Tudatos energiagazdálkodással enyhülhetnek az áramkimaradások és a magas energiaárak.
Okkal tarthatott társadalmunk az idei tél során az áramkimaradásoktól és az egekbe szökő energiaáraktól. Jó hír azonban, hogy e félelmek enyhítésére egyre több lakóház és kereskedelmi célú épület tulajdonosa az akkumulátoros energiatároló rendszerekben látja a biztos megoldást. A részletekbe és lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.
Új korszak kezdetét jelenti az energiagazdálkodás területén az energiatároló rendszerek iránti megnövekedett érdeklődés. Ennek következtében a jövőben gyökeresen változnak meg a hétköznapi energiafelhasználási szokásaink. Méghozzá nemcsak a költségek csökkentése miatt, hanem azért is, hogy a hálózat több megújuló energiát vegyen fel és kielégítse a villamos energia iránt megnövekedett keresletet. A csúcsidőn kívül vételezett és a megújuló energiaforrásokból, például a napelemekből származó energia akkumulátoralapú rendszerekben történő tárolásával a háztartások és a vállalkozások már elegendő energiát képesek eltárolni ahhoz, hogy egy-egy hálózati áramkimaradás esetén biztosítani tudják saját áramellátásukat. Ezzel pedig úgy csökkenthetik a hálózatienergia-díjaikat, hogy csúcsidőben akkumulátoros áramellátásra váltanak.
„Bár elsőre egyszerűnek hangzik, de a legtöbb fogyasztó számára mégis teljesen ismeretlen ez a fajta energiagazdálkodás. Egy ilyen rendszer kialakításának feltétele, hogy ismerjük az épület energiafelhasználását azért, hogy tudjuk, mikor érdemes feltölteni és mikor lehet meríteni az akkumulátoros energiatároló rendszert”
– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.
Photo Taken In Canada, Winnipeg
A megfelelő infrastruktúra
Ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül, egyre nagyobb számban értékesítenek elektromos járműveket. Az előrejelzések szerint 2030-ra több millió villanyautó közlekedik Európa útjain, amelyeket leginkább otthon, de a munkahelyeken, kereskedelmi létesítményekben és útközben is egyaránt tölt majd tulajdonosa. A megfelelő energiát azonban úgy lehet csak előteremteni, hogy az a felhasználás egyenletes elosztását biztosítsa. Mindezt annak érdekében, hogy elkerüljük a csúcsidőket, amelyekben kiugróan magas a kereslet. Az energiatároló rendszerek ugyanúgy fontos tényezőivé válnak az egyenletnek, mint a kétirányú energiaáramlást támogató infrastruktúra. Az elektromos járművek a bennük lévő akkumulátoraiknak köszönhetően egyedülálló szerepet töltenek majd be, hiszen mind fogyasztóként, mind pedig energiatárolóként a rendszer részeseivé válnak.
„Everything as a Grid” – bármi működhet energiaelosztó hálózatként
Az energiatermelő vállalatoktól származó energia mindannyiunk által jól ismert egyirányú áramlása idővel átadja a helyét egy olyan rugalmas rendszernek, amelyben az energiatermelés egy decentralizált folyamat. Ebben az energia a termelés helyéről oda áramlik, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik rá, és ennek megfelelő lesz az árazása is. Az elmúlt hónapokban rohamosan megnőtt az érdeklődés az energiatárolás iránt. Ez szintén része a már korábban elkezdődött és az energiaárrobbanás miatt felgyorsult változásnak. Még akkor is szükség mutatkozik majd az energiatároló rendszerekre, ha már csökkennek az árak, hiszen az energetikai átállás stratégiai megközelítésének részeként jó befektetésnek számítanak. Az elektromos járművek töltői és a megújuló energiaforrások – például a napelemek – mellett a jövőben a legtöbb lakóház és kereskedelmi épület elektromos infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemévé válik az energiatárolás.
Ágazati összekapcsolás
Az elektromos járműveket és az épületeket összekötő energetikai rendszereket ágazati összekapcsolásnak nevezzük. Ez például azt jelenti, hogy az épület napelemeiből származó energiát egy, az energiaáramlást optimalizáló szoftver segítségével vagy az épületen belüli alkalmazások (többek között az elektromosjármű-töltők) működtetésére használják, vagy értékesítik a hálózat felé. Mindezt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtéséhez. Ez nem olyan bonyolult megoldás, mint amilyennek elsőre hangzik, és idővel hozzászokunk majd az efféle decentralizált energiamodellekhez, hiszen ez elengedhetetlen a szén-dioxid-mentesítéshez. A vállalkozások, háztartások és magánszemélyek a jövőben egyszerre vesznek majd részt energiafogyasztóként és energiatermelőként az energiagazdálkodásban, azaz így válnak prosumerekké. A decentralizáció működésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő tárolókapacitás rendelkezésre állása is. Ez az energiatároló-kapacitás az akkumulátoros energiatároló rendszerekben és az épületekhez töltőkön keresztül csatlakozó elektromos járművek akkumulátoraiban is megtalálható, de a kettőben együtt is fellelhető. A befektetés megtérülése nem kérdéses, hiszen maga a hálózat is kellő tárolókapacitást kíván a szél- és naperőművekből származó, valamint a prosumerek által termelt egyre nagyobb mennyiségű és volatilitású villamos energia kezeléséhez. A remények szerint az európai kormányok arra ösztönözik majd az áramszolgáltatókat, hogy fizessenek a fogyasztóknak a „hálózati kiegyenlítő szolgáltatásokért”, például a tárolási kapacitásért.
Vissza az akkumulátorhoz
Mindez távolinak tűnhet az akkumulátoros energiatároló rendszerek iránt napjainkban tapasztalható ugrásszerűen megnövekedett kereslettől, amelyet ma inkább az áramkimaradásoktól való félelem vezérel. Sokan vannak, akik számára nem a költségek emelkedése, hanem sokkal inkább az áramkimaradások jelentik a legnagyobb problémát. Gondoljunk csak a háztartási energiát használó kisvállalkozásokra, vagy azokra a mozgásukban korlátozott emberekre, akik olyan berendezéseket kénytelenek használni otthonaikban, mint a lépcsőliftek. Az ő aggodalmukra jelentenek megoldást az akkumulátoros energiatároló rendszerek, nem mellesleg az azok által biztosított tartalék energiaellátás miatt, amely garantálja a létfontosságú berendezések folyamatos működését, és megakadályozza a berendezés gyakran csak magas költségek árán rendbe hozható meghibásodását, amely akkor következhet be, amikor egy hirtelen áramkimaradás vagy feszültségingadozás után az áramellátás helyreáll.
„Ezek a közvetlen igények nyilván fontosak, de ami miatt megéri majd befektetni az energiatárolásba, az a hosszú távú rugalmasság előnye. Az energetikai átállás miatt létrehozott rengeteg energiaáramlás leírására teremtettük meg az »Everything as a Grid«, azaz bármi működhet hálózatként kifejezést. Az energiatároló rendszerek és az elektromos járművek összekapcsolása a legjobb példa erre”
– összegezte Szontág Balázs.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.
A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.
Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.
„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”
– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.
„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”
A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.
Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás
A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.
Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.
Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.
Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság
A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.
A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.
A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.
A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!