Gazdaság
Női munkavállalókat vonz mérnöki pályára az ABB Magyarország esélyegyenlőséget célzó mentorprogramja
Az ABB nemzetközi női mentorprogramjának célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje a munkavállalási kedvüket műszaki területeken.
Az öt hónapos mentorálás során a különböző országok diákjai – köztük a magyar hallgatók – havi egy alkalommal különböző témákra fókuszáló, félnapos programokon vehetnek részt, így már egyetemi hallgatóként megismerhetik egy vezető nemzetközi technológiai vállalat működését, szolgáltatásait és karrierlehetőségeit. Találkozhatnak az ABB női vezetőivel, megismerhetik a különböző területeken dolgozó kollégák karrierútjait. A program nyolc éve alatt a mentoráltak nagy arányban csatlakoztak – először gyakornokként, később munkavállalóként – az ABB csapatához. A visszajelzések alapján a mentorok és mentoráltak számára egyaránt hasznos tapasztalat az együttműködés.
„Nekem nagyon sok pozitív élményt ad a mentorálás, jó látni a résztvevők nyitottságát és érdeklődését az ABB-nél végzett munkánk iránt. A program elején egy őszinte beszélgetés bontakozik ki, ahol jobban megismerjük egymást és nyíltan tudunk beszélgetni a félelmeikről, kétségeikről is egy ilyen pálya választásával kapcsolatban”
– mondja a programban már több alkalommal helyi mentorként részt vevő Wermuth Helga, aki 6 éve dolgozik Értékesítő Mérnökként az ABB Kft. Folyamatautomatizálás üzletágában.
„A legmotiválóbb számomra, hogy segíthetek másoknak. Visszagondolva, 20 évesen, amikor sokkal kevesebb önbizalommal és önismerettel rendelkeztem, jól jött volna, ha a kétségeimet és kérdéseimet át tudtam volna beszélni egy olyan tapasztalt személlyel, aki nőként, műszaki területen már jártas a munka világában.”
– teszi hozzá a vegyészmérnök végzettségű Helga.
„A másik motiváló dolog, hogy nagyon sok mentoráltból gyakornok, majd teljes állású munkaerő válik a cégünknél.”
Hornyák Barbara a mentorprogram egyik korábbi résztvevője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult mechatronikai mérnök szakon. Azért jelentkezett a mentorprogramra, mert pozitív véleményt hallott a cégről és a termékeiről is. A program elvégzése után gyakornokként és projekttámogató mérnökként kezdett dolgozni az ABB Robotika üzletágánál.
„Számomra a leghasznosabb a női vezetőkkel történő beszélgetések voltak. Megmutatták, hogy nem zárja ki egymást a karrier és a család. A női vezetők szemlélete sokszor eszembe jut, és inspirál. Továbbá, a program alatt a mentoromtól, szerzett robotprogramozási és szimuláció készítési tapasztalat alapozta meg a karrierem elindításához szükséges tudást a cégnél.”
– mesél Barbara a mentorprogramos tapasztalatairól.
„Három hónapja értékesítői munkakörben dolgozom, ami nekem még nagyon új, ezért egyelőre ezen a területen szeretnék a lehető legtöbbet fejlődni. Ez idő alatt, és a mentorprogramban eltöltött idő alatt is megtapasztaltam az ABB-nél a nyitottságot és segítőkészséget, hogy úgy érezzem, szívesen látnak és támogatnak. A programba jelentkezőknek azt üzenném, hogy legyenek proaktívak, kíváncsiak és szorgalmasak.”
Hevesi Ramóna a Debreceni Egyetem Műszaki karán, Műszaki Menedzser szak hallgatójaként vett részt ABB mentorprogramjában. „A leghasznosabbak számomra a kötetlen beszélgetések voltak, melyek során megoszthattuk addigi tapasztalatainkat egymással, illetve meghallgathattuk a vezetők karrierépítésre vonatkozó tanácsait. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani több kollégával is, így biztos voltam benne, hogy szívesen dolgoznék az ABB-nél. A mentorprogram végeztével nyílt előttem egy értékesítői gyakornok pozíció a Folyamatautomatizálás (PA) területen, majd az Electrification Service (ELSE) üzletágában helyezkedtem el értékesítés támogatás és termék marketing vonalon, ahol már több, mint két éve dolgozom. Véleményem szerint megfelelő kitartással előtérbe kerül a tehetség és szorgalom, és ez számít. Fontos, hogy az egyén megítélése ne nemi, származási, vallási kérdés legyen, hanem sokkal inkább a tehetségé, szorgalomé, nyitottságé.” – foglalta össze meglátásait Ramóna.
Az ABB számára alapérték az esélyegyenlőség. A vállalat „Globális sokszínűségi és befogadási stratégia 2030-ig” vállalása keretében szeretné világszerte megduplázni, a jelenlegi 12,5 százalékról 25 százalékra növelni a nők arányát a felsővezetői pozíciókban, ennek részeként minden évben várja a hallgatókat női mentorprogramjába. További információ a 2023-as programra jelentkezéshez: https://new.abb.com/hu/palyazati-felhivas
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Gazdaság3 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése