Gazdaság

Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja

Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én.

A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának.

A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség.

„Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz”

– fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása.

„Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat”

– fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez.

Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban.

A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni.

„A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben”

– emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra.

Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik.

„A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják”

– említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit.

Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük.

„Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás”

– mondta.

Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város.

„A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik”

– hívta fel a figyelmet.

„Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“

– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyetem győr innovációs istván park széchenyi

Up Next

Közeleg a Startup Világbajnokság budapesti fordulója

Don't Miss

A Vitesco egymilliárd eurós megállapodással erősíti együttműködését az Infineonnal

Gazdaság

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál

Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.

Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet. A szakértő szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban mégis drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó.

A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve”

– mutat rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belső okoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

„Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket”

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát

Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően. A vállalat tapasztalatai szerint a változás már rövid távon érezhető a forgalmi adatokban.

A július 1-jétől életbe lépett új uniós szabályozás megszüntette a korábbi kedvezményeket a kis értékű, Európai Unión kívülről érkező csomagok esetében. Ennek következtében számos Temu-vásárló magasabb végösszeggel találkozott a fizetés során, ami visszafogta a rendelési kedvet. A FOXPOST saját hálózatán keresztül is egyértelműen érzékelhető a Temu-csomagok számának csökkenése.

„A saját hálózatunkban egyértelműen látszik a visszaesés. Természetesen csak azt látjuk, hogy a FOXPOST-on keresztül mennyi Temu-csomag érkezik, de ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

A szakember szerint ugyanakkor korai lenne tartós trendről beszélni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen visszaesések jellemzően átmenetiek: az amerikai és nyugat-európai piacokon néhány hónap után a forgalom nagyrészt helyreállt, miután az online piacterek alkalmazkodtak az új szabályozási környezethez.

A Temu esetében is várható hasonló alkalmazkodás. A vállalat már dolgozik európai raktárkapacitásainak bővítésén, ami lehetővé teheti, hogy a jövőben egyre több terméket uniós készletekből szállítson ki. Ez mérsékelheti az új vám- és importszabályok hatását, így a jelenlegi visszaesés idővel részben visszapattanhat.

Radeczky Zoltán szerint a mostani időszak ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a hazai e-kereskedők számára.

„Ez átmenetileg javítja a hazai e-kereskedők esélyeit. Időt nyerhetnek arra, hogy javítsák szolgáltatásaikat és felkészüljenek arra a versenyre, amely várhatóan ismét kiéleződik, amikor a nemzetközi piacterek alkalmazkodnak az új környezethez”

– fogalmazott a FOXPOST ügyvezetője.

A következő hónapok dönthetik el, hogy a most tapasztalható visszaesés csupán átmeneti korrekció marad, vagy tartósabban is átalakítja a határon túli online vásárlási szokásokat. A jelek alapján azonban inkább egy rövid távú alkalmazkodási időszakról van szó, amelyet később ismét élénkülő verseny követhet.

A néhány héttel ezelőtt még éppen a Temus küldemények okoztak rendkívüli terhelést. A FOXPOST a korábbi Packeta csomagautomata-hálózat integrációjának legösszetettebb szakaszát éppen akkor hajtotta végre, amikor a július 1-jén életbe lépő uniós vámszabályok miatt sok vásárló előrehozta kínai rendeléseit. A Temu-rendelések megugrása a nyári időszakban a karácsonyi csúcsszezonhoz hasonló forgalmat generált, szolgáltatási nehézségeket okozva. A FOXPOST számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, melyeknek köszönhetően a működési problémák mérséklődtek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

80 ezer kriptós tűnt el a magyar piacról

Látványosan átalakult a magyar kriptopiac az elmúlt egy évben: a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38%-kal szűkült. A változások hátterében leginkább hazai sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. A megmaradó felhasználói kör tapasztaltabb és tőkeerősebb, de továbbra is óvatosan mozog.

A nemzetközi visszaesés itthon erősebben csapódott le

A kriptoeszközök globálisan gyengébb teljesítményt mutattak az elmúlt időszakban, és ez Magyarországon is érezhető volt. A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása. A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat. A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent. A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött.

A legnépszerűbb platform kivonulásával eltűntek a kisbefektetők

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74%-a ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A magyar piacon sok felhasználó számára nem maga az eszközosztály, hanem az egyszerű, ismert belépési pont jelentette a fő vonzerőt. A platformváltásból elsősorban a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.

„A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött. Amikor ez a megszokott belépési pont eltűnt, sok felhasználó számára maga a kriptózás is háttérbe szorult. Ez erős jelzés a szolgáltatóknak: a hazai piacon a hozzáférés egyszerűsége és a felhasználói bizalom legalább annyira meghatározó, mint az árfolyamok alakulása”

– mondta Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A tapasztalt befektetők megtartották pozíciójukat

Az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel; azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett. Eközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először. A piac bővülése így megtorpant, és ma inkább a tapasztaltabb befektetők határozzák meg a hazai kriptós közeget.

„A lemorzsolódás után egy kisebb, de pénzügyileg tudatosabb felhasználói kör maradt aktív. Ők jellemzően nem rövid távú kísérletként tekintenek a kriptoeszközökre, hanem egy kockázatos, de jól ismert befektetési formaként. Ez megváltoztatja a piac karakterét: kevesebb az alkalmi belépő, miközben nagyobb szerep jut azoknak, akik hosszabb távon is hajlandók kezelni a volatilitást, illetve a felmerülő piaci sokkokat”

– fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Koncentráltabb portfóliók, visszafogott aktivitás

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett: az alkalmi, kis összeggel jelen lévő felhasználók visszaszorulásával nagyobb szerepet kaptak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A szélesebb lakossági belépést továbbra is a korlátozott érdeklődés fékezi: a válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25%, a biztonsági aggályok 20%, a szükséges tőke hiánya 19%, a magas befektetési kockázat pedig 18% számára akadály. Az aktív befektetők többsége sem növeli kitettségét: 74%-uk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, és 28% is legfeljebb kismértékű növelést tervez. A szabályozás stabilizálódását ugyanakkor sokan kedvezően ítélik meg: 45% mérsékelt, 23% pedig erőteljes fejlődést vár. A piac újraindulása így nem elsősorban az árfolyamokon, hanem a hozzáférés, a szabályozás és a bizalom együttes alakulásán múlhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!