Connect with us

Gazdaság

Hatalmas változásokat hozhat az 5G

5g

Az már világosan látszik, hogy az új generációs vezeték nélküli mobilkommunikációs technológia, az 5G elterjedését nem lehet megállítani.

Világszerte, így hazánkban is folyamatosan nő a lefedettség még úgy is, hogy a globális járvány miatt a gazdasági és logisztikai feltételek, illetve körülmények távolról sem nevezhetőek ideálisnak. A technológia által kínált előnyök már ismertek, mostani cikkünkben pedig arra keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat ez az eljárás az elkövetkező 10 évben. 

Az 5G előnyei

Mielőtt belevágunk, gyorsan tekintsük át gyorsan, hogy milyen kézzelfogható előnyöket kínál az 5G a jelenleg uralkodó technológiákkal szemben. Sokkal nagyobb adatátviteli sebesség érhető el úgy, hogy a válaszidő és a késleltetés jelentősen csökken. Az 5G sokkal rugalmasabban szabályozható, hatékonyabb, valamint minden korábbinál több eszköz kiszolgálására képes egy időben egy-egy adó egység. Emellett kevésbé energiaigényes, mint a jelenlegi szabványok, azaz az 5G-t használó akkumulátoros eszközök esetében például nagyobb üzemidő érhető el. 

Újdonságok ideje

Az 5G által kínált előnyök túlmutatnak a jelenlegi termékeken és szolgáltatásokon. Sokan hajlamosak ott leragadni, hogy az 5G segítségével majd gyorsabban tölthetőek le a 4K filmek, vagy szebb lesz a Netflix képminősége, és a mobil később merül le.  A piaci szereplők célja a fogyasztói érték növelése, azaz, hogy a termékeik, szolgáltatásaik minél inkább kedvező fogadtatásra találjanak.

AZONBAN ÚJ MÓDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FELFEDEZÉSÉVEL OPTIMALIZÁLNI LEHET A MŰKÖDÉST, AMI TOVÁBBI BEVÉTELI FORRÁSOKAT EREDMÉNYEZHET. 

Tehát a fogyasztók és partnerek kegyeit kereső, igényeiknek megfelelni kívánó cégek feladata az, hogy folyamatosan innovatív megoldásokat kutassanak, ehhez pedig az 5G a fent említett pozitív tulajdonságai révén remek alapot szolgáltat. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az új technológia a kommunikáció és a szórakozás mellett jelentős hatást gyakorolhat az oktatásra, a sportra, a közlekedésre, az egészségügyre és még a környezetünk védelmére is.

Ne legyenek kétségeink, a technológia fejlesztésénél első számú szerepet játszottak a gazdasági okok. Folyamatosan készülnek elemzések azzal kapcsolatban, hogy az 5G mennyi pénzt hozhat, és a számok döbbenetesen nagyok. Az Omdia nevű piackutató cég előrejelzései szerint 2030-ig a különféle ipari-gazdasági vállalatok és társaságok körülbelül 31 000 milliárd dollárt költenek majd 5G-vel kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra. Emellett aprópénznek tűnik, de azért még ott vannak a végfelhasználók, azaz az átlagemberek, akik az analízis értelmében 3500 milliárd dollár értékben vesznek majd igénybe 5G-s megoldásokat globálisan az elkövetkező tíz évben. 

Közlekedés és az 5G

Ma már világosan látszik, hogy 5G nélkül az önvezető közlekedési eszközöket elfelejthetjük. A fejlett szenzorok létfontosságúak, de önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő biztonságot nyújtsanak. Ehhez szükség van arra, hogy a közlekedésben részt vevő járművek folyamatosan kommunikáljanak egymással. Tudniuk kell egymás pozícióját, egymás útvonalterveit, azt, hogy mikor ad gázt, és mikor fékez egyik vagy másik. Mindent.

HOGY ENNEK ÉRTELME LEGYEN, ÉS MEGFELELŐKÉPPEN MŰKÖDHESSEN, AHHOZ HÁROM DOLOGRA VAN SZÜKSÉG: ELKÉPESZTŐ STABILITÁSRA, NAGYON GYORS ADATÁTVITELI SEBESSÉGRE ÉS IGEN ALACSONY KÉSLELTETÉSRE. 

Ez biztosítja azt ugyanis, hogy az adatok tényleg a gondolatnál is sebesebben jussanak el minden résztvevőhöz, hogy ezeket analizálva hozhassák meg a járművek mesterséges intelligenciái a megfelelő döntéseket. Természetesen ahhoz, hogy a dolog jól működjön nem csak az 5G-re van szükség, de tény, hogy az a zárókő az egész építményen. Afelől pedig nem is lehetnek kétségeink, hogy ha valami gyökeres változást fog hozni az emberiség életében, az az önvezető járműveken alapuló közlekedés lesz. 

A virtuális és kiterjesztett valóság

Nincs mit szépíteni a dolgon, a virtuális valóság (Virtual reality – VR) és a kiterjesztett valóság (Augmented reality – AR) eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek elsődleges oka az, hogy a speciális szoftverek futtatásához szükséges hardverek igen drágák. Ráadásul a speciális szemüvegek nehezek, bonyolultak és kényelmetlenek, tehát a VR és az AR szolgáltatások igénybe vétele egyszerűen nehézkes. Az 5G azonban megoldhatja ezt a problémát.

Amennyiben ugyanis a szoftverek a szolgáltató távoli számítógépén futnak, akkor a felhasználói oldalról eltűnik a hardverigény. Nincs szükség számítógépre, zavaró kábelekre, minden vezeték nélkül érkezik, hiszen az 5G modemek már egy rendkívül kicsi rendszerchipen is elférnek. A felhasználónak nem kell mást tennie, mint feltennie a sisakot, és máris elmerülhet a kiterjesztett vagy virtuális valóságban. Természetesen az interaktivitással sincs gond, hiszen az 5G által biztosított radikálisan lecsökkentett késleltetés és válaszidő segítségével a kiadott parancsok szempillantás alatt eljutnak a távoli számítógéphez, majd visszajutnak a felhasználó VR vagy AR szemüvegébe. 

Ezek a technológiák pedig nemcsak a játékban vagy filmezésben játszhatnak szerepet, hanem például az oktatásban, tervezésben is. Mérnökök úgy tudnak együtt dolgozni akár komplex 3 dimenziós objektumokon is, hogy közben a világ más-más pontjain tartózkodnak. Sőt, ez a módszer az orvostudományban is hatalmas segítséget nyújthat. Egy beteg vizsgálata során, vagy akár műtét közben is van rá lehetőség, hogy egy más helyen lévő orvos kolléga is bekapcsolódjon, és valós időben adjon tanácsokat annak alapján, amit a nagy felbontású, tökéletes minőségű képen lát a saját monitorán vagy headsetjén.

Szélessávú net bárhol, bármikor

Még a fejlett nyugati vagy távol-keleti országokban is vannak olyan részek, ahova a szélessávú internet csak nagy nehézségek árán, hatalmas költséggel, vagy épp semmilyen úton-módon nem juttatható el. Városszéli ipartelepek, kis falvak, külterületek jelenleg is sokszor küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltatók nem akarják vagy tudják oda eljuttatni az adatátviteli kábeleket. Ezt a problémát orvosolhatja az 5G, amelynek kis teljesítményű, könnyen telepíthető adó egységeinek segítségével  alacsony költségek mellett ilyen lokációkba is eljuthat egyszerűen a szélessávú internet.

Ez pedig bevonhatja ezen eddig elzárt részeket is a nagy globális „adatkeringésbe”, ami már önmagában felértékeli az adott területet. Új szolgáltatások elindítására és munkahelyek megteremtésére nyílik lehetőség ennek köszönhetően, tehát az ilyen régiókban konkrétan gazdasági és kulturális fellendülést hozhat az 5G. Ráadásul nincs szükség arra sem, hogy a kábelek miatt feltúrják a természetet, és természetesen a karbantartás is sokkal egyszerűbb, illetve költséghatékonyabb. E módszernek köszönhetően ráadásul a környezet sem sérül annyira. Egy-egy adóegység kihelyezése kisebb mértékben rombolja a környezetet, mint a kábelfektetés árkon-bokron át. 

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

  • Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
  • A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
  • Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
  • Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek. 

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant. 

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke. 

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget. 

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget. 

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek. 

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett. 

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után. 

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter. 

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit. 

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss