Ipar

Új korszak veszi kezdetét az informatikában

Értékelési buborék helyett valódi értékteremtés.

Az elmúlt bő egy évtizedben a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül tényleges teljesítményükre. Most azonban megtorpant az iparág, és egyre gyorsulnak a leépítések az informatikában. Eyal Zucker, az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint bizonyos szempontból új korszak kezdődik, amelynek során a növekedés hajszolása helyett a tényleges bevétel- és profittermelésre, valamint felhasználói elégedettségre kerül a hangsúly a tech-iparban. Ez a szemléletváltás szükséges és természetes folyamat, és bár sokaknak nehéz lesz, a szektor egésze jól jön ki belőle.

Az utóbbi fél évben számos vállalatnál komoly leépítéseket jelentettek be az informatikai szektorban. Néhány példa az óriáscégek közül: 2022 negyedik negyedévében a Meta munkatársainak 10%-át (11000 embert), a Twitter pedig dolgozói 50%-át (3700 embert) bocsátotta el. Az elbocsátások egy korszak-és szemléletváltás kísérőjelenségei, legalábbis így látja az Exadel budapesti központjának vezetője.

A mostani megtorpanás egy olyan évtized végén következett be, amelynek során a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül valódi teljesítményükre. Az alacsony kamatkörnyezet és a tőkebeáramlás addig nem látott, sokmilliárd dolláros finanszírozási hullámot hozott. Ennek eredményeként a befektetők rengeteg új cégbe fektettek, várva a legújabb „nagy dobást”.

A korlátlan növekedés korszakának vége: 2022 a másnaposság éve?

„A fent leírt folyamat oda vezetett, hogy számos techcég értékelése az egekbe szökött, és egy olyan túlértékelési buborék alakult ki, ahol a hangsúly a növekedés hajszolásán és nem a tényleges nyereségességen volt. Ezt az időszakot zárta le 2022, amit nevezhetünk a „másnaposság évének” is, és egy elkerülhetetlen szemléletváltást kezdete volt az iparágban”

fejtette ki szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker.

A szakember szerint a techcégeket a következő években az alapján értékelik majd, hogy mennyire tudnak valós eredményeket felmutatni ügyfeleiknek és befektetőiknek. A váltást számos tényező hajtotta, úgy mint a növekvő kamatlábak miatt változó makrogazdasági környezet, és ezzel együtt a befektetők megváltozott kockázati és megtérülési számításai. Eyal Zucker ezt a jelenséget úgy foglalja össze, hogy az értékelés korszakából átléptünk az értékteremtés korszakába.

Az nyer a változáson, aki képes alkalmazkodni

„Különleges időkben élünk. Látszólag pénzhiány van, ugyanakkor bőséges kockázati tőke áll rendelkezésre. Annál nehezebben találnak viszont a befektetők olyan, megbízható üzleti modellel rendelkező cégeket, amelybe invesztálhatnának – tette hozzá az Exadel vezetője. – A cégeknek ezért bizonyítaniuk kell, hogy képesek igazi eredményeket felmutatni. A növekedés helyett most az olyan kulcsmutatókra kell fókuszálni, mint bevételnövekedés, nyereségesség és az ügyfelek elégedettsége.”

A váltás sokaknak fájdalmas lesz. Miközben sok cég leépít, a stabil üzleti modellel bíró, józanul gazdálkodó cégek felé áramlik majd a tőke és a munkaerő. Azok a cégek hozzák magukat helyzetbe a következő évekre, amelyek képesek alkalmazkodni és jól mozogni az átmeneti időszakban, és az értékteremtésre koncentrálnak, véli Eyal Zucker.

A váltás természetes és szükséges

Minden nehézséggel együtt a változás összességében pozitív fejlemény lesz az iparág számára, amelynek során a cégek jobban összpontosítanak majd a részvényeseknek és az ügyfeleknek szállított tényleges értékre. Az Exadel például 2022 folyamán nyitott irodát Budapesten és dinamikus bővülési szakaszban van.

A vállalat ügyvezetője így fogalmaz: „A válságok felszínre hozzák, ki az erős és ki a gyenge. Az erősek túlélnek, a gyengék eltűnnek. Az utóbbi években irracionális mértékben öntötték a pénzt a cégekbe, és ezért torz képünk alakult ki arról, hogy mi számít értéknek. Számos vállalat piaci értéke a töredéke most annak, mint amit megszokhattak. Azok a vállalkozók, akik a 2008-as válság óta csak növekedést tapasztaltak, azt hihették, hogy a részvények, a pénz és piaci érték folyamatosan nőni fog. Ez most a nézőpontváltás ideje.”

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss