Connect with us

Egészség

Az őssejt levétel nem pusztán felesleges, hanem kimondottan káros

őssejt

„Olyan jó lenne, ha legalább az újszülöttek egészsége előrébb való lenne, mint néhány cég üzleti érdeke. Különösen elkeserítő, mikor a sok tízezer kismamát elérő felületen is arcátlanul tolják a megtévesztést egy kis bevételért cserébe. Egy ideig reményteli lehetőség volt, jó ötletnek tűnt az őssejt levétel, de azóta sok víz lefolyt a Dunán és már egyértelműen tudjuk, hogy kimondottan hátrányosan érinti a gyereket!”

– mondja neheztelve Jansik C. Aisha, dúla.

Alapvető, gyakori tévedés, hogy őssejt csak a köldökzsinór vérben van, pedig ez természetesen nem igaz, hiszen őssejt található a felnőtt testben is.

A köldökzsinór tárolás egy olyan gyakorlat, amelynek során a köldökzsinórvért közvetlen a születés után leszívják az újszülött köldökzsinórjából, így a szükséges késleltetett köldökzsinór ellátás – ami egyaránt fontos lenne az édesanya és a gyermek szempontjából is – nem tud megvalósulni.

Nincs mögötte valódi kutatás, csak elméletek halmaza

Egy nagyon lelkesítő, ígéretes felvetés, hogy az újszülött őssejtseivel később betegségeket lehet gyógyítani, sőt, akár szerveket is létre lehet hozni. Feledésbe merül az az értékes információ, hogy a köldökzsinór vér olyan őssejtet tartalmaz, ami hordozza magában a vérben található genetikai adatokat is. Így, ha valakinek ilyen betegsége lesz, az őssejt is tartalmazza, ebből következik, hogy a saját minta nem használható fel, sőt ilyenkor általában az egész család is ki van zárva. A kutatások szerint saját betegség, saját őssejttel való gyógyítása nagyon ritka. Őssejt van a csontvelőben is, a perifériás vérben is növelhető és bizony található az embirókban is. Nyilván az utóbbi szintén etikai kérdéseket vet fel, így a legtöbb ország mellőzi az embrionális őssejt használatát. Az összes őssejt kezelésből pusztán 30%-ban dolgoznak köldökzsinór vérrel és azon belül 92%-ban nem a saját őssejtet használják fel.

Nehéz olyan kutatást találni, ami nem csak felvetésekre és teóriákra alapoz és kimutatná azt, hogy valódi esély van arra, hogy bárminemű gyógyításra alkalmazzák majd saját felhasználásra, egy amúgy jövőbeli, feltételes megbetegedésre.

Ezért káros

„Gondoljunk már bele! Ott kezdődik, hogy nincs olyan, hogy köldökzsinórvér. Az az újszülött saját vére, hiszen a köldökzsinór az pusztán egy út, ami áramoltatja a vért. A születés után a méhlepény végzett a dolgával és a még keringő, úton lévő vér visszaáramlik a babába, ezután a lepény és a zsinór megfehéredik. Ezt meg kell várni! Nincs olyan, hogy kicsit visszaengedünk, de kicsit le is szívunk. A baba vérének 1/3-áról beszélünk. Kérdem én, ki hogy érezné magát, ha a vérének 30%-át leszívnák? A gyermekünket miért tennénk ki ennek?”

– mondja a kismamákkal foglalkozó szakember.

A kései köldökzsinór-ellátás a WHO ajánlásai között is szerepel. Ezek szerint, ha nincs akadályozó tényező, akkor minimum egy percet kell várni a zsinór elvágásával. Ne legyünk naivak, ha leszívják, akkor nincs az megvárva, amíg a méhlepényből az összes vér visszaáramlik a babába, a felét sem fogják megvárni.

Miért tartjuk ezt fontosnak?

Azok az újszülöttek, akiknél a köldökzsinór elszorításával megvárják, amíg a zsinór pulzálása leáll, tehát az összes vért visszakapják, több ásványi- és tápanyaghoz jutnak, jobban fejlődnek, több hemoglobin, vas, immunsejt és őssejt kerül a szerveztükbe, ezáltal csökken a vashiányos vérszegénység, az agyvérzés vagy a gyulladások kockázata. Az anyára nézve is előnyös a beavatkozást akár csak pár perccel elhalasztani, mert kutatások szerint a placenta nagyobb eséllyel válik le teljes egészében, és nem okoz komplikációkat.

„Az őssejt téma még mindig nagyon gyerekcipőben jár, cserébe szépen beárazták és csinos jutalékot kap az is, aki pusholja ezt a kismamáknak. Volt egy idő mikor annyit gondoltunk, hogy oké, nem sok esély van rá, hogy kelleni fog, de ha valakinek sok pénze van, akkor mit veszíthet vele. Ma már én is tudom, hogy a csecsemő sokat! Remélem mielőbb abbamarad ez a történet és jó lenne, ha komolyabb felelőséget érezne az is, aki reklámozza”

– ecseteli Aisha, az Anyafalva Kismama Applikáció megálmodója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A Duchenne-féle izomsorvadás – amely az idővel való harcot is jelenti

A Duchenne-féle izomsorvadás (DMD) egy súlyos, öröklődő izombetegség, amely elsősorban fiúgyermekeket érint.

A betegség a disztrofin nevű fehérje hiányából adódik, amely az izmok védelmében játszik kulcsfontosságú szerepet. A disztrofin hiánya következtében az izomsejtek fokozatosan leépülnek, ami mozgásképtelenséghez és akár halálhoz vezethet.

A betegség hatásai:

A DMD tünetei általában 2-3 éves kor körül jelentkeznek, és fokozatosan súlyosbodnak. A beteg gyermekek gyakran később kezdenek járni, nehezen kelnek fel, és ügyetlenek. Az izomgyengeség a végtagoktól a törzs felé haladva érinti az egész izomzatot, beleértve a szívizmot és a légzőizmokat is. A betegség következtében a betegek kerekesszékbe kényszerületnek, és végül akár légzési elégtelenség is felléphet.

A DMD előfordulása:

A DMD egy ritka betegség, amely világszerte átlagosan 3500-5000 újszülött fiúból egyet érint. Magyarországon a pontos előfordulási adatok nem ismertek.

A kezelés lehetőségei:

Jelenleg a DMD-nek nincs gyógyírja, de a kutatók folyamatosan dolgoznak új terápiák kifejlesztésén. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a génterápiában, amely a betegség genetikai okát célozza. Az Egyesült Államokban már engedélyeztek néhány génterápiás kezelést, amelyek ígéretes eredményeket mutatnak.

Micskó Benji

A magyarországi Micskó Benji is a DMD-ben szenved. A kisfiú és családja példája jól mutatja, hogy ez a betegség milyen mértékben korlátozza a betegek életét. Benji szülei minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy gyermekük a lehető legjobb ellátást kapja, és támogatják a DMD-kutatásokat.
Amerikában kifejlesztettek egy innovatív génterápiát, amely megállíthatja a betegség előrehaladását, és akár vissza is fordíthatja a károsodásokat. Ez a kezelés azonban rendkívül költséges, és sajnos Magyarországon még nem elérhető.

Benji szülei mindent megtesznek, hogy gyermeküknek a legjobb ellátást biztosítsák!
Egy alapítványt hoztak létre, hogy összegyűjtsék a szükséges összeget a génterápiás kezeléshez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Egy meglepő tény a kollagénről, amit nem biztos, hogy tudtál

kollagén

Nagyon szerencsés az, akinek a technológia jelenti a hobbit és az érdeklődési területet, ugyanis ez egy kézzelfogható, adatokkal könnyen alátámasztható terület. Ezek által könnyebb megérteni, miért jobb például egy új szériás számítógép a réginél, és ez a tendencia a többi részterületre is tökéletesen igaz.

Azok, akik inkább az egészség és szépségápolás iránt érdeklődnek, kissé nehezebb helyzetben vannak, ugyanis itt több utánajárás szükséges ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket. Az egyik sztárhatóanyag manapság a kollagén, ám kevesen tudják, hogy nem minden készítmény működik olyan hatékonyan, mint azt elsőre gondolnánk. A QMS Medicosmetics Hungary kollagénes termékeinek előnyeire is fényt derítünk, tarts te is velünk!

Mitől olyan népszerű a kollagén?

A téma részletes tárgyalása előtt érdemes tisztáznunk, mire is jó igazából a kollagén, ugyanis ez az anyag nem csak szépségápolás szempontjából fontos.

A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szöveteink egyik fontos építőkövét jelenti: különböző formái jelen vannak a bőr szöveteiben, hajban, ízületekben és csontokban, továbbá a kötőszövetek szerkezetében is.

Különleges tulajdonsága, hogy képes az adott szövetet szilárdabbá tenni úgy, hogy közben mégis biztosít bizonyos mértékű rugalmasságot – ez a kombináció elengedhetetlen az ellenállósághoz. Kollagén hiányában a szövetek merevek, sérülékenyek lesznek, és a regenerációs folyamatok sem működnek kellő hatékonysággal.

A kollagén szerepe a szépségápolásban

A kollagén segít visszanyerni a szövetek rugalmasságát, feszességét, valamint rendkívül hatékony a meglévő ráncok láthatóságának csökkentésében, és az újabb barázdák kialakulását is segít megelőzni.

A bőrápolásban rendkívül elterjedtté vált ez a hatóanyag, ami nem is csoda, hiszen külsőleges alkalmazással célzottan a kezelni kívánt területre juttathatjuk, ahol rendkívül látványos hatást érhetünk el vele.

Kevesen tudják viszont, hogy számos kozmetikum nem a megfelelő formában tartalmazza a kollagént, ugyanis ez a molekula alapvetően túl nagy ahhoz, hogy hatékonyan felszívódjon a hámrétegen keresztül.

Látványos eredményeket csakis minőségi kozmetikumokkal érhetünk el

Ahogy fentebb is írtuk, sajnos nem minden kollagénes termék alkalmas arra, hogy megfiatalítsa bőrünket, ugyanis a mélyebb rétegekbe csakis speciális formában juthat el.

Az igazán magas színvonalat képviselő kozmetikumokban például a kollagénmolekula triplahelikális szerkezetét szálakra bontják, ugyanis így a méret nem jelent akadályt a felszívódás során. Az alkotóelemek a bőrben újra összeállnak, így pontosan oda sikerülhet bejuttatni vele a kollagént, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Ez a tény csupán egy kevésbé elterjedt információ volt a szépségápolás, egészségmegőrzés kapcsán, pedig számtalan ilyen létezik még. Ebből is látszik, hogy sokkal könnyebb dolguk van azoknak, akik a technológiai háttérrel is szívesen foglalkoznak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss