Robbanásszerűen nő a másodlagos azonosítóval indított utalások száma: 2025 első negyedévében 26 328 tranzakció zajlott így, ami kétharmados növekedést jelent, az utalások értéke pedig 81 százalékkal volt több, mint tavaly. “A magyar ügyfelek kezdik felismerni a szolgáltatás kényelmét” – mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, aki azért az odafigyelésre is emlékeztet.

Az idei év első negyedévében már közel minden századik hazai bankszámlához tartozott másodlagos azonosító – derül ki a friss jegybanki adatokból. A 2024. I. negyedévi statisztikák szerint a bankszámlák 0,95 százalékához kapcsolódott ilyen kiegészítő adat, amely lehetővé teszi, hogy hosszú számlaszám helyett például mobilszámra vagy e-mail címre indítsunk átutalást.

Bár a másodlagos azonosítóval indított tranzakciók aránya a teljes belföldi átutalási forgalomhoz képest továbbra is alacsony, a tendencia biztató. Egyértelműen látszik, hogy a magyar ügyfelek kezdik felismerni ennek a kényelmi funkciónak az előnyeit. Az ilyen típusú utalásoknál nem kell hosszú számlaszámokat másolgatni, és kisebb a gépelési hibák esélye  – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Kétharmaddal több, mint egy éve

Az idei első negyedévben 26 328 átutalást indítottak másodlagos azonosítóval, ami közel kétharmaddal több, mint egy évvel korábban. Az ilyen mértékű gyorsulás ráadásul már második negyedéve zajlik, jelezve, hogy a szolgáltatás egyre több felhasználót ér el – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője. 

Gergely Péter szerint ráadásul a másodlagos azonosítóval indított utalások értéke szintén két negyedéve stabilan 1,6 milliárd forint felett van, a 2025. I. negyedévi 1,698 milliárd forintos forgalom 81 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. 

A másodlagos azonosítók beállítása egyszerű, és néhány perc alatt elvégezhető a banki mobilalkalmazásban, netbankon keresztül vagy személyesen a bankfiókban. Másodlagos azonosítóként mobilszám, e-mail cím, magánszemélyeknél adóazonosító jel, vállalkozásoknál adószám adható meg. 

A regisztráció során a bank ellenőrzi az adat megadásának érvényességét a banki tranzakcióknál megszokott szigorú ügyfélhitelesítéssel (SMS-ben küldött kóddal, vagy mobiltelefon esetén biometrikus azonosítással), és sikeres hitelesítés után az azonosító összekapcsolódik a bankszámlával. Fontos tudni, hogy a regisztrációt évente meg kell erősíteni, különben az azonosító törlődik a rendszerből.

A mobilszám tarol

A 2024. I. negyedéves adatok alapján a másodlagos azonosítók közül a mobilszám a toronymagas nyertes: az összes regisztrált azonosítónak továbbra is közel 70 százaléka telefonszám. Ezt követi az e-mail cím, amely a regisztrációk 22,4 százalékát teszi ki, míg az adóazonosító jel vagy adószám részesedése alig 9,3 százalék – derül ki az adatokból.

Gergely Péter szerint érdekesség, hogy még a vállalkozások körében is – ahol az üzleti kapcsolatokban logikus lenne az adószám használata, hiszen például a számlázás kihagyhatatlan eleme – sokkal népszerűbb a mobilszám vagy az e-mail cím alapú másodlagos azonosítás. 

Az, hogy a lakossági fogyasztók a könnyebben megjegyezhető és gyorsabban megosztható másodlagos azonosítókat használják, nem meglepő, hiszen az emberek a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb azonosítótípusokat részesítik előnyben – magyarázta a BiztosDöntés.hu szakembere. 

Kényelem kontra biztonság

A másodlagos azonosító használata kétségkívül megkönnyíti az átutalásokat: nem kell a 16 vagy 24 számjegyből álló bankszámlaszámot megjegyezni és bepötyögni – amiben sokszor vétünk hibát. Ugyanakkor Gergely Péter szerint nem szabad megfeledkezni a biztonsági kockázatokról sem. 

Egy e-mail cím vagy mobilszám könnyen illetéktelen kezekbe kerülhet, és a bank nem tudja ellenőrizni, hogy az adott számlaszámhoz a másodlagos azonosítót valóban a számlatulajdonos adta-e meg, ha a netbankban vagy a mobilbankban az adatmegadáskor az ellenőrzés megtörtént. Ezt a kockázatot csak részben kezeli az a szabály, hogy az azonosító használatát évente meg kell újítani. 

A kényelem mellett mindig tartsuk szem előtt a tudatos és biztonságos használatot is: figyeljünk rá, hogy az általunk megadott elérhetőségek naprakészek legyenek, és ha bármilyen gyanús változtatásról értesítést kapunk a banktól, azonnal jelezzük – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A lakáspiachoz hasonlóan a nyaralópiac is lendületet vett az elmúlt félévben, és éves szinten 37 százalékos áremelkedést produkált.

Az Otthon Centrum adatai szerint a vízparti ingatlanok értéke átlagosan kétszerese a települési árszintnek, s köztük olyan új építésű projekt is van, amelynek kínálati négyzetméterára már meghaladja a 4 millió forintot.

Az elmúlt fél év eladásai alapján négyzetméterenként 698 ezer forintért cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami az előző év azonos időszakához képest 37 százalékos áremelkedésnek felel meg. A kereslet is nőtt: az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével az egy évvel ezelőttinél 17 százalékkal több nyaralót értékesítettek – ismertette a legfrissebb nyaralópiaci trendeket Soóki-Tóth Gábor. A cég elemzési vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az árképzést jelentősen befolyásolja a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szoruló ingatlanok átlag alatti, a vízparti (vagy annak közelében lévő) és jó állapotú nyaralók pedig jóval átlag feletti áron kelnek el.

A Balatonon négyzetméterenként átlagosan 762 ezer forintért cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok, ez az érték 42 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért átlagnál. Elsősorban azért, mert idén jobban fogytak a magasabb árú vízparti ingatlanok – árnyalta a folyamatokat a szakember. A legdrágább lokáció a Balaton keleti medencéje: Balatonakarattyán és a vele szomszédos Balatonvilágoson átlépte a négyzetméterár az egymillió forintot. Siófokon és Fonyódon 800 ezer forint az átlag, de a rekorder ezúttal a nyugati medence települései közül Badacsonytomajon került ki, ahol 1,35 millió forint a négyzetméterár átlagértéke. Ugyanakkor a tó nyugati medencéje még mindig olcsóbb, például Balatonberényben négyzetméterenként átlagosan 566 ezer forintért, Balatonfenyvesen 569 ezer forintért keltek el az ingatlanok. Az északi parton Révfülöp ennél is olcsóbb, itt az átlag négyzetméter ár 525 ezer forint.

A balatoni árakat a Velencei-tó közelíti meg leginkább: az elmúlt félévben mért négyzetméterenkénti átlag 645 ezer forint volt, ami 2,5 százalékkal múlja felül a tavalyi év első felében mért átlagértéket.

A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest kedvezőbb ár jellemzi a Tisza-tó térségét. Itt a fajlagos átlagár 340 ezer forint volt az elmúlt hat hónapban, ám ez szintén két számjegyű, 30 százalékos áremelkedést jelent. A nagyobb települések, mint Tiszafüred és Abádszalók jelentősen drágábbak, a köztes települések pedig olcsóbbak a fent említett átlagnál. A vízparti ingatlanok négyzetméterára a települési átlag duplája, vagyis itt is meghaladja a fél millió forintot. Tulajdonképpen az összes térségre jellemző, hogy a vízparti ingatlanok a települési átlagnál kétszer drágábbak.

Az új építésű lakások esetében két – két és félszeres a szorzó a használt ingatlanokhoz képest: Siófokon 1,96 millió forintért, Balatonfüreden 2,05 millió forintért hirdetik az új lakások négyzetméterét. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak, van olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot. Ma már a kisebb településeken sem lehet olcsón új építésű ingatlanhoz jutni, hiszen az átlagár itt is 2 millió forint, sőt néhány vízparti projekt esetében a 3 millió forint feletti kínálati négyzetméterár sem ritka – összegzett Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével új, térítésmentes képzést indít vállalkozást tervezők és már működő cégek vezetői számára.

A „Vállalkozói Iránytű” elnevezésű program célja, hogy gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást nyújtson a résztvevőknek pénzügyi, adminisztratív és stratégiai kérdésekben. Jelentkezni 2025. augusztus 26-ig lehet a résztvevő vármegyei és városi kamarák honlapjain keresztül.

A képzés a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg, és úgynevezett blended learning, azaz hibrid formában zajlik, amely ötvözi az e-learning anyagokat – például videókat és esettanulmányokat – a kontaktórákkal. A tanfolyam négy fő témakört ölel fel: az ötlettől a koncepcióig tartó folyamatot, az üzleti tervezést, az adózással és adminisztrációval kapcsolatos ismereteket, valamint a válságkezelés alapjait. A részvétel teljes mértékben ingyenes, a rugalmas tanulási forma pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban haladjanak. A program végén hiteles tanúsítvány igazolja a megszerzett tudást.

A képzés kezdő és indulás előtt álló vállalkozók számára egyaránt nyitott, továbbá azoknak is ajánlott, akik szeretnék megerősíteni üzleti ismereteiket és tudatosan építeni vállalkozásukat. Az indulás 2025 szeptemberében várható, a pontos időpontot a jelentkezők a regisztrációt követően kapják meg. A jelentkezési felület és részletes információk a területi kamarák honlapjain (mkik.hu/teruleti-kamarak) érhetők el. Kérdés esetén a helyi kereskedelmi és iparkamara munkatársai állnak az érdeklődők rendelkezésére.

További információk:

https://mkik.hu/hirek/tudasalapu-oktatasi-projekt-vallalkozoknak-gyakorlatiasan

A képzés felnőttképzés keretében, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően valósul meg. Felnőttképzési engedélyszám: E/2021/000218. Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!