományos motor helyett elektromotor végzi a meghajtást, amit egy nagy teljesítményű akkumulátor lát el energiával. Az akkumulátor külső forrásból tölthető, de fékezéskor vagy lejtmenetben is visszatöltődik belé a mozgási energiából keletkező elektromosság, ami felhasználható a következő gyorsításnál – ezt nevezik rekuperációs vagy regeneratív fékezésnek. Ezekben az autókban már nemcsak belső égésű (benzin vagy dízel) motor nincs, hanem generátor, önindító, sebességváltó, kipufogó, turbófeltöltő és számos olyan alkatrész sem, ami a hagyományos autókban gyakran meghibásodik. Így minimalizálhatjuk a szerviz- és karbantartási költségeket.

Az elektromos autók ma már szinte minden kategóriában és gyártónál elérhetők. A legnépszerűbbek közé tartoznak a Nissan Leaf, a Tesla Model 3, a Hyundai IONIQ és KONA, a Renault Zoe, a Fiat 500e és a KIA E-Niro modellek. A kezdeti technológiákon alapuló modellek 120 kilométeres hatótávja már jelentősen növekedett, így ideális körülmények között, bizonyos modellekkel manapság akár 600 kilométert is meg lehet tenni egy felöltéssel.

A tisztán elektromos autók a legtöbb fővárosi és nagyvárosi székhelyű cég és önkormányzat számára praktikus megoldást jelenthetnek, mivel elemzések szerint az ilyen flottákba tartozó autók 75 százaléka jellemzően maximum 50 kilométert tesz csak meg naponta, városi forgalomban. A zöld rendszámos e-autók plusz előnye, hogy adómentesen beszerezhetők, és ingyenes velük a parkolás Budapesten és több vidéki városban is. Továbbá az időszakosan kihirdetett állami támogatási pályázatok keretében extra kedvezménnyel juthatunk hozzájuk, ezáltal az alapvetően magasabb beszerzési ár is kompenzálható.

Hibridek

A hibrid járművekben az elektromos hajtás és a robbanómotorok ereje egyesül. Ezek az autók automatikusan váltanak a hajtástípusok között, jellemzően mindegyik akkor kapcsol be, amikor a legjobb hatásfokkal képes működni. Egy villanymotor már alacsony fordulatszámon is hatékony, így a dugókkal sűrített városi forgalomban az elektromos hajtás használata lényegesen jobban megéri. Egy átlagos hibrid autó városi fogyasztása akár 25 százalékkal alacsonyabb lehet, mint a robbanómotoros járműveké.

A hibridek ma már szinte minden gyártó portfóliójában elérhetőek, és többféle változat is létezik belőlük:

Full hibridek

(HEV – Hybrid Electric Vehicle)

A hagyományos vagy „öntöltő” néven is ismert verzió a legrégebbi hibrid típus, amely a hagyományos benzinmotoros meghajtás mellett egy kisebb méretű akkumulátorral és egy elektromotorral rendelkezik. A teljesen hibrid autó képes akkumulátorról vagy belső égésű motorral, vagy épp mindkét meghajtást egyidejűleg használva közlekedni a pillanatnyi forgalmi helyzethez és a vezető igényeihez alkalmazkodva. A modern full hibrid járművek így az intelligens vezérlésnek köszönhetően menetidejük akár 50 százalékában használhatók emisszió nélkül.

Az ilyen gépkocsit nem kell (és nem is lehet) külső áramforrásra csatlakoztatni, mivel az akkumulátor automatikusan feltöltődik fékezéskor, illetve motorfék üzemmódban. A full hibrid jármű az akkumulátor mérete miatt tisztán elektromos hajtással csak néhány, kb. 3-6 kilométeres távot tud megtenni. Viszont ideális városi használatra, mivel az állandó gyorsulással és lassulással járó sok regeneratív fékezés következtében több villamos energia áll rendelkezésre az elektromos üzemmódban történő rövid távú közlekedésre. A LeasePlan aktuális kínálatában tízféle full hibrid modell található, köztük a Toyota Corolla TS és SD, a Lexus NX, RX és ES, valamint a Ford Kuga.

Plug-in hibridek

(PHEV – Plug-in Hybrid Electric Vehicle)

A hálózatról tölthető, ún. plug-in hibrid autók jelentik a legegyértelműbb átmenetet a hagyományos és az alternatív technológia között. Felépítésüket tekintve hasonlóak a teljesen hibrid járművekhez, de a fő különbség, hogy külsőleg tölthető villamos energiával és fosszilis üzemanyaggal is képesek a megszokott teljesítmény mellett haladni. A nagyobb méretű villanymotor mellett a külső forrásból táplált energiát egy megnövelt teljesítményű, 4-12 kWh-ás akkumulátor tárolja el, így hosszabb, modelltől függően 25-50 km távolságot is meg tudnak tenni kizárólag elektromos hajtással. Városi közlekedés során ezért egyáltalán nem szükséges beindítani a benzinmotort, hiszen ez a hatótáv lefedi egy átlagos autóvezető napi városi közlekedését.

A „konnektoros” hibridek további előnye, hogy a belső égésű motornak köszönhetően egy hosszabb utazásnál a hagyományos autókhoz hasonlóan használhatók. Ezért olyan esetekben érdemes a PHEV-ek mellett dönteni, amikor a mindennapok során viszonylag kis távolságokat teszünk meg, de évente többször is hosszabb utakra indulunk. Az ilyen típusú járművek használata azonban tudatosságot igényel, mivel, ha nem töltjük fel rendszeresen az akkut, akkor az csak plusz súlyt jelent, és a rosszul használt plug-in hibrid szén-dioxid-kibocsátása meghaladhatja egy azonos kategóriájú dízelmotoros gépjárművét, illetve a full hibridhez viszonyított ártöbblete nem térül meg.

A plug-in modellek egyre több gyártó kínálatában megtalálhatók, és többféle típus is választható ilyen meghajtással, többek között terepjárók és kisteherautók. A legnépszerűbbek a Jeep Compass, a Ford Kuga és Ford Ranger EcoBoost, illetve a Nissan Navarra.

Mild hibridek

(MHEV – Mild Hybrid Electric Vehicle)

A mild hibrid autók előnyei korlátozottabbak a full és plug-in hibrid típusokéihoz képest. A kisfeszültségű (és kis teljesítményű) villanymotor egymagában nem mozgatja az autót, csupán villámgyorsan indítja azt el, és besegít a belső égésű motornak, ha átmenetileg nagyobb teljesítményre van szükség. Az ilyen rendszerű járműveknél az elektromotor legfontosabb feladata a lassításkor felszabaduló mozgási energia elektromos árammá való átalakítása. Elsősorban ebből a funkcióból adódik a mild hibridek fogyasztáscsökkentő képessége, ami így nemigen haladja meg a néhány százalékot, mivel a – jellemzően 12 vagy legfeljebb 48 voltos – elektromos hálózat nem képes jelentős mennyiségű elektromos energiát visszanyerni és tárolni a fékezés során.

Az MHEV technológia használata lehet az első lépés a károsanyag-kibocsátás csökkentése felé. A mild hibrid gépjárművek jelentik a legköltséghatékonyabb megoldást a PHEV, illetve a BEV autók árszínvonalát figyelembe véve, hiszen mindkét kategóriánál megfizethetőbbek, ám számolni kell a technológia korlátozottságával.

Céges autó: tisztán elektromos vagy hibrid?

Ha vállalatként új autót szeretnénk vásárolni vagy lízingelni, elsősorban azt kell meghatároznunk, hogy milyen célra használjuk majd a járművet. Ez alapján tudjuk eldönteni, hogy milyen meghajtást válasszunk, és azon belül melyik modell felel meg a leginkább a céljainknak.

Ha leginkább csak városi közlekedésre keresünk költséghatékony és környezetbarát megoldást, érdemes teljesen elektromos autót választanunk. Ha viszont városban és országúton is gyakran autózunk, akkor ennek megfelelően keressünk olyan nagyobb hatótávolságú hibrid járművet, amely a városi környezetben elektromosan, autópályán pedig hagyományos hajtással közlekedik.

Az elektromos és a plug-in hibrid modellek kapcsán a hatótávolság mellett azt is érdemes végig gondolni, hogy otthon vagy a munkahelyünkön tudjuk-e tölteni az autót, vagy csak a köztéri nyilvános töltőknél lesz erre lehetőségünk. Céges autók esetében ideális megoldást jelenthet az irodai töltőállomás kialakítása, amely kezdetben nagyobb költséggel jár, ám ezáltal a napközbeni holt időket hatékonyan kihasználva tölthetők a járművek, és hosszú távon jelentős üzemanyag-költséget spórol meg a vállalatnak.

Az operatív lízing keretében igénybe vett alternatív meghajtású flotta esetében a cégek mentesülnek az új megoldás kipróbálásának egyik legnagyobb rizikója, a maradványérték kockázata alól. A LeasePlan flottakezelőként a saját fenntarthatósági vállalásainak teljesítése és a piac edukációja mellett operatív szinten már a kezdetektől azzal segíti az elektromos flottákra nyitott ügyfeleket, hogy reális, kedvező maradványértéket számít az e-autókra. Továbbá hamarosan a rövid távú és rugalmas feltételek mellett igénybe vehető FlexiPlan flottájában is elérhetővé teszi az e-autókat. Így az ügyfelek próba jelleggel, ártámogatott havi díjakon juthatnak hozzá első e-autójukhoz, ami megnyitja a kaput a hagyományos lízingszerződések BEV modellekkel való bővítése előtt.

Related Topics:autó céges elektromos flotta hibrid jármű környezetkímélő lízingelés tipp töltés vásárlás

Up Next

Ufóészlelés történt a Google Maps alkalmazásban

Don't Miss

Nemsokára drónok szállítják az orvosi mintákat

Mozgásban

Teljesítmény, elektrifikáció és motorsport-örökség

A Honda visszatér Goodwoodba, a Sebességfesztiválra (Goodwood Festival of Speed, GFoS, 2026. július 9–12.), ahol legújabb autóit és motorkerékpárjait ezúttal nemcsak kiállítja, hanem a híres hegyi felfutón is bemutatja. A márka idei szereplésének középpontjában a teljesítmény, az elektrifikáció és a Honda időtálló motorsport-DNS-e áll.

A Honda 2026-os jelenléte az ikonikus hegyi felfutó és a First Glance tematikájú paddock köré épül, így a látogatók a márka legújabb modelljeit statikusan és menet közben is megismerhetik.

A Prelude HRC Concept menet közben is bemutatkozik

Az idei program egyik legfontosabb újdonsága a Prelude HRC Concept lesz, amely első alkalommal itt Goodwoodban mutatkozik be a közönség előtt, ráadásul menet közben is. A Honda versenysportból merítő modellje azt jelzi, milyen irányba fejlődhet tovább a márka sportos karaktere. A Honda Racing Corporation és a Honda Access Corporation teljesítményfokozó alkatrészeivel felszerelt tanulmányautó azt mutatja be, miként lehet a versenypályán szerzett tapasztalatokat a még közvetlenebb, élvezetesebb vezetési élmény szolgálatába állítani.

A hegyi felfutón a látogatók közelről is megtapasztalhatják, milyen karaktert képvisel a Prelude teljesítményközpontú változata. Az ikonikus modell ezzel is a Honda azon törekvését hangsúlyozza, hogy az elektrifikált járművek korszakában is megőrizze a vezetés érzelmi oldalát. A Prelude HRC Concept bemutató felfutását Jessica Hawkins, az Aston Martin Aramco F1™ Academy vezetője és versenyző-nagykövete teljesíti, további felfutásain pedig Tiago Monteiro autóversenyző ül a volán mögé.

Honda Super-N: elektromos élmény városi méretben

A hegyi felfutón a Honda Super-N is bemutatkozik. A kompakt elektromos modell a városi közlekedéshez kínál friss, élvezetes alternatívát, miközben a Honda japán Kei-car hagyományaira és a népszerű N-sorozat tapasztalataira épít. Kis mérete ellenére tágas és sokoldalú utasteret kínál, karakteres formavilága és élményközpontú hangolása pedig azt bizonyítja, hogy az elektromos hajtás nemcsak praktikus, hanem izgalmas is lehet. A BOOST Mode és a könnyű építésmód a gyors reakciókat és a közvetlenebb vezetési élményt szolgálja.

Honda WN7: elektromos motorkerékpár Honda-karakterrel

Az új Honda WN7, a márka első, Európába szánt elektromos nagymotorja szintén részt vesz a goodwoodi programban. A „Be the Wind” (Legyél te a szél!) koncepció jegyében fejlesztett modell a Honda kiegyensúlyozott, könnyen uralható motorozási élményét ötvözi az elektromos hajtás előnyeivel, így az azonnal rendelkezésre álló forgatónyomatékkal, valamint a csendes és kifinomult működéssel. A WN7 szereplése jól mutatja, hogy a Honda a motorkerékpárok világában is következetesen halad az elektrifikáció felé, miközben megőrzi mindazt, amitől a márka kétkerekű modelljei valódi Hondák.

CB1000F: klasszikus ihletés, modern technika

A dinamikus modellpalettát a CB1000F teszi teljessé, amelyet a háromszoros világbajnok Honda-legenda, Freddie Spencer vezet majd. A Honda gazdag motorkerékpáros múltjából merítő modern roadster klasszikus stílust és korszerű műszaki megoldásokat társít, miközben jól tükrözi a márka szemléletét: élvezetes, könnyen átélhető motorozási élményt nyújtani, amelyben a hagyomány és a modern technológia természetesen kapcsolódik össze.

Williams Honda FW11: Formula–1-es ikon a hegyi felfutón

A Honda motorsport-örökségét a Williams Honda FW11 Formula–1-es versenyautó is képviseli Goodwoodban. Az FW11 különleges helyet foglal el a vállalat történetében, hiszen ezzel a versenyautóval szerezte meg a Honda első Formula–1-es konstruktőri világbajnoki címét. A modell visszatérése egyszerre idézi fel ezt a mérföldkövet, és mutatja meg, milyen fontos szerepet játszik a versenyzés a Honda mérnöki tudásának és technológiáinak fejlesztésében.

Az FW11 volánja mögé Damon Hill és Ryo Michigami ül majd. Az angol pilóta 1996-ban szerezte meg a Formula–1-es világbajnoki címet, míg japán társa 2000-ben, az NSX volánjánál nyerte meg az All Japan GT Championship (JGTC) bajnokságot, majd hosszú éveken át versenyzett Japánban és a nemzetközi mezőny élvonalában.

Innováció a versenypályáról az elektromos jövőig

A Honda idei programja jól szemlélteti a márka jelenlegi stratégiai irányát, amely három területet kapcsol össze:

az autók és motorkerékpárok elektrifikációját,
a motorsportban megszerzett tudás hasznosítását,
valamint azt, hogy a vezetés és a motorozás öröme a jövőben is meghatározó maradjon.

Hans de Jaeger, a Honda Motor Europe elnöke így fogalmazott:

„A Goodwood Festival of Speed különleges lehetőséget kínál arra, hogy a Honda legújabb innovációit ne csupán statikus formában, hanem a pályán is bemutassuk. Idei programunk középpontjában a dinamikus jelenlét áll: legújabb modelljeinken keresztül szeretnénk megmutatni, hogyan találkozik a teljesítmény, az elektrifikáció és a mérnöki tudás az autók és a motorkerékpárok világában.”

A Honda alapítása óta a versenyzést mindig is olyan terepnek tekintette, ahol munkatársai fejlődhetnek, technológiái pedig éles körülmények között bizonyíthatnak. A márka Goodwoodi Sebességfesztiválon való szereplése ezt a filozófiát viszi tovább: egy helyen mutatja meg a Honda örökségét, innovációit és jövőbe mutató mobilitási megoldásait a világ egyik legismertebb autós rendezvényén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben

A magyar autósok kétötöde került váratlan vészhelyzetbe tavaly az utakon, miközben a külföldi meghibásodások vagy balesetek költsége sok esetben több százezer forintra rúghat – derül ki a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) Asszisztencia Biztosítás Index kutatásából.

A reprezentatív felmérés szerint a magyar autósok többsége rendszeresen tesz meg nagyobb távot belföldön, míg közel minden második autós évente legalább egyszer hosszabb külföldi útra indul saját járművével. A hazai autópark jelentős része ugyanakkor elöregedett: az autók negyven százaléka 16 éves, vagy annál idősebb, ami növeli a műszaki meghibásodások kockázatát.

A magyarok többsége hasznosnak tartja a gépjármű-asszisztenciát

A Redion (korábbi nevén Europ Assistance) által Magyarországon első alkalommal elkészített, reprezentatív Asszisztencia Biztosítás Index kutatás szerint a magyarok közel fele (46%) hallott már a vészhelyzetben azonnali, gyakorlati segítséget nyújtó gépjármű-asszisztencia biztosításról, és a válaszadók jelentős többsége pozitívan viszonyul a termékhez. A magyarok négyötöde kifejezetten vonzónak tartja a szolgáltatást, míg közel háromnegyedük (72%) úgy vélte, hogy a gépjármű-asszisztencia valódi segítséget nyújthat váratlan helyzetekben.

A kedvező megítélés ellenére a tényleges használat egyelőre viszonylag alacsony: gépjármű-asszisztencia biztosítással jelenleg a magyar autósok mintegy negyede rendelkezik. Ugyanakkor a potenciális kereslet ennél jóval magasabb, megfelelő ajánlat esetén a magyarok autósok közel fele (47%) nyitott lenne a szolgáltatás igénybevételére.

Öregszik a hazai autópark

Az Asszisztencia Biztosítás Index felmérés szerint a magyar háztartások több mint kétharmadában (68%) van saját tulajdonú személygépkocsi, és ezen háztartások 14 százaléka több autóval is rendelkezik.

A hazai autóállomány jelentős részét idősebb járművek teszik ki. Az autók mindössze 18 százaléka legfeljebb ötéves, míg 31 százalékuk 6–15 éves. Közel minden negyedik jármű (24%) 16–20 éves, a válaszadók 17 százaléka pedig arról számolt be, hogy háztartásuk legfiatalabb autója is több mint húszéves.

Minden második magyar autós évente egyszer hosszabb külföldi útra indul

A kutatás rámutat, hogy az autósok kétötöde (42%) tervez külföldi autós nyaralást 2026-ban, közülük minden tizedik több alkalommal is útra kel. A magyar autótulajdonosok jelentős része rendszeresen használja gépjárművét hosszabb utazásokra is. Tízből közel kilenc autós (86%) évente legalább egyszer belföldön tesz meg nagyobb távolságot, míg közel felük (47%) éves szinten minimum egy alkalommal hosszabb külföldi útra indul saját járművével.

Akár félmillió forintos számlát is eredményezhet egy külföldi meghibásodás

Bár a magyarok közel 70 százaléka úgy érzi, felkészült egy váratlan autós vészhelyzet kezelésére, a valóságban sokan komoly nehézségekkel és jelentős kiadásokkal szembesülnek, amikor bekövetkezik a baj.

A felmérés szerint az elmúlt évben a magyar autósok kétötödével fordult elő valamilyen útközbeni vészhelyzet.

A külföldi autós utazások során leggyakrabban általános műszaki meghibásodás (27%), gumiabroncs-probléma (22%), lemerült akkumulátor (14%) vagy közlekedési baleset (13%) okozott gondot.

A problémák megoldása sok esetben jelentős anyagi terhet ró az érintettekre. Műszaki hiba esetén a válaszadók közel fele (49%) 250 ezer forint alatti összegből tudta megoldani a helyzetet. Több mint harmaduknak (36%) azonban már 250 és 500 ezer forint közötti összeget kellett kifizetnie a javításra, mentésre vagy hazajutásra, míg közel minden tizedik autós esetében a költségek meghaladták az 500 ezer forintot is.

Vészhelyzet esetén először a szerelőt vagy a családot hívjuk

A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok többsége továbbra is személyes kapcsolataira támaszkodik autós vészhelyzet esetén.

A válaszadók közel harmada (29%) elsőként saját autószerelőjét keresné, míg minden ötödik autós valamelyik közeli családtagját, például édesapját vagy testvérét hívná segítségért. A megkérdezettek 15 százaléka barátjától kérne támogatást, és csupán 11 százalékuk fordulna elsőként asszisztencia-szolgáltatóhoz.

A felmérés szerint ugyanakkor a magyarok egyre inkább felismerik az asszisztencia-biztosítás értékét. A válaszadók elsősorban a 0–24 órás segítségnyújtást (43%), a helyszíni javítást (38%), az autó szervizbe szállítását (38%) és a belföldi segítségnyújtást (35%) társítják a gépjármű-asszisztencia szolgáltatásokhoz.

„A kutatásból jól látszik, hogy a magyar autósok jelentős része rendszeresen indul hosszabb utakra, miközben a hazai járműpark folyamatosan öregszik. Ez együtt jár a műszaki meghibásodások kockázatának növekedésével is. A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy bármilyen autós utazás során segítséget jelenthet a gépjármű-asszisztencia, míg minden negyedik magyar elsősorban a hosszabb külföldi utak esetében tartja fontosnak. Egy váratlan meghibásodás vagy baleset nemcsak stresszt, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet, ezért egyre fontosabb, hogy az autósok előre felkészüljenek ezekre a helyzetekre”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) operációs vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata

Mérföldkő volt az Arrabona Racing Team életében, hogy több mint egy évtizedes belsőégésű korszak után tavaly villamos hajtásra váltott. Az elektromos éra első járműve tele volt impozáns műszaki újdonságokkal, ám a benne lévő potenciált gyermekbetegségei miatt nem tudta megmutatni. A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata ezért jelentősen egyszerűsítette és alaposan tesztelte az autót, amellyel idén közelebb kerülnének az élmezőnyhöz.

Emlékezetes: az Arrabona Racing Team (ART) története legnagyobb sikerét aratva 2024-ben összetettben győzedelmeskedett a Formula Student East versenyen, akkor még belsőégésű hajtáslánccal. Minden adott volt a folytatáshoz, a csapat azonban a változás mellett döntött: a mezőny nagy részével együtt a villamos hajtás irányába indult el, követve ezzel a járműipar és a motorsport trendjeit.

A tavalyi ART_12 már az új éra első fejlesztése volt, amellyel a csapat bemutatkozott az elektromos kategóriában. A jármű magas szintű innovatív tartalommal bírt, ám kiforratlansága miatt sok gyermekbetegséggel is rendelkezett. Az idei fejlesztések pontosan ezek kiküszöbölését célozták: stabilan működő, üzembiztos konstrukció létrehozását, amely kibontakoztathatja a benne rejlő teljesítményt. Többek között erről is szó esett a gárda idei rollout rendezvényén, ahol bemutatták új autójukat.

Az eseményen Sven Richter, az Audi Hungaria járműfejlesztés részlegének igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, az Arrabona Racing Team a legjobb utánpótlásképző műhely, amellyel cégük együttműködik.

„Kollégáink között több mint 24 korábbi ART-tag van. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a gyakorlatorientált szemlélet sikeres. Azáltal tanultok, hogy csináljátok. Olyan tudást szereztek, amit aztán az iparban közvetlenül fel tudtok használni”

– húzta alá.

Sven Richter szerint a mérnökképzés fontossága mellett az Audit és az ART-t összeköti a motorsport iránti szenvedély is. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az Audi Hungaria támogatása mellett a Széchenyi István Egyetem a másik tartópillére a csapatnak. Az intézmény nevében dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense üdvözölte a jelenlévőket.

„A sikerhez sok minden szükséges: pénzügyi támogatás, műhely, alaptudás, a korábbi tagok tapasztalata és sok-sok munka. Az kell, hogy az életetek egyik szakaszát rászánjátok erre a versenyre, ez legyen az első a listátokon. Akik ma itt álltok, ti tervezitek a jövő mobilitását. Ti lesztek a magyar mérnöki tudás nagykövetei”

– fordult a hallgatókhoz.

„Egy ember nem tud egy Formula Student-járművet megépíteni. Ehhez ötven-hatvan ember munkája kell. Ezt hívják csapatnak” – emlékeztetett dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője a csapat idei céljait tekintve elmondta, a dinamikus versenyszámokban (amikor az autó a pályán van) szeretnének a legjobb tíz közé kerülni, a statikus versenyszámokban (amikor a csapat prezentál) pedig dobogós helyezésre pályáznak.

„Hogy ehhez mi szükséges? Legalább 250 tesztkilométer, 190 kilogrammnál könnyebb autó és az, hogy 3,8 másodperc alatt gyorsuljunk 100 kilométer/órás sebességre. Ezeket mind teljesítettük, úgyhogy bizakodóak vagyunk”

– jelentette ki.

Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője elmondta, hogy rekordlétszámot ért el csapatuk ebben az évben, 65 fő dolgozott az autón. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az autó műszaki részleteit kerekasztal-beszélgetés során ismerhette meg a közönség.

„Az autó 180 kilogramm, 190 lóerős, 128 kilométer/órás végsebességet ér el, és 3 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára”

– sorolta az ART_13 legfontosabb paramétereit Frech Mátyás műszaki vezető, aki szerint elsődleges cél idén a jármű megbízhatóságának növelése volt, amelyet minden eddiginél több teszteléssel értek el. Emellett ahol csak lehetett, egyszerűsítettek a tavalyi koncepción.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kun János moderátor, Frech Mátyás, Czetin Balázs és Frazon Péter. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Jól mutatja a csapat tudásbázisának gyarapodását, hogy egyre több innovatív technológiát és professzionális megoldást használnak az autó tervezésekor és építésekor – engedett bepillantást a kulisszák mögé Czetin Balázs járműdinamikai részlegvezető.

„Rátaláltunk egy videóra, ahol a legendás, 1988-as McLaren MP-4/4-es Forma–1-es autó mérnökei mutatják be a kocsi minden részletét. Azt a felfüggesztést, amit akkor Sennáéknál alkalmaztak, mi nagyjából 70 százalékosan be tudtuk építeni az autónk futóművébe”

– mutatott rá.

Az idei év talán legnagyobb fejlesztése az anyagtechnológia oldalán jelentkezett. Karbon-kompozitból készül ugyanis a jármű számos komponense, melyeket a hallgatók gyakran saját kezűleg gyártanak le – tipikusan a karosszéria tartozékait. Ebben idén szintet léptek: a világ kutatói élvonala által bemutatott ötvözeteket építettek be az autóba.

„Meglátogattuk a párizsi kompozit expót, amely az egyik legnagyobb ilyen témájú rendezvény a világon. Sok technológiával megismerkedtünk, és rengeteg vállalattal kerültünk kapcsolatba. Végül egészen Rómáig mentünk alapanyagokért, amelyekből a karosszéria különböző elemei készültek”

– jegyezte meg Frazon Péter kompozit részlegvezető.

Az ART idén a magyar felkészülési verseny, az FS Easter mellett a horvát FS Alpe Adria, valamint a csapat történetében először a barcelonai FS Spain futamon vesz majd részt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!