Folyamatvezérlés – A mai kor megnövekedett igényeire válaszolva, Siemens-technológia felhasználásával újult meg a siófoki szennyvíztelep. A felújítást koordináló Inwatech Kft. vezetője, Eszes Zsolt Mihály nyilatkozott lapunknak a részletekről.
M.: Hogyan modernizálták a siófoki szennyvíztelepet, milyen fő fázisai voltak?
Zs. M.: A régi szennyvíztisztító telep technológiailag elavult, túlterhelt volt, és a településhez való közelsége miatt sokszor okozott a szaga bosszúságot a lakosságnak. A telep fejlesztésének szükségessége már a 2010-es évek elején felmerült. A régi telep műszaki állapota és elavultsága miatt már nem lehetett barna mezős beruházás keretében felújítani, így a védőtávolság (min. 1000 m) biztosítása érdekében egy zöldmezős, a várostól délre található területen valósult meg, mely 2016 óta üzemel.
Az EU-s és hazai társfinanszírozásból adódó eljárások miatt a tervezés 2013–2014 során történt meg, majd az építés-kivitelezés 2014-től kezdődött. Magas színvonalú, modern technológiai sort terveztünk, valósítottunk meg. A technológiai fokozatok megválasztásai már energetikai megfontolásokat is tartalmaztak, mivel a szennyvíztisztítás erősen energiaigényes folyamat.
A felújítás energetikai céljai:
a biológiai fokozat tisztítási energiaigényének optimalizáltan alacsony szinten tarthatósága;
a változó terhelésekhez igazodó technológiai elemek egyidejű működtetésének megválasztása;
a keletkező szennyvíziszapok rothasztással történő kezelése biogáz előállítása céljából;
biogáz hasznosítása a létesítményen belül;
a víztelenített szennyvíziszap szolár technológiával történő szárítása az elszállítandó szennyvíziszap mennyiségének csökkentése érdekében.
Az építés-kivitelezés 1,5 éves időtartamát a szennyvíztisztító telep 6 havi próbaüzeme követte, melyet társaságunk – mint a tisztítástechnológiáért, a szennyvíziszap kezeléséért és az energetikai eredményekért egyaránt felelős – mérnökcsapata irányította, vezényelte le.
Mi volt a felújítás során a cégük feladata?
Társaságunk generáltervezőként, engedélyes és kiviteli tervezői partnerként (társtervező), kivitelezőként és a komplex próbaüzem vezetőjeként vett részt a projektben. A szennyvíztisztító telep fő technológiai megoldásait – szennyvíztisztítás, iszaprothasztás, biogáz-hasznosítás, melyek saját fejlesztésű, nemzetközileg is jegyzett megoldások – tervezőként és kivitelezőként biztosítottuk. A szennyvíztisztítás biológiai fokozatában (szerves szennyező anyagok lebontása, nitrogén- és foszforformák eltávolítása) a szabadalmaztatott technológiánk működik, míg a szennyvíziszap vonalon az iszapokból történő biogáz-előállítást egy szintén saját technológia biztosítja. A próbaüzem igazolta a létesítménnyel szemben elvárt követelményeket: még az előírt határértékeknél is tisztább szennyvizet vezetünk az élővízi befogadóba, a telep fajlagos villamosenergia-igénye az átlagostól alacsonyabb, az iszapból kinyert biogáz révén az épületek fűtése nem igényel külső földgázcsatlakozást, a termelt villamos energia a telep összes villamosenergia-igényének 20–25 %-át biztosítja átlagban. A zöldmezős beruházás átadás-átvétele után pedig folyamatos szervizelési és karbantartási feladatokat is ellátunk.
Milyen Siemens-elemeket, -technológiát alkalmaztak?
A szennyvíztisztítási technológia komplex, számos összetett lépést tartalmaz, mely technológiai lépeseknél számos gépészeti berendezés vezérlése és a mérőműszerezés alapján történő folyamatbeavatkozások sora történik. Ezek összessége adja a folyamatvezérlést. Az ilyen és hasonló létesítmények esetében a napi és hosszú távú működtetés, a folyamatvezérlés kulcsa a PLC-eszközök és azok programkóddal való ellátása. Ehhez pedig a jól bevált és sok beruházó és üzemeltető által preferált SIEMENS PLC-ket telepítettük a siófoki telepen is.
Mekkora a területet, hány embert lát el a tisztítótelep?
A Balaton körül a lakosságtól, nyaralóktól, közületektől és az ipari ivóvízfogyasztóktól a szennyvízelvezetés regionális módon történik, azt az alapvető megoldást szem előtt tartva, hogy a Balaton vizét a tisztított szennyvizek se terheljék. Így a keleti, déli, nyugati és északi oldalon egyaránt hosszú, a Balaton partjával párhuzamosan futó, úgynevezett főgyűjtővezetékek gyűjtik és vezetik el egy-egy regionális szennyvíztisztító telepre a szennyvizet. Így gyűjti és vezeti a déli főgyűjtő szennyvízcsatorna is a szennyvizet az egyik déli központba, Siófokra. Az ellátási (gyűjtő) területe minimum 35 km főgyűjtővezeték hossz által meghatározott, lakosszámra vetítve 175.000 lakos egyenértékkel jellemezhető. Ez nemcsak az állandó lakosok számát, hanem a nyaralási időszak lakosszámát is magába foglalja. Csúcsidőszakban időszakosan ennél is nagyobb, akár 200.000 lakostól érkező szennyvíz fogadására és tisztításra is alkalmas a siófoki új szennyvíztisztító telep.
Mekkora a különbség a nyári megnövekedő terhelés (nyaralók) és a többi hónap között?
Jelentős, többszörös. A két időszak terhelései közötti különbség két-háromszoros. Míg télen az állandó lakos szám, közületek és ipar által kibocsátott szennyvíz mennyisége 6.500–8.000 m3/d tehető, addig nyáron nem ritkán 20.000 m3/d értéket is jelentősen meghaladó. Éppen a téli és nyári időszak lakosszámkülönbsége adja a szennyvíztisztító telep különlegességét, ami abban áll, hogy változó terhelésre történő technológiai megoldást kellett tervezni. A terhelések mértékét befolyásolja még az időszakosan elforduló csapadékvíz lefolyása is, ami a hálózatból szinte kizárhatatlanul képes akár 5.000 m3/d többletterhelést is okozni a nagy kiterjedésű gyűjtőterületről befolyó csapadékvíz miatt, ami keveredik a kommunális, hálózatról elvezetett szennyvízzel.
„Siófokon kb. 26 ezer az állandó lakosok száma, de egy nyári hétvégén akár a 100 ezret is meghaladja azok száma, akik igénybe veszik a siófoki vízellátást és szennyvízelvezetést, így növelve többszörösére a siófoki szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz mennyiségét nyáron.”
– tette hozzá Eszes Zsolt Mihály, az Inwatech Kft. vezetője.
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.
A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.
Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.
„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”
– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.
„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”
A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!