Gazdaság

A lányoknak gyakran a kezdő lökés hiányzik az informatikához

Digitális formában is folytatódott a Smartiz program sikertörténete: az előző két félévben újabb 22 diáklány végezte el a Morgan Stanley budapesti központja és a Nők a Tudományban Egyesület matematikai és programozási foglalkozássorozatát.

Az idén „hibrid” rendszerben folytatódik a program: lesznek személyes találkozások, de a foglalkozások zömét online tartják, így ismét az ország minden szegletéből jelentkezhetnek a tehetséges tizedik évfolyamos lányok szeptember 24-ig. A nők informatikai ambícióit évek óta támogatja a Morgan Stanley, és idén a vállalat jóvoltából a résztvevő lányok is segíthették kortársaikat: a 2021-es félév során tableteket adományoztak az általuk kiválasztott szervezeteken keresztül olyan lányoknak, akiknek az otthoni tanulását ilyen módon támogatták.

A Morgan Stanley budapesti informatikai és elemző központja és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) immár negyedik alkalommal hirdeti meg középiskolás lányok számára indított programját, amelynek során a résztvevők elmélyíthetik matematikai tudásukat, és elsajátíthatják a kódolás rejtelmeit egy alapszintű programozási nyelvben.

Az előző tanévben 22 lány vett részt a Smartiz foglalkozásain, online formában. Így, míg korábban elsősorban budapesti és főváros- környéki diáklányok tanulhattak, tavaly Magyarország teljes területéről lehet jelentkezni, és ez idén is így lesz. A foglalkozások zöme a soron következő tanévben is online zajlik majd, de ha a járványhelyzet engedi, a nyitó- és záróeseményt, valamint a személyiségfejlesztő foglalkozásokat élőben tartják meg.

A programnak a kezdetektől fogva fontos része, hogy a matematikai és programozási foglalkozások mellett a lányok egyéni és csoportos pályaorientációs mentorálásban, készségfejlesztő programokban is részt vegyenek. A Morgan Stanley önkéntesei és a NATE munkatársai mellett idén különleges előadókkal is találkozhatnak a résztvevők, akik a saját példájukon keresztül mutatják be a STEM pályák előnyeit.

Kezdő lökés a lányoknak

„A programozáshoz szükséges készségek – szabályfelismerés és -alkotás, következetesség, alaposság és csapatmunka – nemektől függetlenek, mégis az a tévhit él a köztudatban, hogy a technológiai ágazatok inkább férfias szakmák – mondta el Mátyás-Kollár Gabriella, a Morgan Stanley budapesti informatikai divíziójának operációs igazgatója. – Azt tapasztaljuk, hogy a fiatal lányok sokszor úgy gondolják, hogy nem érdemes ilyen pályákban gondolkodniuk, és ha nem kapják meg a kezdő lökést, megerősítést, sokan nem is indulnak el ezen az úton. A Morgan Stanley célja, hogy változtasson a társadalmi berögződéseken, és megadja ezt a kezdő lökést minél több lány számára.”

A legújabb kutatások szerint az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet, 44 ezer digitális szakember tudna még elhelyezkedni hazánkban. Ezen a hiányon enyhíthetne, ha több fiatal lány indulna el a pályán. „A nők aránya ma még alacsony az informatikában, így ők képezik az egyik legnagyobb munkaerő-tartalékot ezen a területen – tette hozzá Mátyás-Kollár Gabriella. – Büszkék vagyunk rá, hogy a Morgan Stanley budapesti központjában gyorsan nő az IT-ban dolgozó nők aránya. Sokan közülük mentorként a Smartiz programban is részt vesznek, bizonyítva, hogy lehetséges nőként sikeres informatikai karriert befutni akár a világ egyik vezető pénzintézeténél.”

Mindenkiből lehessen informatikus

A Smartiz ingyenes fejlesztő, oktató program, amely 10. évfolyamos lányoknak szól, és elsősorban a matematika valamint a digitális készségek, programozási alaptudás fejlesztését célozza korszerű pedagógiai módszerekkel. A heti rendszerességű, szakkör jellegű foglalkozássorozat a teljes tanéven átível. Az egyedülálló tananyagot pedagógusok, oktatáskutatók és társadalomkutatók bevonásával alkották meg, hogy fokozatosan vezessék rá a résztvevőket, hogyan hasznosítható a matematika és az informatika a hétköznapokban. A Smartiz minden évben alakult, formálódott a Morgan Stanley és a NATE szervezőinek javaslatai, illetve a mentorok és a lányok visszajelzései alapján.

„Nem az jelenti a fő problémát, hogy a lányokhoz képest több fiú megy informatikusnak vagy matematikusnak, hanem az, hogy a támogatás hiánya, a negatív társadalmi beidegződések miatt olyan lányokból nem lesznek informatikusok vagy matematikusok, akik egyébként szeretnének azok lenni, feltehetően élveznék ezt a területet és sikeresek is lehetnének benne. A Smartiz program célja, hogy minden tehetséges gyerek elindulhasson a természettudományos, műszaki, informatikai és matematikai (STEM) tudományterületek felé, aki ebben megtalálja magát, bármilyen nemű is az illető”

– mondta el Sáray Szilvia, a Smartiz egyik tananyagfejlesztője és a matematika foglalkozások vezetője.

Tabletek rászoruló gyerekeknek

A Morgan Stanley fontos alapértéke, hogy a munkatársak visszaadnak valamit annak a közösségnek, amelyben élnek és dolgoznak – ez az úgynevezett „giving back” filozófia, amit idén a Smartiz programra is kiterjesztettek. A programban részt vevő lányok civil szervezetek bevonásával kiválaszthattak olyan rászoruló gyerekeket, akikhez tableteket juttathattak el annak érdekében, hogy számukra is könnyebbé váljon a digitális készségek elsajátítása.

A programra 2021. szeptember 24-ig lehet jelentkezni ezen a weboldalon: https://nokatud.hu/smartiz/

A témához kapcsolódva ajánljuk Gazdasági híreinket.

Related Topics:digitalizáció foglalkoztatás lányok segítség smartiz

Up Next

A Fortnite fejlesztői győztek az Apple-lel szemben

Don't Miss

Az űripar a magyar vállalkozások nagy lehetősége

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!