Ipar

A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját

informatikai

A legtöbb vállalat évek óta próbálja elérni a teljes körű digitalizációt, ám a komoly beruházások ellenére sok projektnek nincs más eredménye, mint kiábrándult vezetők és dolgozók.

A Roland Berger friss tanulmányából az derül ki, hogy a cégvezetők kétharmada szerint komoly kihívást jelent szervezetük digitalizálása. A stratégiai tanácsadó cég különféle iparágakból több mint 50 vezetőt kérdezett meg. A tanulmányban megosztják, melyek a sikeres digitális átállás legfontosabb lépései.  

A Roland Berger által megkérdezett vezetők többsége egyetértett abban, hogy a versenyképesség megőrzése csak új stratégiák és gyakorlatok bevezetésével lehetséges. Sőt, a legtöbben a technológiát nem csupán hatékonyságot növelő tényezőnek tekintik, hanem a jobb ügyfélmegértés és az üzleti modellek kulcsfontosságú eszközének is.

“A “digitális dilemma”, amelyben azok a vállalatok találják magukat, amelyek nem lépnek előre a digitális átalakulásban, általában nem a technológiai akadályok, hanem a vállalatok szervezeti és stratégiai hiányosságai miatt alakul ki. Gyakran még a kiemelt digitalizációs kezdeményezések sem jutnak túl a kísérleti fázison”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A vállalatok többsége belegabalyodott az elavult IT-rendszerekbe és rugalmatlan folyamatokba

A megkérdezettek 68% -a állítja, hogy „digitális dilemmával” szembesül, és cége nem halad elég gyorsan a digitalizáció útján. Ennek fő okaként a technológiai szakértelem hiányát (62%) és a digitális portfólió nem megfelelő kezelését (46%) azonosították a legtöbben. A megkérdezettek több mint fele túl bonyolultnak tartja saját vállalatának informatikai rendszereit, háromnegyedük pedig azt állítja, hogy ezek a rendszerek már szinte kezelhetetlenek – a felsővezetők mindössze 6%-a értékeli könnyen kezelhetőnek a rendszereit.

A digitalizáció a munkaerő felkészültségén és képességein múlik

A digitális átalakulás meghatározó tényezője – és gyakran akadálya is – a munkaerő. A megkérdezettek 69%-a szerint kollégáik nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a részlegek közötti együttműködésre. Ennek fő oka a megfelelő készségek hiánya, vagy egyszerűen a vállalati kultúra. Emellett a válaszadók 70%-a szerint legalább három technológiai képesség hiányzik a vállalatukból. A vezetők által leginkább keresett szakemberek a következők: informatikai architektúra-tervezők (77%), adatmérnökök (60%) és back-end fejlesztők (57%). Ezeket a szakembereket egyre nehezebb megtalálni a munkaerőpiacon, illetve megtartani is nehezebb az ilyen képességekkel rendelkező munkavállalókat.

A digitális átalakulás négy építőköve

A tanulmány szerzői szerint a digitális szervezetté való teljes átalakulás akkor lehet sikeres, ha a vállalatok a következő négy elemet építik be projektjeikbe:

  1. Fontos egy üzleti és digitális stratégia kidolgozása, amelybe az informatikai felelősöket a kezdetektől fogva bevonják. Ez segít lebontani a vállalaton belüli információs szakadékokat.
  2. A következő építőelem a hatékony működési modell. A siker érdekében a szervezeteket agilis alapokra kell helyezni, és minden folyamatukat össze kell hangolni. Az egyik döntő pont itt a portfóliókezelő testület felállítása az erőforrások hatékony elosztására és az összes digitális, üzleti és informatikai folyamat irányítására.
  3. Emellett a humánpolitikának a munkavállalók ösztönzésére, megszerzésére és megtartására kell összpontosítania. Ebben segíthet például egy évente frissített humánképesség-térkép, amely megmutatja, hogy hol van szükség plusz készségekre és azok hol állhatnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a potenciális hiányosságok azonosítását és a továbbképzésekbe vagy új dolgozókba történő beruházást, még a korai szakaszban.
  4. Végezetül nagy jelentőséggel bír a moduláris felépítésű és pontosan a vállalat igényeihez igazított vállalati- és adatarchitektúra. Ezt felhő-szakemberek és vállalati informatikai architektúrákkal foglalkozó szakértők segítségével lehet megvalósítani.

A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha a vállalatok először bevezetik az adatarchitektúra alapelveit és szabványait, és „cloud-first” stratégiát követnek.

„A sikeres digitalizációt a vállalat digitális képességeinek átfogó elemzésével, egy hosszú távú stratégia kialakításával, és egy, a fejlesztési folyamatokat állandóan felügyelő, szakemberekből álló munkacsoport felállításával lehet biztosítani. A legfontosabb, hogy a sikeres digitális átalakuláshoz először a dolgozók gondolkodásmódjának változtatását kell beindítani.”

– tette hozzá Schannen Frigyes.

Ipar

Viharfelhők gyűlnek az építőipar felett, a gyártók adhatnak esernyőt

építőipar

A tömegesen felfüggesztett állami beruházások, az építési projektek számának csökkenése, a fizetési nehézségekkel küzdő megrendelők számának emelkedése félreérthetetlenül jelzik az építőipar lassulását.

Az ágazatnak fel kell készülnie a helyzet kezelésére a Mapei Kft. szerint.

A háború okozta bizonytalanság, az egekbe szökő energia- és alapanyagárak, a magas infláció és devizaárfolyam, a megrendelők óvatossága együttesen fékezik az építőipart.

A helyzet különösen a kisebb építőipari vállalkozásokat érinti érzékenyen. Érezhetően csökkent a cégek likviditása. Mivel a folyamatban lévő beruházások költsége megnőtt és a költségnövekedést nem tudják teljes mértékben a megrendelőikre hárítani, ezért a vállalkozások jövedelmezősége jelentősen lecsökkent. Komoly finanszírozási problémákkal kell szembenézniük, amit tetéz, hogy a megemelkedett banki kamatokat nem tudják kigazdálkodni, emiatt az elmúlt években bevált finanszírozási láb hiányzik működésükből – árulta el Nagy Lenke, a Mapei Kft. pénzügyi vezetője.

Hozzátette: A kialakult helyzetben egyre gyakrabban találkozunk a KKV szektorba tartozó kivitelező partnereink szerződéskötésében az előleg fizetés alkalmazásával.

Mindezek alapján előrevetíthető, hogy nagyobb finanszírozási teher hárul majd a gyártókra, beszállítókra. Végső soron ők tudják segíteni a kivitelezőket rugalmasabb fizetési konstrukciókkal. Azonban mindez rendkívül fegyelmezett és szigorú cégminősítést, követeléskezelést és folyamatos monitoringot követel részünkről – magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Tovább

Ipar

Nyilvánosan elérhető a SAS iparágvezető analitikai szoftvere

analitikai

A platform már letölthető az Microsoft Azure Marketplace-en.

A vezető analitikai vállalatként ismert SAS fizetős alapon elérhetővé tette SAS Viya programját, ami már le is tölthető a Microsoft Azure Marketplace felületén. A felhasználók a szoftverrel teljeskörű hozzáférést kapnak a SAS működéséhez, beleértve az alapvető adatfeltárási, gépi tanulási és modelltelepítési analitikát, továbbá a csomag tartalmaz egy tanulási központot is, amely az alapoktól nyújt széleskörű bevezetést. A program az alábbi linken elérhető.

„Ennek a stratégiai lépésnek köszönhetően a SAS nagy mértékben könnyíti meg az analitikához való hozzáférést”

– mondta Dan Vesset, az IDC analitikai és információkezelési csoportjának alelnöke.

„A SAS Viya kategóriája a legátfogóbb platform jelenleg a piacon. A felhasználók rendelkezésére áll a teljes analitikai folyamat, az adatoktól a telepített és kezelt modellig, ráadásul azonnal használható és telepíthető a Microsoft Azure Marketplace-en keresztül. A beépített támogatással és képzéssel együtt pedig jelentős produktivitási előnyökhöz juttathatja majd az analitikai, informatikai és üzleti cégcsoportokat világszerte.”

Átfogó hozzáférés, széles körű nyelvi támogatás

A SAS Viya célja, hogy kiszélesítse az analitikai hozzáférést a vállalatokon belül, és olyan gépi tanulási képességekkel lássa el őket, amelyek lehetővé teszik minden felhasználó számára a termelékenység növelését és a zökkenőmentes együttműködést. A Microsoft Azure-on keresztül a felhasználók hozzáférést kapnak a Viya csomag teljes egészéhez, ami többek közt olyan programokat tartalmaz, mint a SAS Visual Analytics, a SAS Visual Statistics, a SAS Visual Data Mining and Machine Learning és a SAS Model Manager. A SAS és a nyílt forráskódú nyelvek, köztük a Python és az R támogatásával a felhasználók az általuk választott nyelvek és technikák segítségével írhatnak kódot.

Folyamatos elkötelezettség az ügyfelek sikere mellett

„A felhő és az AI innováció iránti elkötelezettségünk elengedhetetlen fontosságú ügyfeleink sikere szempontjából, akár egyszerű jelentések, akár kritikus üzleti kérdések megoldására fejlesztett AI esetén”

– mondta Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.

„Célunk, hogy a SAS Viya analitikai platformja könnyebben elérhető legyen szervezetek számára, függetlenül a képzettségi szinttől, a munkaerőtől vagy a preferált programozási nyelvtől. Azt szeretnénk, ha a Viya lenne az alapja ügyfeleink innovációs sikereinek.”

A SAS Viya a világ minden táján, minden iparágában jelen van. Felhasználói között egyaránt megtalálhatók üzleti elemzők, adattudósok és információfogyasztók, a futószalagi dolgozóktól kezdve egészen a vezetőkig valamennyi pozícióban. A szoftveren belül megtalálható SAS Communities felületen ezek a felhasználók megoszthatják majd egymással tapasztalataikat.

További információk a SAS Viya programról az alábbi linken.

Tovább

Ipar

Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is megöli

vállalati

A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.

Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben. A folyamatosan változó körülmények újabb és újabb alkalmazások megjelenését teszik szükségessé egészen addig, míg egy nagyon nehezen átlátható, egymással direkt és indirekt függőségi kapcsolatban lévő applikációhalmaz alakul ki a vállalaton belül. Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésüket és működtetésüket tekintve okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.

Értékeld a rendszereidet!

Ahhoz, hogy „ne nőjön a fejünkre” a túlburjánzott informatika, megkerülhetetlen a rendszerek értékelése és az értékelési adatok rendszeres karbantartása, felülvizsgálata. Tévedés azt gondolni, hogy az informatikai környezet átvilágítása, a kockázatok feltérképezése csak az akvizíciókat megelőző időszakban elengedhetetlen: ez a nagyvállalati működésben hétköznapi gyakorlattá kell váljon.

Munkánk során nem egyszer találkozunk olyan komplexitású IT-környezetekkel, ahol több száz alkalmazás segíti a vállalat üzleti tevékenységét. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e ezen rendszerek mindegyikét fenntartani és ha igen, milyen áron, sokszor kitérő választ kapunk.”

– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Pedig a szakértő szerint a kérdésre könnyen kiolvasható lenne a válasz egy, a rendszerek értékelését megjelenítő koordinátarendszerből.

Értékelési szempontok

Az értékelés egyik dimenziója az alkalmazás állapota. Ennek felmérése során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét. Ugyanígy részét képezi az állapotfelmérésnek a rendszerben végzett tranzakciók, műveletek sebességének, az egyidejűleg elvégezhető műveletek számának vagy a feldolgozott adatmennyiség méretének összehasonlítása a piaci benchmark értékekkel. Fontos jellemzője a rendszereknek a működtetésükhöz szükséges tudás, illetve annak elérhetősége, egyedisége, valamint a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától.

Az értékelés másik dimenzióját az alkalmazás üzlethez való hozzájárulása adja. Az üzleti érték kiértékelésekor figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat.

Az elemzésnek ez a része jellemzően nagyobb kihívást jelent, hiszen itt sokszor kell olyan szempontokat forintosítani, mint például egy új termék használatba vételének sebessége, a rendszer fejlesztési lehetőségei és azok jövőbeli hatásai, esetleg korlátai, az új termékek vagy szolgáltatások bevezetését támogató folyamatok megvalósíthatósága.

Néha kísért a múlt

Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi igények alapján kialakított rendszerbe, amely olyan nyelven és környezetben íródott, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket.”

– szögezi le Wenczel Richárd, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az üzlethez való hozzájárulás erősen függ attól is, hogy milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság – az elérhető IT-támogatás valós hozzáférhetőségén múló – biztosítása is. Célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is, ahogyan azzal is érdemes tisztában lenni, mennyire illeszkednek a rendszer elemei üzleti stratégiánkhoz, milyen időtávon képesek azt kiszolgálni.

Fogadtatás és értelmezés

Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos annak értékelése is, hogy mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki az esetleges csere. Általános és igen fontos tapasztalat, hogy a felhasználói élmény nemcsak az elérhető funkcionalitáson múlik, hanem a felület egyszerűségén és esztétikáján is.

Wenczel Richárd úgy véli, a rendszeres felmérés és az eredmények naprakészen tartása nagymértékben hozzájárulhat az IT-környezet ideálishoz közeli állapotban tartásához. Ez pedig támogatólag hat az ideális erőforrásgazdálkodás kialakítására, a működtetés optimalizálására, a hosszú távon is fenntartható költségszint elérésében, sőt mérséklésében.

„A megfelelő felmérés eredményeiből szinte azonnal látható a követendő IT-stratégia, és az is, mennyire képes az informatika hozzájárulni az üzleti stratégia megvalósításához, a növekedés támogatásához.”

– teszi hozzá a szakértő.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss