Ipar
A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon
A megkérdezett hazai vállalkozások közel egyötödénél szigorítottak az elmúlt egy évben a home office szabályokon a Schneider Electric felmérése szerint.
Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.
Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.
A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.
Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.
A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.
Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.
A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység
A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.
Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.
Fontos a home office, de ritka az extra támogatás
A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.
Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.
Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
-
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
-
Idén tovább emelkednek a bérek, ami hatalmas kihívás a cégeknek
-
Gyorsan halad a fenntarthatósági céljai megvalósításával a Schneider Electric
-
Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara
-
A körforgásos gazdaság példaképei között a Schneider Electric
-
A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé
Ipar
DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat
Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata.
Az alapítók az elmúlt években 21 országban, több mint 500 projekt keretében mintegy 1,5 millió m2 megvalósult beruházásban és 3,5 millió m2 épületfelmérésben és modellezésben vettek részt. Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.
Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.
A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig.
A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.
A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit.
A DANU szakmai szemlélete a piac átfogó ismeretén alapszik, a beruházás tervezéstől és előkészítéstől a tervezésen és mérnöki feladatokon át a megvalósításig. A házon belül elérhető szakértelem és tapasztalat pedig lehetővé teszi, hogy a klasszikus tervezői és mérnöki megközelítésen túl széles körű szempontok is beépüljenek a munkába, a kiemelkedő minőség és a lehető legjobb eredmény érdekében.
További információ:
https://www.danu.eu/
https://www.instagram.com/danu_engineering?igsh=MTU3Ym41eXZoc3JpMw==
https://www.linkedin.com/company/danu-design-and-engineering/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon
A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.
A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.
A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.
„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”
– hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellért, a 4iG vállalatcsoport elnöke.
„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”
Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.
A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hatalmas automatizált játékraktár
Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.
Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.
Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.
Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?
A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.
A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.
Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?
A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.
Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?
Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
A Continental SportContact 7 nyerte az Auto Bild sportscars kiadványának tesztjét
A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne
Nekem like, neked sértés – így beszélgetünk online
A Samsung az összekapcsolt életmódot és beépíthető készülékeit mutatja be az EuroCucina 2024 kiállításon
Miről lehet megismerni a megbízható és jól dolgozó vízvezeték szerelő szakembert?
Júniusban érkezik Magyarországra a Lenovo Legion Tab Android™ Gaming Tablet
Már 250 SafeCross okoszebra védi a magyar gyalogosok biztonságát
Két évtizede az okosotthonok szolgálatában
Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül
Országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat indul: fókuszban a Mesterséges Intelligencia
Technokrata.hu
Ezeket a munkaköröket válthatja ki a magyar cégeknél a mesterséges intelligencia
3 árulkodó jel, hogy a cég IT csapata már nem versenyképes
Maximalizáld ételeid frissességét hűtőd extra funkcióival
A magyar sofőrök a németországi használt autókban bíznak – derül ki egy kutatásból
Itt a CSOK Plusz újabb hatása: már tizenötmilliót igényel egy átlagos lakáshiteles
Üzembe állt a Siemens e-kamion töltője
A vezérlési funkciók csúcstalálkozója a VTUX szigeten
Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át a vállalati folyamatokat az AI
Elstartolt az UniYou: már 39 ezren előregisztráltak a diákmunka új generációját elhozó digitális iskolaszövetkezetre
Hihetetlen, de igaz: nem kínált hiteltípus tarol a lakáshitel piacon!
Műszaki-Magazin.hu
Duplájára nőtt az InnoElectro Kiállítás és Konferencia
Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét
Schneider Electric együttműködés a nyugodt, tisztességes megélhetést biztosító bérekért
A Mewa-csoport átvette a Mikroclean céget
Üzembe állt a Siemens e-kamion töltője
A vezérlési funkciók csúcstalálkozója a VTUX szigeten
III. MMSZ Műanyagipari Konferencia: A körforgásos gazdaság
3D gyártás szimulációs szoftverek: A teljes útmutató (videókkal)
Új 3D nyomtatók, új 3D szkennerek és új felületkezelő is debütál a VARINEX standján az Ipar Napjain!
Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve
Friss
-
Gazdaság2 hét
Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói
-
Egyéb kategória2 hét
IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is
-
Mozgásban2 hét
Stratégiai partnerséget kötött a Continental a DeepDrive-val
-
Gazdaság2 hét
A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót
-
Gazdaság2 hét
A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására
-
Ipar2 hét
Áttörést ért el a Siemens
-
Okoseszközök1 hét
Már több millió európai Samsung felhasználó veszi igénybe az új One UI 6.1 frissítéssel érkezett Galaxy AI funkciókat
-
Okoseszközök2 hét
55 felett is van szexting a közösségi médiában