Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben

Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.

A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.

Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.

Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése

A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.

Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.

Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére

A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.

 

A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.

Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség

Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.

A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.

 

Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.

Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok

Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.

A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával

Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.

A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai

Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:

  • Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
  • A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
  • A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
  • A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
  • Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.

A hosszú távú változás alapja

A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.

A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.

A tanulmány ezen a linken megtekinthető:  https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss