Gazdaság

Nagy változások jöhetnek a számlázási és áfabevallási gyakorlatban

számlázási

Ha elfogadják az uniós javaslatcsomagot, nem árt résen lenni

Az EU „Áfa a digitális korban” elnevezésű (ViDA), újonnan életre hívott intézkedéscsomagja gyökeresen megváltoztathatja az uniós tagállamok számlázási és áfabevallási gyakorlatát. Milyen változásokra kell számítanunk a magyar piacon, hogyan készülhetünk fel a legjobban az újdonságokra? Ezt járjuk körbe ebben a cikkben. 

Az uniós irányelv-tervezet célja a tagországok számviteli gyakorlatának uniós szintű harmonizálása. A javaslatcsomag egyelőre nem végleges, folynak még róla a tárgyalások. Ha tervezett időpontban, 2024-ben valóban életbe lépnek a változtatások, minden számlát kiállító céget és magánszemélyt érinteni fognak majd. A csomag hazai hatályba lépésével a vállalkozásoknak kötelező lesz mind az elektronikus számla kiállítói és befogadói oldalon strukturált adattal kiállítani az e-számlát.

Kell-e félni a 2024. január elsejétől?

Az egyik változás a beleegyező nyilatkozat eltörlése. Jelenleg az eladónak és a vevőnek az elektronikus számlázásban előzetesen meg kell állapodnia. Ha a beleegyező nyilatkozatot eltörlik, akkor az azt is jelenti, hogy minden vállalkozásnak fel kell készülnie az elektronikus számlák befogadására, tárolására.

Bár sok magyar médiumban megjelent, hogy 2024 január elseje után csak strukturált adattal ellátott e-számla fogadható be, ezt semmilyen releváns forrás nem támasztja alá. Fontos tisztázni, hogy az Európai Unió „Áfa a digitális korban” javaslatcsomagját még nem fogadták el az unióban sem. Az elfogadása után sem lesz automatikusan kötelező érvényű a tagállamok vállalkozásai felé, mivel a számlázási szabályokat a tagállamok továbbra is saját hatáskörben fogják alakítani. Tehát a magyar parlamentnek is döntést kell majd hoznia valamikor ősszel legkorábban, hogy mit és mikor valósít meg a ViDA javaslatcsomagból.

Jelentős eltérések vannak az EU tagállamaiban a számlakiállítás és befogadás digitalizáltságában. Bizonyos országokban nincsen semmilyen állami platform és jelentési kötelezettség sem, más országokban pedig teljes adatjelentési kötelezettség van érvényben.

„Magyarországon – az EU tagállamai közül az elsők között – a ViDA által is megfogalmazott gazdaság fehérítő és digitalizációt erősítő számlajelentési kötelezettség már jóval korábban megfogalmazódott és bevezetésre került. 2018. július elsejétől több lépésben bevezetett online számla-adatszolgáltatás, azaz a NAV Online Számla rendszer megteremtette a strukturált számlaadat csere lehetőségét, valamint kiemelkedő hatékonysággal járult hozzá a gazdaság fehérítéséhez és az áfabevétel növeléséhez. Itthon is lesznek változások ellenben kifejezetten valószínűtlennek tartjuk, hogy olyan formai vagy technikai változások kerüljenek kommunikálásra, amelyek 2024 elejétől életbe lépnének”

– foglalta össze Éger István, a Unifiedpost Hungary country managere.

A szektor folyamatos dinamikus változásai állandó figyelmet kívánnak. Az adóügyi digitalizáció, nemzetközi e-számla megfelelés kihívást jelent minden külpiacon is tevékenykedő vállalkozás számára.

Érdemes kiszervezni a feladatokat

Minden vállalkozásnak az új szabályozásnak megfelelő, hatékony elektronikus számlázási folyamatokat kell kialakítania. A legtöbb vállalkozás számára a számlakezelés szükséges rossz: frusztráló, költséges és időigényes folyamat. Ráadásul a jól ismert, kézi, hagyományos számlakezelés mellett a hibák elkerülhetetlenek, ami még több időt és költséget emészt fel.

Az egyik lehetőség a szektor változásainak és követelményeinek lekövetésére a belső fejlesztés, egy saját rendszer létrehozása. Ez akkora horderejű digitalizációs projekt, aminek a kimenetele mindenképpen bizonytalan. A másik lehetőség elektronikus számla szolgáltató igénybevétele, amit a legtöbb nagyvállalat, vállalkozás is választ. Az e-számlázás segíti a vállalkozások számlázási folyamatait, ennek automatizálását és a manuális adminisztrációs és pénzügyi feladatok csökkentését. Itt sem mindegy azonban, milyen szakértőhöz fordulunk.

Termékünk, a Collect nagy mennyiségű elektronikus számla fogadásában segíti a vállalkozásokat. A megoldás nem csak villámgyors, garantáltan hibamentes is. A használata előtt nem szükséges fejlesztés, mivel kompatibilis az ERP és a könyvelési rendszerekkel. Mivel a teljes folyamatot automatizálja, néhány perc alatt teszi lehetővé a számlák fogadását, feldolgozását. Új, 2023-ban fejlesztett MI-alapú funkciója pedig a küldő és a fogadó hatékony összekötésére szolgál

– árulta el Éger István.

Mit tegyenek a nemzetközi piacon is aktív vállalkozások?

A nemzetközi e-számlázásra valamilyen formában mindenképp hatással lesz a most zajló szakpolitikai folyamat, de a változás mértéke és időbelisége a tagállamokon is múlik majd. Uniós szinten jelenleg nincs két egyforma ország, formátum, rendszer, digitális fejlesztési fok az e-számlázásban. A Bizottság célja a ViDA javaslatcsomaggal egységesíteni és átjárhatóvá tenni a rendszereket, felgyorsítani a digitális tranzakciós folyamatokat. Bármit is hoz magával a javaslatcsomag, az e-számla és e-dokumentum automatizálással a vállalkozások nyernek. Automatikus és digitális számlakiállítással és feldolgozással a papíralapú dokumentumkezelés sérülékenységi pontjai kiküszöbölhetők, a jogosultság és hozzáférés szabályozhatók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss