Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tényleg adócsalás az offshore? Nem teljesen!

offshore

Az offshore fogalma általában inkább negatív kontextusban tűnik fel az újságokban és a hírekben. Az emberek fejében is az a gondolat él, hogy akinek offshore cége van, az biztos valami rosszban sántikál. Mivel sokan próbálkoztak már adócsalással, pénzmosással külföldi országban bejegyzett céggel, ennek van némi valóságalapja. Az offshore cég azonban önmagában semmi rosszat nem jelent. Sőt, egy vállalkozás jelentősen optimalizálhatja adóköltségeit akár a törvények makulátlan betartásával is, ha jól kiaknázza a lehetőségeket.

Offshore egyenlő adócsalás? Hogy is van ez?

Napjainkban is sokan keverik az offshore fogalmát az adócsalással. Pedig a két kifejezés között lényeges különbségek vannak. Az offshore ugyanis alapvetően törvényes dolog, bár való igaz, a jogi szabályozások és adóismeretek megértése nélkül nagyon vékony a határvonal. Legyen vállalkozásunk bárhol is a világban, a helyi adóhatóság mindenhol figyelni fogja a tevékenységünket. Hol szigorúbban, hol lazábban. Az ún. offshore-országokban utóbbi a jellemző.

Tényleg rossz dolog az offshore?

Az offshore cég kifejezést olyan külföldi cégre szokták használni, ami a bejegyzése szerinti országban nem végez tevékenységet. Az offshore cégalapításnak nemcsak az adóterhek csökkentése lehet a célja, hanem a befektetések védelme, és a bizalmas, biztonságos vagyoni helyzet megteremtése. Ez önmagában tehát még nem jelent semmilyen törvényellenes dolgot.

Az adójogban az offshore-cég, mint kifejezés azonban nem létezik, ugyanis a legtöbb állam jogrendszerében összetettebb definíciót alkalmaznak az offshore-cégek meghatározására, az offshore elnevezést sem feltétlenül alkalmazzák.

offshore

Tegyünk rendet a fejekben!

Az adócsalás a törvények által előírt adózási kötelezettségek megszegését, elmulasztását jelenti. Bűncselekménynek minősül, ami komoly büntetést vonhat maga után. A fogalom egyébként inkább csak a köznyelvben él, hiszen a magyar jog költségvetési csalás címszó alatt határozza meg. Ennek értelmében bűnt követ el, aki a befizetési kötelezettségeket illetően megtéveszti az adóhatóságot, valós tényeket hallgat el vagy jogtalanul vesz igénybe adókedvezményeket. A költségvetési csalás gyakran egy lapon említhető a pénzmosással is, amivel az eltitkolt jövedelmet próbálják meg legalizálni.

Az adóelkerülés ezzel szemben már lehet törvényes. Ez leginkább a kiskapuk megtalálását jelenti. Egy ilyen lehetőséget kihasználó cég jogilag nem követ el bűnt, viszont szembe megy a helyi adótörvények és a rendeltetésszerű joggyakorlás szellemiségével. Nem sok választja el tehát az adócsalástól, és kis figyelmetlenséggel akár át is csúszhat annak kategóriájába.

Az adóoptimalizálásért azonban még soha senkit nem büntettek meg. Ez csupán adótervezés. Egy vállalkozás ez esetben csak tudatosan csökkenti az adóterheket a magasabb profit érdekében. Hiszen minden cégnek joga van ahhoz, hogy adózási szempontból a számára legideálisabb lehetőséget válassza.

Az offshore nem adócsalás!

Az offshore tehát nem adócsalás. Az offshore legális tevékenység, az adócsalás korántsem az. Az offshore vállalkozás törvényesen segíti a vállalkozásokat, meghatározott keretek között. Úgy kell az offshore céget elképzelni, mint egy csavarhúzót, amivel lehet szerelni, de használható arra is, hogy más emberben kárt tegyenek vele. Így van ez az offshore céggel is: ha rossz kezekbe kerül, akkor használhatják adócsalásra, de hozzáértő szakmai kezekben számtalan legális felhasználási lehetősége van.

Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, azt mondanánk, törvényes adóelkerülés. Valójában azonban inkább adótervezésnek, adóoptimalizálásnak neveznénk egy ilyen lehetőség kiaknázását. Hiszen nincs abban semmi rossz, ha betartjuk az adott állam által előírt jogi és adóügyi szabályozásokat.

Óva intenénk attól bárkit, hogy adószakértő segítsége nélkül belevágjon egy ilyen kalandba. Hiszen az ördög mindig a részletekben rejlik. Aki offshore-céget alapít, elsősorban adóoptimalizálás céljából, annak a jó adószakember olyan, mint egy jó könyvelő. Mindig mindent tud, és segít eligazodni a végtelen labirintusokban.

A Crystal Worldwide Group szakértői csapatának egyik fő kulcsterülete a nemzetközi adózás, amely során minden törvényes lehetőséget igyekszünk kihasználni annak érdekében, hogy ügyfeleink adóköltségét a legalacsonyabb, a vagyonbiztonságát pedig a lehető legmagasabb szintre állítsuk.

Képek forrása: Freepik.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss