Gazdaság

Munkaerőt veszíthetnek a cégek, ha nem biztosítanak home office-t

Bár a legtöbb irodában újra indult az élet tavasszal, sok cég választotta hosszútávon is a hibrid működést, vagyis a home office és a személyes jelenlét kombinációját. Másfél év alatt rendkívül fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók számára is.

„Olyannyira átalakulóban van a régi rendszer, hogy egyes ágazatokban a legjobb munkatársakat csak akkor fogja tudni megtartani egy cég, ha biztosítja számukra a home office-t. Mindezt pedig a lehető legprofibb informatikai és digitális háttértámogatással teheti meg”

– osztotta meg tapasztalatait Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Sokaknak olyan fontos lett a home office lehetősége, mint a fizetés mértéke

Mikor tavasszal újra beindult az élet az irodákban, rövid időn belül sok munkáltató szembesült azzal, hogy nem tudja a home office előtti mederben folytatni a működést. Vannak ugyan, akik szívesen kezdtek el újra bejárni dolgozni, de az elmúlt félév tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók hozzászoktak az otthoni munkavégzéshez, kialakítottak egy új ritmust. Digitálisan társalognak, ami különösen az introvertált embereknek kedvez, hiszen így ők jobban tudnak a munkára koncentrálni. Emellett költség- és időhatékonyabb is lehet az otthoni munka, hiszen nem kell költeni az utazásra, a munkaruhára, külön étkezésre, és a munkába járás ideje is megspórolható.

Különösen nehéz helyzetbe azok a cégek kerülhetnek, akik görcsösen ragaszkodnak a személyes jelenléthez, miközben a legértékesebb munkavállalóik és szakembereik közül sokan szívesebben és hatékonyabban dolgoznak otthonról. „Nagyon gyorsan eljöhet az az idő, hogy a legjobb dolgozóit azért veszíti el egy vállalkozás, mert nem veszi figyelembe az igényeit, nem biztosítja számára, hogy otthonról végezze el a munkát. Ezek a szakemberek könnyen találni fognak egy számukra kedvezőbb feltételeket kínáló munkahelyet. Be kell látni, hogy elérkeztünk abba a korba, amikor egy cég sikerét erősen befolyásolja, hogy engedett-e a home office és ha igen, az milyen háttérrel működik” – véli Juhász Viktor.

A munkáltatóknak alkalmazkodni kell, ha sikeresek akarnak maradni

Mivel bármikor bekövetkezhet egy újabb lezárás, és az otthoni munkavégzésre való kötelező átállás, a legtöbb vállalkozás tisztában van vele, hogy ideje olyan informatikai és digitális hátteret kialakítani, ami megkönnyíti a szervezet életét. A valóságban azonban a munkáltatók többsége még mindig erősen tart a home office-tól.

„Ennek több oka is van, de a legfőbb kifogások általában ezek: a vezetők kevésbé látják a folyamatokat, például azt, hogy hány órát dolgozik pontosan a munkavállaló. Úgy érzik, kiengedik a kezükből a kontrollt, ha nincs közvetlen személyes napi kapcsolat a kollégával. Nem megfelelő az információáramlás, nincsenek meg azok a platformok digitálisan, ahol hatékonyan lehet kommunikálni. Illetve hiányzik a megfelelő szoftveres háttér, ami miatt sok a pontatlanság, a javítani való, és ez stresszhez vezet. Emellett sok vezető érzi úgy, hogy az ad-hoc feladatok kiosztása és végrehajtása jóval nehezebb home office esetében”

– vázolta fel Juhász Viktor. Kiemelte: A cégek legfőbb feladata a közeljövőben, hogy mindent meg kell majd tudni oldani digitálisan, amit eddig analóg módon tettek meg.

Még nem késő változtatni, de aki ebben lemarad, hátrányba kerülhet

Alapvetően a kis- és középvállalkozásokat két csoportba lehet osztani informatikai fejlesztések terén. Az első csoport, aki nem igazán költött rá eddig, a másik pedig, aki eddig is sokat foglalkozott a digitális rendszereivel és folyamatosan keresi a jobb megoldásokat. Utóbbi könnyebb helyzetben van a home office térhódításával is, ők általában nyitottabbak és hajlandóak időt és pénzt befektetni a fejlődés érdekében.

„Az első csoportból nehéz meggyőzni a változtatás szükségességéről azokat, akik még mindig szinte teljesen elzárkóznak a digitalizációtól. Ők már most hatalmas hátrányban vannak a versenytársaikhoz képest. Szerencsére egyre többen vannak azok, akik 5-6 éve nem foglalkoztak informatikai fejlesztésekkel, de most nagyon ráfókuszáltak és keresik a megfelelő szolgáltatót, akiben megbíznak” – véli a szakember. „Nagyon sok cégnél látjuk, hogy meg vannak ijedve, drágának ítélik a megoldásokat, de a bérrel összevetve minimális összegről beszélünk. A versenyképesség növelése és a munkavállaló megtartása miatt a digitális átállás nem költség, hanem a túlélés és a fejlődés kulcsa”

– összegez Juhász Viktor.

Related Topics:biztosítás hibrid lehetőség munka Office ome

Up Next

Ugrásszerűen nő az érdeklődés az elektromos járművek iránt

Don't Miss

Egy magyar szakértő fejlesztette ki a The O2 arena AI rendszerét

Gazdaság

Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bizonyos módosítással és a kockázatok átgondolása mellett kedvezőnek tartja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítási irányát, a vagyonadó tervezetével kapcsolatban pedig a vállalkozói tőke óvatos kezelését javasolja.

Kata: jó irány, egy fontos módosítással

A Kamara üdvözli, hogy a nyár elején készített kamarai javaslatcsomag több eleme is megjelenik a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatában. Külön fontos elem, hogy a katás kisvállalkozók újra számlázhatnak vállalkozásoknak és más szervezeteknek. A vállalkozások felé történő számlázás magasabb közterhe segíthet csökkenteni az adóoptimalizálási kockázatokat – a kérdés, hogy eléggé –, a 22 millió forintra emelt bevételi határ pedig szintén kedvező változás.

Az MKIK ugyanakkor látja, hogy sok kisvállalkozó a 2022 előtti kedvező katát várta vissza, ezért számukra a magasabb közteher csalódás lehet. A korábbi rendszer változatlan visszaállítása viszont költségvetési szempontból nehezen lenne fenntartható. A tervezet így kompromisszum: szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egyszerű adózást, és nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsol.

A Kamara egy ponton további módosítást tartana indokoltnak. A vállalkozások közötti (B2B) számlázás után fizetendő 15 százalékos többletteher jelenleg nem növeli a társadalombiztosítási-ellátási alapot. Az arányos közteherviselés elve szerint a magasabb befizetéshez magasabb nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságnak is kellene tartoznia. Ezért az MKIK a társadalmi egyeztetésen azt javasolja, hogy a többletadó meghatározott része növelje a katás vállalkozó társadalombiztosítási-ellátási alapját.

Egyúttal célszerű megvizsgálni, hogy a jelenlegi változat, amely jóval kedvezőbb az egyéni vállalkozók átalányadójánál, milyen elszívó hatással jár, illetve mekkora a veszélye annak, hogy munkavállalók újra katásokká váljanak?

Vagyonadó: a működő vállalkozói tőkét óvatosan kell kezelni

Az MKIK tisztában van azzal a kormányzati céllal, hogy a kiemelkedően vagyonosak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. A vagyonadó azonban nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legnehezebben jól kialakítható adónem: míg 1990-ben 12 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó ország alkalmazott általános nettó vagyonadót, 2026-ra csak négy. 2024-ben ezek az adók az OECD- és EU-országok adóbevételének mindössze 0,4 százalékát adták.

Amennyiben a vagyonadó megvalósul, a Kamara álláspontja szerint célszerű világosan szétválasztani a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől. Egy sikeres cég értéke mögött gépek, ingatlanok, technológia és munkahelyek állnak, nem a tulajdonos szabad pénze. Ha a társasági részesedéseket évente vagyonadó terheli, az likviditási gondot okozhat, és forrást vonhat el a beruházásoktól és a munkahelyteremtéstől. A svájci példa sem követhető mechanikusan, mert ott a vagyonadó egy teljesen más tőkejövedelem-adózási környezetbe illeszkedik.

Ezen felül megfontolandó a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) vagyonadóval történő sújtása, különös tekintettel arra, hogy a következő időszakban az Európai Unió bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 70 százalékát a kkv-szektortól várják az elemzők. A jelenleg is alultőkésített magyar kkv-szektor még sérülékenyebbé válik. A magyar tulajdonosok hátrányban lesznek a külföldi tulajdonosokkal szemben, ami a cégek külföldi kézbe adását ösztönzi. A régióban a szomszédos országokhoz képest is hátrányba lesznek a magyar vállalkozások.

A Kamara javasolja, hogy legyen szélesebb körű vállalkozói konzultáció, illetve a kormány jelölje ki, hogyan méri az intézkedésnek a gazdaságra gyakorolt hatását. A Kamara ebben szakemberei révén támogatást tud nyújtani.

Mindezeket figyelembe véve, az MKIK ezért a társadalmi egyeztetésen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentességét javasolja. Olyan szabályozást tart célszerűnek, amely nem kényszeríti a tulajdonost arra, hogy pusztán az adófizetés miatt forrást vonjon ki a cégből.

A Kamara szerint a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés nem ellentétes cél. Amennyiben a nagyobb hozzájárulás a kérés a kiemelkedően vagyonosak felé, akkor az úgy történjen, hogy közben nem gyengül a magyar vállalkozások tőkeereje és versenyképessége.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél

Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.

A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.

Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.

Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.

Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.

Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.

„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.

– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből

Október 30-ig lehet beadni a pályázatokat a szélerőművi kapacitások bővítésének első fordulójára és a kormány elképzelései szerint a következő években összesen akár 4000 MW plusz teljesítmény is jöhet majd szélenergiából a további fejlesztések eredményeként.

A megújuló energia részarányának növekedése a magyar energiamixben örvendetes fejlemény és fontos lépés az energiaátmenet során, azonban az elvárt eredményhez kulcsfontosságú, hogy rugalmas, decentralizált, digitális megoldásokat alkalmazó villamosenergia-hálózat is rendelkezésre álljon.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!