Az idei nyár ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a szélsőséges hőség már nem kivétel, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A tartósan alacsony dunai vízállás, a megnövekedett energiaigény és a víztakarékossági felhívások sokakat arra ösztönöznek, hogy tudatosabban használják az erőforrásokat.

Kevesebbet használni a klímát, spórolni a vízzel vagy természetesebb anyagokat választani elsőre elsősorban környezetvédelmi kérdésnek tűnik. Pedig ezek közül számos döntés a saját egészségünkre is kedvező hatással lehet. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, hogyan találkozik a fenntarthatóság és az egészségtudatos életmód a nyári hónapokban.

„A természethez való alkalmazkodás nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos. Az emberi szervezet is akkor működik a legjobban, ha nem folyamatosan extrém körülmények között próbáljuk fenntartani a komfortérzetünket.”

– mondja a szakértő.

Valóban jó ötlet 21 fokra hűteni a lakást?

A légkondicionáló ma már sok helyen nélkülözhetetlen, különösen a legmelegebb napokon. A probléma azonban nem maga a klíma, hanem a túl nagy hőmérséklet-különbség. Ha odakint 37–38 °C van, bent pedig 21–22 °C, a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a jelentős hőmérséklet-változásokhoz. Ez fokozott terhelést jelenthet a hőszabályozás számára, ráadásul a túl hideg, száraz levegő kiszáríthatja a nyálkahártyákat és kellemetlen izomfeszülést is okozhat.

„Általában elegendő, ha a lakás hőmérséklete 25–27 °C körül marad. Ez még kellemesebb környezetet biztosít, miközben kisebb terhelést jelent a szervezetnek és jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást is.”

A természetes anyagok nemcsak kényelmesebbek

Nyáron sokan választanak műszálas sportruházatot vagy divatruhát, pedig ezek nem mindig ideálisak a mindennapokban. A pamut, a len vagy a kender jobban szellőzik, segíti a verejték elpárolgását és kevésbé akadályozza a szervezet természetes hőleadását.

„A bőrünk a legnagyobb szervünk, és hőségben kiemelt szerepet játszik a test hűtésében. Ha ezt túl vastag vagy rosszul szellőző anyagokkal akadályozzuk, az a komfortérzetünket is rontja.”

– teszi hozzá Dr. Hámori Lilla.

Dr. Hámori Lilla

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a természetes alapanyagok választása egy másik szempontból is előnyös lehet. Számos szintetikus textília tartalmazhat olyan vegyi anyagokat vagy kikészítő anyagokat, amelyek érzékeny bőrűeknél irritációt okozhatnak. Emellett mosás közben mikroműanyagok is kerülhetnek a környezetbe.

A hűsölésnek nem mindig a klíma a legjobb módja

Sok olyan egyszerű megoldás létezik, amely egyszerre csökkentheti a lakás felmelegedését és az energiafogyasztást. A reggeli és esti kereszthuzat, a nappali árnyékolás, a redőny használata sok esetben hatékonyabban előzi meg a felmelegedést, mint amikor már délután próbáljuk lehűteni a forró lakást.

A nyári étrend is lehet fenntartható

A szezonális zöldségek és gyümölcsök nemcsak környezetvédelmi szempontból kedvezőbb választások. Frissen szedve általában ízletesebbek, kevesebb szállítást igényelnek, és természetes módon illeszkednek a nyári időszak igényeihez. Uborka, paradicsom, cukkini, paprika, őszibarack, sárgabarack vagy görögdinnye – ezek egyszerre járulnak hozzá a folyadékbevitelhez és értékes vitaminokat, ásványi anyagokat is biztosítanak.

„A természet mindig évszakhoz igazodva kínálja azt, amire a szervezetünknek leginkább szüksége van. Érdemes ezt kihasználni, és minél több szezonális alapanyagot választani.”

Kevesebb pazarlás, nagyobb odafigyelés

A hőségben különösen könnyen romlanak az élelmiszerek, ezért a tudatos bevásárlásnak is nagy jelentősége van. Kisebb mennyiségek vásárlása, a maradékok kreatív felhasználása vagy a heti menütervezés nemcsak az élelmiszer-pazarlást csökkentheti, hanem azt is segíti, hogy frissebb alapanyagok kerüljenek az asztalra.

Az egészség és a fenntarthatóság nem egymással versenyez

Dr. Hámori Lilla szerint sokan úgy tekintenek a fenntarthatóságra, mint egy újabb szabályrendszerre, pedig valójában számos környezettudatos döntés az egészségünket is szolgálja.

„Nem kell tökéletesnek lennünk. Már néhány apró változtatás – egy kicsit magasabbra állított klíma, természetes ruhák választása, szezonális alapanyagok előnyben részesítése vagy a tudatosabb vízhasználat – egyszerre támogatja a saját szervezetünket és a környezetünket is. A kettő sokkal szorosabban összefügg, mint elsőre gondolnánk. És ha ez nem lenne elég, ezek a tudatos döntések legtöbb esetben még a pénztárcánkat is kímélik.”

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában ötvözi a modern kutatások eredményeit a természetközeli, fenntartható életmód szemléletével. Kiemelt célja, hogy olyan gyakorlati megoldásokat mutasson, amelyek hosszú távon egyszerre támogatják az egészséget és a környezetet. További információk a honalpon: https://drhamorililla.hu 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyar lakosság számára elérhető digitális egészségügyi ökoszisztéma három pillére – az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal – külön-külön már bizonyította létjogosultságát, de a  felhasználók fejében ezek nem egy egységes rendszer részei. A PwC Magyarország közel 1400 fős, reprezentatív piackutatása (részletes eredmények elérhetőek itt) szerint a felhasználók ugyan bíznak a központi platformokban, de a rendszerszintű hatékonyságot gátolja az egységes betegút hiánya.

A digitális egészségügy következő nagy lépése az lehet, hogy a ma még különálló szolgáltatások a felhasználói élethelyzetekre épülő egységes, proaktív rendszerré álljanak össze.

Erős alapok, eltérő szerepek

Az elmúlt évtizedben a magyar egészségügy digitális átalakulását több fontos mérföldkő jelezte. A 2017-ben indult EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) mára a leletek, receptek, beutalók és ellátási dokumentumok hiteles digitális tárhelyévé vált. A pandémia alatt életre hívott, ma EgészségAblak néven ismert mobilalkalmazás a modern, zsebben hordható egészségügyi asszisztens szerepét tölti be. Ezt egészíti ki a 1812-es számon hívható Egészségvonal és a hozzá kapcsolódó weboldal is, amely napi 24 órában kínál szakmai  tájékoztatást.

A PwC kutatása alapján a platformok ismertsége és használati intenzitása eltérő képet mutat. Az EESZT Lakossági Portált a megkérdezettek 83%-a ismeri, és kétharmaduk aktívan használja is. Az EgészségAblak bár később indult, figyelemreméltó sikertörténetté vált – a válaszadók közel kétharmada ismeri, és a letöltők 91%-a  használja is az applikációt, ami kiemelkedő elköteleződést jelez. Ezzel szemben az Egészségvonal 20% körüli ismertsége elmarad a várakozásoktól.

Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője szerint a felhasználók számára egyértelművé kell tenni, hogy ezek a csatornák egy rendszer részei. A lakosság 62%-a ugyanis nem tudja megítélni, hogy ez a három szolgáltatás összetartozik-e, és mindössze egyötöde ismeri fel, hogy egyetlen központi digitális ökoszisztéma részeiről van szó.

A leletek és receptek elérhetősége csak az első lépés

A használati mintázatok arra utalnak, hogy a lakossági digitális egészségügy ma még főként az adatokhoz való hozzáférésről szól. Az EESZT Lakossági Portálja szinte kizárólag „dokumentumtárként” működik, az EgészségAblak ugyanezt az alapot aktívabb szolgáltatás- és információkereső funkciókkal egészíti ki. Mindkét platformon továbbra is az ellátási dokumentumok, leletek és receptek visszakeresése dominál, de az időpontfoglalás – az egyik legismertebb aktív ellátásszervező funkció – már a mobilalkalmazás negyedik leggyakrabban használt funkciója.

A válaszadók a vizsgált digitális egészségügyi platformokat szakmailag hitelesnek és megbízhatónak tartják. Ez különösen az EgészségAblak és az EESZT esetében magas ajánlási hajlandóságban is megmutatkozik, míg az Egészségvonalat használók szűkebb körében az élőhangos segítségnyújtás elégedettségi mutatói emelkednek ki.

„Az alapok kiválóak, a bizalom megvan. Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyságát ki lehessen használni, az egyes lakossági szolgáltatási platformokat egyetlen, könnyen érthető márkaként, transzparens szolgáltatási logika  mentén kell definiálni. Ez nemcsak a felhasználók dolgát könnyítené meg, de a fejlesztési források
hatékonyabb összpontosítását is segíthetné” 

– mutat rá a szakértő.

A leletmegtekintéstől a személyesre szabott segítségnyújtásig

A PwC szakértői szerint a digitális egészségügy következő fejlődési szakaszát nem elsősorban a mesterséges
intelligencia vagy újabb technológiai megoldások bevezetése hozza el, hanem az, ha a lakosság számára valóban használható, élethelyzetekre épülő megoldások születnek. A jelenlegi digitális egészségügyi platformok többsége jól működik „irattárként”, de csak korlátozottan segíti a felhasználót abban, hogy megszervezze az ellátását vagy magabiztosabban döntsön a következő lépésekről.

A jövő digitális egészségügyének ezért a páciens szemszögéből kell építkeznie. A cél nem az újabb funkciók  halmozása, hanem olyan integrált szolgáltatások kialakítása, amelyek végigvezetik a felhasználót az egészségügyi folyamatokon: segítenek értelmezni a leleteket, támogatják a szükséges következő lépések megtételét, egyszerűvé teszik az időpontfoglalást, és csökkentik a bizonytalanságot.

A lakossági digitális egészségügy fejlesztése fokozatos építkezést kíván – érvelnek a PwC szakértői. Elsőként a meglévő szolgáltatások használhatóságát, átláthatóságát és összhangját kell megerősíteni, erre épülhetnek a fejlettebb, proaktív, majd később mesterséges intelligenciával támogatott megoldások.

Az erre kidolgozott érettségi modell jól szemlélteti a lakosság számára nyújtott szolgáltatási érték növelését. A
magasabb érettségi szintek felé haladva a rendszerek az adatok egyszerű megjelenítésétől fokozatosan jutnak el az értelmezésen és az ügyintézés támogatásán át a személyre szabott, proaktív segítségnyújtásig. Ez a modell egyben fejlesztési iránytűként is szolgálhat: arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlettebb, akár mesterséges intelligenciára épülő megoldások csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok stabil, jól működő és a felhasználók számára könnyen érthető alapokra épülnek. Ennek megfelelően a digitális egészségügy fejlesztésének
középpontjában nem a technológia, hanem a páciens élethelyzeteinek hatékony támogatása kell, hogy álljon.

„Az, hogy a leletek, receptek és beutalók digitálisan elérhetők, óriási előrelépés, de a felhasználói bizonytalanság ettől még nem tűnik el automatikusan”

– hangsúlyozza Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadási csapatának vezetője.

„A páciens sokszor nem az adatot keresi önmagában, hanem azt próbálja megérteni, mit jelent számára a következő lépés: kell-e orvoshoz fordulnia, hol tud időpontot foglalni, vagy mit kezdjen egy frissen kapott eredménnyel. A következő érettségi szintet ezért azok a megoldások jelenthetik, amelyek az adatok megmutatása mellett eligazodást is adnak a felhasználónak.” 

Az eRecept már megoldott egy problémát, de a jövőbeli sikerhez ennél többre van szükség

Az eRecept jól példázza, milyen gyorsan válhat tömegesen használt szolgáltatássá egy digitális megoldás, ha egyértelmű és gyakori élethelyzetre ad választ. A Covid-időszakban a digitális receptfelírás aránya rövid idő alatt 70%-ról 90% fölé emelkedett, és mára páciens oldalon is az egyik leggyakrabban használt funkcióvá vált mind az EESZT-ben, mind az EgészségAblakban. Később a mobilapplikáció kiegészült további gyógyszerellátáshoz kapcsolódó funkciókkal, mint például a gyógyszertárkereső. Ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy van igény a
gyakorlati ügyintézést könnyítő, mindennapi élethelyzetekre reagáló szolgáltatásokra. Nemzetközi jógyakorlatokból pedig számos további inspiráció gyűjthető: egyes országokban a gyógyszerfelírás automatikusan igényelhető, illetve a rendszerek különböző figyelmeztetéseket küldenek a gyógyszeres ellátással kapcsolatban.
Egy részletesebb kitekintés ebben a cikkben érhető el.

Összekapcsolt digitális betegút

A jelenlegi hazai működés viszont még alapvetően reaktív: a rendszer akkor ad információt, amikor a felhasználó belép és keres. A következő fejlődési lépcsőt olyan megoldások jelenthetik, amelyek már proaktívan is támogatják a felhasználót – például emlékeztetnek, ha elfogy a gyógyszer, figyelmeztetnek az esetleges kockázatokra, jelzik a szükséges következő lépéseket, vagy segítenek eligazodni a teljes ellátási folyamatban – függetlenül attól, hogy portál, mobilalkalmazást vagy telefonos csatorna.

„A digitális egészségügyben az lenne a valódi hozzáadott érték, ha a beteg nemcsak hozzáférne az adataihoz,
hanem könnyebben értené, mi következik belőlük. Ehhez a rendszernek idővel proaktívabbá kell válnia: jelezheti például, ha közeledik egy rendszeresen kiváltott gyógyszer felírásának ideje, figyelmeztethet a gyógyszerelési lista változásaira, vagy segíthet felkészülni egy utazásra a család aktuális gyógyszerigényei alapján. Ezek nem az
orvosi döntéshozatalt váltják ki, hanem a kockázatok korai jelzését és a felhasználói bizonytalanság csökkentését szolgálják”

– foglalta össze Remete Gergő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A technológia megadta a szabadságot, hogy egyetlen laptoppal a táskánkban bárhonnan dolgozhassunk. Ennek a mobilitásnak azonban van egy kevésbé látványos ára is: sokan ma már állandó munkaállomásként használják azt az eszközt, amelyet eredetileg rövid távú, mobil munkavégzésre terveztek.

A napi 8–10 órás laptophasználat pedig olyan ergonómiai és komfortbeli kompromisszumokkal járhat, amelyek hosszú távon a koncentrációra, a közérzetre és a testtartásra is hatással lehetnek. Miközben az elmúlt években egész iparág épült az otthoni munkavégzés kényelmesebbé tételére, a legtöbb ergonómiai probléma nem a székben vagy az asztalban gyökerezik, hanem ott, ahová egész nap nézünk: a kijelzőben.

Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértői összegyűjtötték, milyen kevésbé ismert következményei lehetnek a tartós laptophasználatnak, és miért válhat a monitor az otthoni munkakörnyezet egyik legfontosabb elemévé.

Amikor az otthoni iroda fizikailag kényelmetlenné válik, hajlamosak vagyunk drága külső kiegészítőkben keresni a hibát, miközben a valódi ok közvetlenül a szemünk előtt van. Az ergonómiai irodai felszerelések piacát az elmúlt évek home office-boomja sokszorosára duzzasztotta. Párnázott deréktámaszok, állítható magasságú asztalok, masszírozó funkciós székek – mind értékes befektetések, de önmagukban csak tüneti kezelést jelentenek testi panaszainkra. Ha a képernyő pozíciója rossz, a legjobb szék sem képes egyenesen tartani a gerincet.

A hibrid munka rejtett ergonómiai problémája

Az emberi anatómia alapvető törvénye, hogy a testünk ösztönösen követi a szemünk mozgását. Amerre nézünk, arra mozdul a nyakunk, a vállunk, és idővel ehhez idomul a teljes testtartásunk is. Ha a kijelző fixen az asztallap magasságában helyezkedik el, kénytelenek vagyunk előre görnyedni, ami hosszú távon krónikus fáradtsághoz, nyak- és hátfájáshoz vezet.

„A laptop kiváló mobilitási eszköz, de a teljes értékű, fenntartható munkavégzéshez egy dedikált külső monitor jelenti a kulcsot. A képernyő ugyanis nem csupán a pixelek megjelenítője, hanem az egészséges munkakörnyezet egyik legfontosabb eleme”

– mutatott rá Szili Krisztián, az LG Magyarország marketing csoportvezetője.

Miért fárasztóbb egy laptopon dolgozni?

A modern munkanap ritkán telik egyetlen alkalmazás előtt. E-mailek, videóhívások, táblázatok és chatablakok versenyeznek egyszerre a figyelmünkért. Amikor a nap jelentős részében a kompakt laptopképernyő elé kényszerülünk, a fókuszunk beszűkül, és az állandó ablakváltás és szövegfelnagyítás észrevétlenül aprózza el a mentális energiánkat. Ezek az apró megszakítások egyenként jelentéktelenek, összességükben viszont érezhetően lemerítenek.

A természetes emberi látótér széles és lapos, nem a 14 hüvelykes, magas arányú képernyőre van hangolva. Az ultraszéles kijelzők pontosan ezt a problémát orvosolják: egyetlen összefüggő munkamezőt kínálnak, ahol a dokumentumok, prezentációk és kommunikációs csatornák egymás mellett, egyszerre láthatók.

„Az LG-nél arra törekszünk, hogy a kijelzőink ne korlátozzák, hanem kiegészítsék a laptopok nyújtotta szabadságot. Az UltraWide™ és Ergo technológiákkal olyan professzionális hátteret biztosítunk az íróasztalon, amely zökkenőmentesen szolgálja ki a multitaskingot, miközben fizikai és biológiai védelmet nyújt a legintenzívebb munkanapokon is”

– magyarázta a szakember.

A képernyő hatása a munkaidőn túl

A kijelzők kékfény-kibocsátása nem mítosz, a szem egyszerűen nem jelez fájdalmat, miközben a test már reagál. A rövid hullámhosszú fény közvetlenül gátolja a szervezet melatonin-termelését. Mivel a hibrid munkavégzés velejárója a rugalmas időbeosztás és a gyakori esti munkavégzés, a képernyő minősége közvetlenül kihathat az alvásminőségre is. Éppen ezért, érdemes olyan prémium üzleti monitort beszerezni, mely TÜV Rheinland tanúsítvánnyal rendelkező kékfény-szűrő technológiát alkalmaz – ez nem szoftveres megoldás, amely sárgás árnyalatúvá teszi a képet, hanem hardverszintű védelem, amely a színhűség és az éles kép megtartása mellett csökkenti a szem terhelését.

Amikor a technológia nem akadályoz, hanem segít

A modern szakemberek hatékonyságát a fizikai kényelmetlenségek mellett a technikai káosz is hátráltatja. A párhuzamos eszközök között zsonglőrködő munkavállaló nemcsak időt veszít – maga a folyamatos kontextusváltás is mentális terhelés, amely a nap végére észrevétlenül felőrli a koncentrációt. Sokan kényszerülnek arra, hogy egyszerre több számítógépen dolgozzanak – például a céges laptopon és egy otthoni asztali PC-n. Ez eddig két külön billentyűzetet, két egeret és folyamatos asztali átrendezést, valamint mindennapos kábelháborút igényelt.

Az USB-C monitor megoldások ezt a folyamatot lényegesen egyszerűsítik: egyetlen kábel képes egyszerre képet továbbítani, adatot kezelni és tölteni a laptopot. A beépített KVM kapcsoló és a Dual Controller funkció azt is lehetővé teszi, hogy egyetlen egérrel és billentyűzettel vezéreljünk két teljesen különálló számítógépet ugyanazon a monitoron – a Picture-by-Picture üzemmóddal a két gép képe valós időben egymás mellett látható. A cél ugyanis nem a még több technológia zsúfolása az asztalra, hanem a mindennapi munka akadályainak visszaszorítása.

„A fenti érveket mérlegelve, ha pontosan számba vesszük, hogy egyetlen kijelző hány testrészünk – a szemünk, a nyakunk, a vállunk és a gerincünk – egészségét határozza meg, egyértelművé válik a konklúzió. Az optimális otthoni munkaállomás kialakítását nem a kiegészítők halmozásával, hanem a megfelelő monitor kiválasztásával kell kezdeni”

– tette hozzá Szili Krisztián.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!