Connect with us

Ipar

Magyarországon áll üzembe Közép-Európa egyik legmodernebb papírgyára

legmodernebb

Hatalmas iparági fejlesztés: Közép-Európa egyik legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag gyára áll üzembe szeptemberben Magyarországon

A Dunapack csomagolóanyag-gyártó vállalat közel 24 milliárd forint értékű beruházásával felépülő új telephelye szeptember közepén kezdi meg a próbaüzemet.

A Dunapack Kft. Magyarországon évtizedek óta piacvezető a hullámpapír alapú csomagolóanyagok gyártásában. A cég az osztrák hátterű Prinzhorn Csoport kiemelt tagjaként egy európai szinten is jelentős vállalatcsoport fontos része, hazánkban jelenleg három telephelyen zajlik a termelés. A Dunapack két évvel ezelőtt határozta el, hogy felépíti a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyárát, mint mindig, a fenntarthatóságot a jövőbeli üzletfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintve. A termelés fokozatos felfuttatását 2022. szeptember közepén kezdik meg a dunavarsányi üzemben, ahol több mint 100 munkahely jön létre, a toborzás jelenleg is folyik.

„A teljes beruházási összeg megközelíti majd a 24 milliárd forintot. Mindez nem mondható szokatlannak, hiszen aki nyomon követte az osztrák családi tulajdonban lévő, Magyarországon 1990 óta jelen lévő Prinzhorn Csoport tevékenységét, az tudja, hogy a cégcsoport régiós szinten is meghatározó, nagyszabású beruházásokat hozott már korábban is magyarországi üzemeibe. Új gyárunk tökéletesen illeszkedik azoknak a fejlesztéseinknek a sorába, amelyek minden esetben szem előtt tartják a körforgásos gazdasági modellt, a fenntarthatóságot és a legkorszerűbb technológián keresztül a magas minőséget”

– emelte ki Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. klaszter ügyvezető igazgatója.

Szinte kizárólag újrahasznosított papírból gyártanak

A Prinzhorn Csoport részeként a Dunapack Kft. közel 90%-ban újrahasznosított papírból előállított hullámpapírlemez felhasználásával gyárt csomagolási megoldásokat. A Dunapackkal szorosan együtt dolgozik a Prinzhorn Csoport két másik magyarországi leányvállalata, hogy egy Magyarországon egyedülálló, kiemelkedően hatékony, környezetbarát, fenntartható ipari-üzleti körfolyamatot valósítson meg:

  1. E körforgásos gazdálkodási modell első láncszemeként a Hamburger Recycling Hungary Kft. a papír- és egyéb, különböző iparágakban újrahasznosítható másodlagos nyersanyagok begyűjtését és válogatását végzi.
  2. Ezt követően a Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
  3. Végül ez az újrahasznosított papírból készült alapanyag kerül a Dunapackhoz, ahol magas minőségű és testreszabott hullámpapír csomagolási megoldásokat gyártanak belőle.

A Dunapack papír alapanyag ellátása biztosított

Mivel a Hamburger Hungária Kft. biztosítja a Dunapack Kft. ún. alappapír igényének túlnyomó többségét – kiegészítve a vállalat diverzifikált beszerzési folyamataival – a cég nem küzd alapanyaghiánnyal, és bízik abban, hogy mindez a jövőben sem változik meg. Az új dunavarsányi üzemben három- és ötrétegű hullámpapírból fognak csomagolóanyagot gyártani. Az itt készülő termékek szinte az összes iparág hullámpapír alapú csomagolási igényeit ki tudják szolgálni.

„Az üzem új dimenziókat hoz a termelésben. Nem csupán gyorsabban és szélesebb választékban tudunk majd új termékeket előállítani, de mindezt kevesebb energiát használva és optimalizált alapanyagfelhasználással tudjuk megvalósítani”

– mondta el Anastassios Panayotopoulos. 


A legmodernebb technológiával dolgoznak

A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres üzem épül fel. A gyárépület tervezése során a bővíthetőséget is szem előtt tartották, hogy a későbbiekben lehetőség nyíljon a kapacitások növelésére. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m2, amelyhez az első fázisban 140 millió m2 feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni fejlesztésekkel ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A technológia terén a magas környezetvédelmi osztályt képviselő vizes bázisú, színes, flexografikus nyomtatási berendezéseket alkalmaznak, a termelést pedig automata szerszám- és klisétároló, valamint magasan automatizált belső anyagmozgató rendszer szolgálja majd ki.


 

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

  1. Samsung (5107)
  2. Huawei (4322)
  3. LG (3623)
  4. Qualcomm (3015)
  5. RTX (2061)
  6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

  1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
  2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
  3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
  4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
  5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss