Gazdaság
Az AI már autót is ajánl, de a céges flotta választás ettől nem lett egyszerűbb
A vállalati döntésekben továbbra is jelen lévő óvatosság a céges autó piacon is érzékelhető: sok vállalkozás későbbre halasztja a flottacserét, és minden korábbinál tudatosabban mérlegeli, milyen járműparkra van szüksége.
A kivárás ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelent megtakarítást. Az importált autók árazását érzékenyen érintheti a forint árfolyamának változása, miközben az idősebb járművek növekvő szervizigénye, csökkenő maradványértéke és az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb költségek is emelkedhetnek. A Schiller Autó Család szerint ezért a flottadöntéseknél egyre fontosabbá válik a teljes életciklus vizsgálata: a beszerzési ár mellett a finanszírozást, az üzemeltetést, a várható maradványértéket és a vállalaton belül ráfordított erőforrást is érdemes együttesen mérlegelni.
A presztízs helyett a funkcionalitás dominál
Az autópiac fejlődése és az elmúlt évek gazdasági változásai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a cégek ma jóval tudatosabban építik fel flottáikat. Egyre pontosabban határozzák meg, hogy az adott munkakörhöz milyen járműre és milyen szolgáltatásokra van valóban szükség. Ez azt is jelentheti, hogy bizonyos munkaköröknél a vállalat egy alacsonyabb felszereltségi szint mellett dönt, amennyiben az minden szükséges funkciót megad.
„A kivárás most egyértelműen látszik a piacon, de önmagában nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb stratégia. Egy idősebb autó szervizigénye növekedhet, miközben a maradványértéke csökken, és közben az új autók ára sem feltétlenül marad változatlan. Ezért minden vállalatnál azt kell megvizsgálni, hogy az adott használati profil és költségstruktúra mellett mikor jön el a csere optimális időpontja”
– hangsúlyozza Környei Ágnes, a Schiller Autó Család cégvezetője.
A céges mobilitás nem lehet dobozos megoldás
A vállalati mobilitás ma már egyre kevésbé kezelhető egységes megközelítés mentén. Egyre gyakoribb, hogy egy cégen belül többféle konstrukció él egymás mellett. Rövid és hosszú távú bérlet, saját tulajdonú autó, eltérő márkák vagy hajtásláncok is részei lehetnek ugyanannak a rendszernek. A döntéseknél így egyre nagyobb súlyt kap az, hogy az adott jármű és konstrukció mennyire illeszkedik a konkrét munkakörhöz, használati profilhoz és vállalati költségszerkezethez. Emellett a munkavállalói élmény is fontos szempont marad, ezért a flottadöntések ma jóval több szempont összehangolását igénylik, mint néhány évvel ezelőtt.
„A vállalkozás típusa és működése alapvetően meghatározza, milyen mobilitási megoldások működnek jól. Rövid, közép- és hosszú távú konstrukciókat, eltérő márkákat és különböző igényeket kell tudni egy rendszerben kezelni. A feladat egyre inkább az, hogy az adott vállalat működéséhez legjobban illeszkedő mobilitási mixet alakítsuk ki”
– fogalmaz Környei Ágnes.
A flotta legnagyobb rejtett költsége az ügyintézésre fordított erőforrás
A hosszúra nyúló csereciklus rövidtávon megtakarításnak tűnhet, de hátránya, hogy közben az idősödő járművek szervizigénye és a meghibásodások kockázata is emelkedhet. Ez nemcsak közvetlen javítási költséget jelent. Romolhatnak a munkakörülmények, kieshetnek autók a napi működésből, szélsőséges esetben pedig a vállalat szolgáltatási kapacitását vagy ügyfélkiszolgálását is érintheti.
Jelentős rejtett költséget jelenthet maga a flotta működtetésének módja is. Sok vállalat rövid távú megtakarítás reményében több szolgáltatótól szerez be járműveket, külön köti meg a biztosításokat, és más-más partnerrel intézi a szervizt, a kárrendezést vagy éppen a csereautót. Egy-egy elem külön vizsgálva kedvezőbbnek tűnhet, összességében azonban egy nagyon nehezen átlátható rendszer alakulhat ki. Gyakori tévhit, hogy egy céges autó költsége lényegében a finanszírozásból, a biztosításból, az üzemanyagból és a szervizből áll. Ehhez hozzáadódik az autók életkorából fakadó kockázat, valamint az a jelentős munkaidő is, amit a vállalat az ügyintézésre fordít.
“Ha több szolgáltató, több szerződés és több kapcsolattartó között kell koordinálni a folyamatokat, az rövid távon akár olcsóbbnak is tűnhet, összességében azonban jóval összetettebb és költségesebb működést eredményezhet. Éppen ezért értékelődik fel az egykapus flottakezelés és egy olyan szakmai partner szerepe, amely a teljes autó-életutat képes átlátni és koordinálni”
– hívja fel a figyelmet Környei Ágnes.
„A kollégáinknak egyre inkább tanácsadóként kell gondolkodniuk. Az igény megfogalmazásától a megfelelő autó és konstrukció kiválasztásán át a szervizelésig és később az értékesítésig ugyanannak a folyamatnak a különböző pontjairól beszélünk. Minél jobban összehangolhatók ezek, annál átláthatóbbá válik a működés az ügyfél számára”
– teszi hozzá a szakértő.
Az új márkáknál a bizalom megteremtése a cél
Az elmúlt években jelentősen bővült a magyar autópiaci kínálat, és az újonnan belépők, köztük több kínai márka a vállalati ügyfelek figyelmét is felkeltette. Flottakonstrukciókban ugyanakkor továbbra is óvatosabb a nyitás, elsősorban a maradványértékkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt, amely közvetlenül hat a finanszírozási és tartósbérleti konstrukciók havi díjára.
Az elektromos autók beszerzését támogató pályázati időszak jól láthatóan élénkítette a keresletet a KKV-k körében is, ebben az esetben a bizalom is nagyobb volt a magyarok számára kevésbé ismert márkák iránt. A program végéhez közeledve több olyan vállalkozás is meghozta a döntést, amely korábban még kivárt, így a pályázati időszak hajrájában erőteljesebb vásárlási szándék érzékelhető. A jelenlegi óvatosságot ugyanakkor tovább erősíti, hogy egyelőre nem rajzolódik ki egyértelműen, milyen támogatási és ösztönző rendszer segítheti a következő időszakban a tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid hajtású járművek vállalati beszerzését. Ez a bizonytalanság a maradványértékkel kapcsolatos kérdésekkel együtt sok céget további kivárásra ösztönözhet.
Az AI véleménye már számít az előzetes keresés során
A mesterséges intelligencia hatása egyelőre elsősorban a döntést megelőző információgyűjtésben érzékelhető. A vállalati ügyfelek többsége ma is viszonylag határozott elképzeléssel érkezik a kereskedésbe, a változás inkább abban látszik, hogyan jutnak el ezekhez az információkhoz.
„Korábban az ügyfél keresőmotorokat használt arra, hogy autókat vagy ajánlatokat találjon, ma ugyanerre már az AI-t is megkérdezheti. A márka és a típus előzetes kiválasztása eddig is jellemző volt, inkább az információszerzés eszköze változik”
– emeli ki Környei Ágnes.
A Schiller Autó Család tapasztalatai szerint egyelőre nehéz pontosan elválasztani, mikor származik egy kérdés vagy állítás mesterséges intelligenciától, de már érzékelhetők olyan megkeresések, amelyek mögött AI-alapú információgyűjtés állhat. Ez különösen akkor válhat láthatóvá, amikor az ügyfél nagyon konkrét állításokkal érkezik, amelyek más piaci szegmensben vagy eltérő használati környezetben helytállóak lehetnek, az adott vállalati helyzetre azonban már nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben.
Mindez fel is értékelheti a szakértői tanácsadás szerepét. Egy AI-alapú összehasonlítás gyorsan képes nagy mennyiségű információt összerendezni, de nem feltétlenül ismeri egy vállalat tényleges használati profilját, flottastruktúráját, finanszírozási lehetőségeit, belső szabályait vagy azt, hogy az egyes munkakörökhöz milyen mobilitási megoldás illeszkedik a legjobban. A személyre szabott kiszolgálás mellett a digitális ügyintézés szerepe is folyamatosan nő. A jövőben azok a megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek egyszerre teszik hatékonyabbá a folyamatokat, csökkentik az adminisztrációs terheket és támogatják az ügyfelek eltérő mobilitási igényeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?
Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.
A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.
Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.
A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.
Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket
A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.
Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni.
A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.
A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja
Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.
Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.
„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”
– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.
„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”
– tette hozzá a szakértő.
Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni
A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát.
A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.
„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”
– hangsúlyozta Ipacs Roland.
Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
-
Ipar2 hét ago
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
-
Ipar2 hét ago
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell







