Gazdaság

A magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától

Bosch×Richter közös kutatás
A képek forrása: Bosch

Bosch×Richter közös kutatás: a magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától.

Bosch×Richter Innovátorok Napja

Az innovációk ma már velünk vannak otthonainkban, autóinkban, kórházainkban és az életünk legtöbb területén. Vajon hogyan látják a magyarok a technológiai rohamos fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása, melynek eredményeit a „Bosch×Richter Innovátorok Napja” konferencián mutatták be.

Az innovációk jobbá teszik az életet: környezetvédelem, energia, kényelem

A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredményeknek sok hasznát látjuk a mindennapok során. Ezt támasztja alá a Bosch és a Richter közös kutatása is, amely szerint a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék). A Bosch és a Richter egyetért abban, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk egyik legnagyobb kihívása, az emberek ezért joggal várják el a vállalatoktól, hogy technológiai megoldásokat kínáljanak erre a problémára.

Mesterséges intelligencia az autóiparban, a gyártásban és az egészségügyben

A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék). A Bosch és a Richter a társadalmi elvárásokat előre felismerve, jó ideje nagy hangsúlyt fektet az ígéretes új technológiák fejlesztésére és bővítésére.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Mesterséges intelligencia a mindennapokban

Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák a mesterséges intelligenciát. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék).

A mesterséges intelligencia jövője – az orvosi terápiáktól a biztonságos közlekedésig

A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják. Ezek azok a területek, ahol a Richter és a Bosch is – a folyamatos innovációk és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása révén – jelentős eredményeket ért el.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bizalom a mesterséges intelligenciában

Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék). A Boschnál és a Richternél is tisztában vannak vele, hogy a kevésbé ismert új technológiák eleinte számos nyitott kérdést vethetnek fel, éppen ezért mindkét vállalat elkötelezett, hogy a mesterséges intelligencia iránti társadalmi nyitottságot és bizalmat tovább erősítse.

Richter innovációk az életminőség szolgálatában

A Közép-Európa legnagyobb gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központjával rendelkező Richter elkötelezett, hogy innovatív termékeivel hozzájáruljon az egészség és az életminőség javításához. Originális kutatási tevékenységével a vállalat a neuropszichiátria területén a kielégítetlen orvosi igényekre keres terápiás megoldásokat. A nőgyógyászati területen arra törekszik, hogy innovatív gyógyszeres kezelési lehetőségeket kínáljon a leggyakoribb női egészséget érintő betegségekre. A cég biotechnológiai és generikus fejlesztéseinek célja pedig, hogy magas hozzáadott értékű, megfizethető készítmények révén biztosítsa a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzáférést. A vállalat a kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatok hatékonyságának további növelésében a mesterséges intelligencia által kínált megoldásoknak is komoly szerepet szán.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

A Bosch szintet lép a mesterséges intelligencia alkalmazásában

A Bosch a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában a fenntarthatóság, a mobilitás és az Ipar 4.0 területeire összpontosít, és élen kíván járni a technológia használatában. Az elmúlt öt évben a Bosch több mint 1000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentést, amivel a vezető szereplők között van Európában. A Boschnál a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők jelenleg több mint 60 konkrét felhasználáson dolgoznak, például a generatív mesterséges intelligencia platform egy Boschon belüli változatán, amely hozzáférést biztosít a legkülönbözőbb adatforrásokhoz. A Bosch kidolgozta saját mesterséges intelligencia etikai kódexét, amely a mesterséges intelligenciának a vállalat termékeiben történő felhasználását szabályozó irányelv. A Bosch etikai megközelítése az innovációra való törekvést ötvözi a társadalmi felelősségvállalással.

A Bosch az autóipari technológiák területén vezető szerepet betöltő vállalatként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens biztonsági megoldásainak fejlesztése iránt. A vállalat ezzel is szeretne segítséget nyújtani az emberek mindennapi életéhez, így nemcsak a jövőben, de már ma is meg kíván felelni a felhasználók elvárásainak. A Bosch emellett a fenntarthatóság kihívásával is foglalkozik, és szilárdan elkötelezett az olyan ígéretes technológiák mellett, mint a hidrogénelektrolízis.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bosch×Richter Innovátorok Napja – hagyományteremtő vállalati együttműködés

Először rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel. A szervezők hisznek benne, hogy Robert Bosch és Richter Gedeon, a két vállalat alapítói, közös inspirációt jelentenek a jelen és a jövő generációi számára.

„Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot. Ehhez olyan partnerekre van szükségünk, akikkel közösek az értékeink és a céljaink. Szilárd meggyőződésünk, hogy együtt még többet tudunk elérni” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A Richter több mint 120 éves története jól mutatja, hogy a partnerekkel való együttműködésekben születnek a legjelentősebb innovációk, a kimagasló tudományos és üzleti sikerek. Már maga az alapító is aktívan részt vett az üzleti együttműködési lehetőségek felkutatásában és partnerségek kialakításában, és ez a tevékenység mai napig meghatározó vállalatunk működésében. A partneri együttműködés nélkülözhetetlen volt ahhoz az üzleti sikerhez is, amit originális antipszichotikumunkkal értünk el, amely ma már a 34. legnagyobb forgalmú készítmény az amerikai piacon. Hisszük, hogy a jövőnket meghatározó innovációs trendekről szóló párbeszéd is akkor lehet igazán eredményes, ha partnerrel összefogva kezdeményezzük azt. Örömömre szolgál ezért, hogy a Bosch és a Richter egymásra találtak ebben a küldetésben” – mondta el Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A kutatás módszertana

„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” című felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az NRC 2023 augusztusában végezte. A kvantitatív kutatás célcsoportját a 18 és 65 év közötti magyar lakosok alkották. A minta nagysága: 1000 fő. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC Netpanel, Magyarország legnagyobb kutatási panelje segítségével. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és a régiójellemzők alapján.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss