Gazdaság
Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben
Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.
A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.
Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.
Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése
A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.
Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.
Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére
A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.
A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.
Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség
Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.
A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.
Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.
Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok
Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.
A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával
Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.
A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai
Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:
- Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
- A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
- A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
- A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
- Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.
A hosszú távú változás alapja
A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.
A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.
A tanulmány ezen a linken megtekinthető: https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést
Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”
– tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Szórakozás2 hét ago
VCT EMEA 2026: a Sony INZONE H9 II lesz a hivatalos fejhallgató
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök2 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
-
Gazdaság2 hét ago
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
-
Okoseszközök2 hét ago
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!








