Gazdaság

Pozitív női példaképekkel népszerűsíti az IKT szektort az IVSZ és a WiTH

ikt

Átadták az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett „40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” pályázat díjait.

A felhívásra olyan 40 év feletti nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára, emellett munkájukon keresztül megismerhetjük a digitális gazdaság és a technológia (IKT) szektor lehetőségeit. A február 8-án, az EPAM Systems Székházban megrendezett gálán három kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy különdíjat is átadott.

Tavaly októberben hirdette meg az IVSZ és a WiTH közös pályázatát azzal a céllal, hogy rávilágítsanak azokra a sztereotípiákra, amelyekkel az IKT szektorban dolgozó nők minden nap találkoznak, illetve elismerje ennek a korosztálynak az érdemeit és eredményeit. A szervezők a pályázatra olyan női munkavállalók jelölését várták, akik munkájukban elért eredményeik alapján példaképként szolgálhatnak a fiatal vagy pályaváltó nők számára. A hattagú Bíráló Bizottság döntése alapján a közel 50 beérkezett jelölés közül választotta ki a zsűri azokat a pályázókat, akik sokat tettek a technológia, a digitalizáció, az informatika, az infókommunikáció, hírközlés és elektronikai szektor ismertségéért.

A február 8-án megrendezett díjátadón a zsűri az alábbi pályázók munkásságát emelte ki és díjazta elismerésével:

  • Tóth Máriát, a DXC Technology szoftverfejlesztési igazgatóját, a „Nők elismertségének növelése” kategóriában díjazták
  • Izsóné Benkő Margit, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) információ architektúra tervezési igazgatója a „Kiemelkedő technológiai szaktudás” kategória díját vihette haza,
  • Nagy Nelly, a My Food Protocol AI Analytics Kft. alapítója és vezérigazgatója pedig az „Inspiráló nők” kategóriában vehette át a legjobbnak járó elismerést
  • A zsűri továbbá az „Oktatásért” különdíjjal ismerte el Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnökének munkáját.

„Számos 40 év feletti nő végez hosszú évek óta értékteremtő munkát a digitális szektor területén is.Az IVSZ-szel közösen indított pályázatunk célja, hogy a női munkavállalók érdemeinek díjazásával láthatóvá tegyük azokat az X generációhoz tartozó nőket, akik magas szakmai tudással, évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal járulnak hozzá a szervezetük életéhez és értékéhez. Határozottan hisszük, hogy a női részvétel inspirálóan hat az iparágban, amely hozzájárul a fejlődéshez, fejlesztésekhez. A nagy számú beérkezett pályázat azt bizonyítja, hogy a piacnak van igénye arra, hogy beszéljünk erről a témáról, és elismerjük ezeknek a nőknek a munkáját.”

– mondta el Flakstad Emőke, a Women In Technology Hungary Egyesület elnöke.

A pályázattal az IVSZ és a WiTH a hagyományosan férfiasnak tartott informatikai és távközlési szektorban példaértékű munkát végző nőket szerette volna a fókuszba állítani egyúttal felhívni a gazdaság szereplőinek és a jövő generációjának figyelmét arra, hogy a női munkavállalók munkájukkal jelentősen hozzájárulnak vállalatuk, a technológia és az IKT szektor, így végső soron a magyar gazdaság versenyképességéhez a technológia területén is. A pályázási időszakban olyan szervezetek jelentkezését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.

„Számos kezdeményezésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy a női munkavállalókat, pályaválasztás előtt álló fiatalokat, vagy akár az 50 év felettieket hogyan lehetne meggyőzni arról, hogy IT területen építsenek karriert, illetve hogyan lehet egy olyan környezetet teremteni az iparágban, amelyben hosszú távon is jól érzik magukat. Ez a díj egy újabb lépcsőfok ebben a folyamatban, hiszen olyan kézzel fogható, példaértékű életutakat tudunk bemutatni a díjazottak történetein keresztül, amelyek reményeink szerint bátorítóan hatnak a fiatalokra, vagy épp a pályamódosítást fontolgató hölgyekre is. Külön kiemelném az oktatás jelentőségét ebben a folyamatban, ezért is fogadtuk örömmel, hogy több pedagógust is jelöltek a díjra, a zsűri pedig egy különdíj formájában el is ismerte a jövő generációt neveléséért végzett tevékenységet”

– tette hozzá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A szervezők reményei szerint a női példaképek állítása és díjazása arra is bátoríthatja a fiatal nőket és lányokat, hogy a digitális gazdaság területén építsenek karriert. Ez kiemelten fontos, hiszen lemorzsolódásukkal a szektor elveszítené a potenciális tehetségek közel 50%-át. Az IVSZ és a WiTH ezért is szeretne hagyományt teremteni és a jövő évben is elindítani a pályázatot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss