Ipar

A világ legtávolabbról vezérelt robotja automatizálja Amazónia újraerdősítési projektjét

Az ABB Robotics és a Junglekeepers amerikai nonprofit szervezet közös kísérleti projektje demonstrálja, milyen szerepet játszhat a Cloud technológia az újraerdősítés gyorsabbá, hatékonyabbá és méretezhetővé tételében.

Az ABB Robotics támogatja a Junglekeepers küldetését, mely több mint 22 000 hektárnyi amazóniai esőerdő védelmét és az erdőirtás visszafordítását célozza meg. Az úttörő demonstráció keretében egy dzsungelben található laboratóriumban az ABB YuMi kobotjával automatizálták az ültetési feladatokat, ezzel is meggyorsítva a folyamatot, hogy a Junglekeepers önkéntesei értékes idejüket és erőforrásaikat nagyobb hatással bíró feladatokra összpontosíthassák.

Az ABB RobotStudio Cloud technológia révén az ABB szakértői a dzsungeltől 12 000 km-re található svédországi Västeråsban szimulálják, pontosítják és feltöltik a YuMi dzsungelben végzett feladataihoz szükséges programot – így működtetve a világ legtávolabbról vezérelt robotját.

„Az ABB és a Junglekeepers együttműködése megmutatja, miként játszhat a robotika és a Cloud technológia központi szerepet az erdőirtás elleni küzdelemben, mely a klímaváltozás egyik fő okozója” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotics and Discrete Automation elnöke. „A világ legtávolabbról vezérelt robotjával végzett kísérleti programunk segíti a rendkívül monoton feladatok automatizálását, ezáltal az erdőőrök fontosabb feladatokat végezhetnek az esőerdőben; így segítjük őket megóvni a vidéket, ahol élnek.”

A perui Amazonas-esőerdő egy eldugott térségében található dzsungellaboratóriumban egy YuMi kobotot telepítettek a magültetési folyamat alapvető feladatainak automatizálására; ez rendszerint egy teljes mértékben manuálisan végzett tevékenység. A kobot lyukat ás a talajba, beleejti a magot, a tetejére tömöríti a talajt, végül megjelöli egy színkódolt címkével. A YuMi segítségével a Junglekeepers naponta két futballpályányi területet képes újraerdősíteni az ezt igénylő övezetekben.

A feladat automatizálásának köszönhetően az önkéntesek értékes idejüket és erőforrásaikat nagyobb hatással bíró feladatokra fordíthatják: a területen járőrözve elriaszthatják az illegális fakitermelőket, oktathatják a helyieket az esőerdők megőrzéséről, és kifejlett facsemetéket ültethetnek.

Mivel nehéz olyan embert találni, aki hajlandó egy messzi dzsungelben élni és dolgozni, egy teljesen távvezérelt és autonóm kobot telepítése erre a problémára is megoldást kínál. Telepítését követően a YuMi képes önállóan ellátni feladatait, hibaelhárításra csupán esetileg van szükség.

„Mára az amazóniai esőerdő teljes területének 20 százaléka eltűnt; a mai technológia használata nélkül a természetvédelem le fog állni” – mondta Moshin Kazmi, a Junglekeepers társalapítója. „A Yumi telepítése bázisunkra lehetőséget ad erdőőreinknek, hogy új módszerekkel dolgozzanak. Felgyorsítja és kibővíti tevékenységeinket, előmozdítja küldetésünket.”

Az amazóniai esőerdőket pusztító emberi tevékenység, például a fakitermelés és a mezőgazdasági hasznosítást célzó égetés hozzájárul az éghajlatváltozás pusztító hatásaihoz. Becslések szerint 1985 óta több mint 870 000 km²-t irtottak ki Amazónia esőerdeiből; ez nagyobb, mint Franciaország, az Egyesült Királyság és Belgium területe együttvéve.¹ Mivel már több tízmilliárd fát kivágtak, a régió gyorsan melegszik.

„Amazónia veszélyben van. Megmentéséhez a technológia, a tudomány és a lokális tudás együttműködésére van szükség. Ellenkező esetben elkésünk. Az esőerdő megmenthető, de össze kell fognunk mindezeket a tényezőket, hogy változást érjünk el”

– mondta Dennis del Castillo Torres, a perui Amazónia Kutatóintézet erdőgazdálkodás-kutatási igazgatója.

„Nagyon fontos a csúcstechnológia és a természetvédelem összekapcsolása. Sok technológia van, amivel megóvhatjuk az erdőt, ez a robot pedig rengeteget segíthet az újraerdősítés felgyorsításában, azonban nagyon szelektívnek kell lennünk. Olyan területeken kell alkalmaznunk, ahol nagymértékű volt az erdőirtás, hogy gyorsítsuk az újraültetés folyamatát.”

A kísérleti projektet az ABB RobotStudio Cloud technológiája támogatja, melynek köszönhetően különböző csapatok világszerte valós időben tudnak együttműködni. A programozás ezen új, távvezérelt módja a rugalmasság új szintjét nyújtja: azonnali finomhangolást tesz lehetővé, nagyobb hatékonyságot és ellenálló képességet eredményez; és a magültetés során sem keletkezik időveszteség. A több mint 25 éves offline programozási tapasztalattal rendelkező RobotStudio a legjobb digitális technológiát kínálja, mely 99%-os szimulációs pontosságot tesz lehetővé a valósághoz viszonyítva. Ezáltal megfeleződhet a robotizált megoldások tesztelésére fordított idő, a gyártási leállás pedig nullára csökken.

Az ABB Robotics amazóniai kísérleti projektje előmozdítja a vállalat azon célját, hogy intelligens robotikai és automatizálási megoldásokon keresztül járuljon hozzá a fenntartható átalakuláshoz, támogassa a vállalkozások termelékenységének növelését, a hulladék csökkentését és a hatékonyság maximalizálását. 2022-ben az ABB Robotics együttműködött a tengeri műanyaghulladékot gyűjtő Parley Global Cleanup nonprofit hálózattal személyre szabott dizájntárgyak, például újrahasznosított bútorok létrehozásában 3D additív nyomtatással.

A Junglekeepers kérésének megfelelően a RobotStudio Cloud és a YuMi esőerdei kísérleti projektje körülbelül hat hétig fog tartani (2023 májusában és júniusában). A kísérleti program lezárását követően az ABB megvizsgálja a Junglekeepers szélesebb körű támogatásának lehetőségeit, valamint tovább tanulmányozza, hogy robotikai megoldásai és felhőtechnológiái miként játszhatnak központi szerepet a fenntartható átalakulás előmozdításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:amazónia junglekeepers robot robotika újraerdősítés yumi

Következő hírünk

Így újult meg a siófoki szennyvíztisztító

Előző hírünk

A magyarok harmadát érte már anyagi kár áramkimaradás miatt

Tovább

Hirdetés

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább