Ipar
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen.
A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor.
A projekt kivitelezői a tervezés során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiahatékony megoldásokat felvonultató logisztikai csarnok megfelel a BREEAM Very Good minősítés feltételeinek. A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező ebesi beruházás 2024. március 28 -án új fázisába lépett. Ekkor került sor az építkezés alapkőletételére.
Az édentől keletre terjeszkedik a WLP
A belga tőke jelenléte ma a nyolcadik legerősebb a magyar piacon. A befektetői csoport Ebesen nem egy előre megrendelt üzemegységet épít a megbízói által kijelölt területen, hanem saját költségeire – üzleti oldalról – valósítja meg a beruházást.
„A külföldi tőke úgy jelenik meg Kelet-Magyarországon, hogy még nincs megrendelésállománya. Ilyen spekulatív beruházás eddig csak Budapest agglomerációjában történt. A WLP képviseli az első külföldi tőkét, amelyik kilép a biztonságot jelentő budapesti körzetből.”
– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a projekt COO & Operations Managere.
A kedvező lokációjú logisztikai park nagyszerű lehetőséget kínál a helyi vállalkozások számára, többek között a BMW gyárnak is
A WLP legújabb projektje Ebes határában épül, több mint 122 000 m2-es telken. A kedvező elhelyezkedésű területen közel 55 000 m2 alapterületű raktárat építenek fel a kivitelezők.
„A Weerts logisztikai park kivitelezése egy újabb meghatározó állomás a Market portfóliójában. A jelentős ipari fejlesztésekkel büszkélkedő debreceni régió kiemelt szerepet játszik a Market üzleti koncepciójában. Fokozottan törekszünk arra, hogy erősítsük jelenlétünket a térségben. A BMW, a CATL, a Krones és a Semcorp megbízásai után büszkék vagyunk arra, hogy a Weerts bizalmát is elnyertük, és ismét lehetőségünk nyílik megmutatni, hogy a lokáció változhat, az objektum változhat, egy valami azonban konstans: építeni szeretünk. A Weerts logisztikai park megvalósítása megteremti számunkra annak a lehetőségét, hogy a Market cégcsoport szinergiáinak kihasználásával a leghatékonyabb csapatmunkával öltsön testet a projekt”
– hangsúlyozta az alapkőletételi ünnepség kapcsán Jasper Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója.
A debreceni repülőtér mindössze 20 percre van, ezért a csarnok ideális bázisként szolgál mind a légi, mind a vasúti, mind pedig a közúti teherszállításban gondolkodóknak. Mivel a BMW-t kiszolgáló cégek megjelenése várható Debrecenben, ezért kitűnően kapcsolódhat a térség igényeihez ez a projekt.
A nagyszabású beruházás kivitelezése a szabályok betartásával történik
A beruházás építési engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A hatósági előírások betartását a kivitelezés során folyamatosan ellenőrzik. Az építkezés használatbavételi eljárással zárul, amely során az érintett szakhatóságok is meggyőződnek arról, hogy minden az engedélyek, és a tervek szerint épült.
A zöld és lakosságbarát logisztikai park
A létrejövő logisztikai bázis a környező gazdasági területek értékére kedvező hatással lehet. A beruházó a tervezéskor figyelembe vette a lakóterületektől való távolságot. Ez biztosítja, hogy ne jelentsen környezeti terhelést a logisztikai park a védendő lakóövezetre, ezért a zajterhelés határérték alatt marad (42dB).
A telep teljes területén környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembe vételével, valós árnyékolást adó, megfelelő lombkorona lefedettséget biztosító fásítás valósul meg.
Környezettudatos tervezéssel az alacsony rezsiköltségekért
A fejlesztői csoport alapfilozófiája részeként, a logisztikai központ tervezésénél és kivitelezésénél kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A nagy belmagasságú, vasbetonvázas épület összesen 4db önálló bérleményből áll, melyek raktározási célú és irodaterületeket is tartalmaznak. A bérleményben a beépített energiahatékony megoldásoknak köszönhetően alacsony rezsiköltséggel, kiváló megvilágítottságú belső kialakítással várják a bérlőket.
A beruházó nagy hangsúlyt fektetett az energiahatékony megoldások alkalmazására. A logisztikai csarnok megfelel a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) Very Good minősítés feltételeinek. A csarnokok fűtését gáz helyett fenntartható hőszivattyús megoldásokkal látják el, amelyek a felhasználói igényeknek megfelelően napelemmel is kiegészülhetnek. A raktárépületek fűtését-hűtését hőszivattyús, termoventilátoros rendszer biztosítja. Az irodablokkok hőellátását és legtechnikai rendszerét külön, önálló egységként tervezik meg.
Számítanak a helyi munkaerőre
Az építkezés során mind a beruházó, mind pedig a kivitelező számít a jól képzett, helyi munkaerőre. A felépülő csarnokok több vállalkozásnak adnak otthont és biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az épületen belül összesen 4 db bérleményben, egyidejűleg 224 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A terület előkészítő munkáiban, valamint a régészeti szakfelügyeletet támogató segédmunkákban helyi vállalkozók, a térség segédmunkás brigádjai dolgoznak.
A belga – magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat tevékenysége példaértékű a régióban
2022 júliusában vásárolta meg a Weerts Logistics Park HUR One Kft az önkormányzattól a több, mint 12 ha-os területet. Kötelezettséget vállalt rá, hogy 2026. december 31. napjáig egy legalább 50 ezer négyzetméter alapterületű építményt is magába foglaló beruházást valósít meg, melynek az első mérföldkövéhez értünk ma az első szakasz alapkőletételével.
„Egy gazdasági létesítmény létrejötte mindig nagy jelentőséggel bír, nemcsak a beruházó, de az adott település életében is. A vállalkozások sikere a mi boldogulásunk záloga is, ezért a településvezetés elhivatott olyan környezet és partnerségi kapcsolat kialakításában, amely a cégek számára vonzóvá teszi az ipari parkunkat. Az önkormányzat és az Ebesen élő emberek életminősége szempontjából is fontos ez a beruházás, hiszen a helyi adóbevételek, ezáltal a település működését és fejlesztését szolgáló források növekedését is eredményezi.”
– emelte ki Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere
A Daniella Villamosságon keresztül a cégcsoport már évek óta sikeresen jelen van a térségben
Már több mint 30 éve annak, hogy a debreceni térség jelenti a Daniella Kft bölcsőjét. Innen indult a néhány főt foglalkoztató családi vállalkozás és vált az ország piacvezető villamossági kereskedő cégévé.
„Itt az idő, hogy a várostól kapott lehetőségeket a Budapesten indult ingatlanberuházások kiterjesztésével viszonozzuk, és az általunk megismert logisztikai ismereteket is felhasználva, adjunk olyan nyugati csúcstechnológiát is felvonultató csarnokokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen felkerüljön az európai logisztikai térképre.”
– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója
Itt élt Rúfusz is, az avar harcos
Nemcsak a Daniella Villamosság bölcsője ez a térség, hanem évszázadokra visszanyúló történelmi gyökerekkel is bír. Még 2023 novemberében, az építkezés előkészítésekor bukkantak a területen a Déri Múzeum régészei egy teljesen felvértezett avar harcos maradványára. A sír jelentőségét a benne rejlő páncél adja, amely a derecskei lelet után a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. A viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé a lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve került elő a páncél, melyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét, a benne lévő nyilakkal, valamint az íját és a kardját.
Ma, ünnepélyes keretek között egy időkapszulába zárva helyezte el – Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója, Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere és Mikusi Róbert, a Market Építőipari Zrt. Vállalkozási vezérigazgató-helyettese – az építkezés megkezdésének emlékeit, többek között a 2024-ben forgalomban lévő pénzérméket, papírpénzeket, napilapot és fotókat. A tervek szerint az első 22 000 m2-es épületrész 2024 év végére elkészül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Megfordult a trend: ismét nőtt a szakemberhiány
Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban.
A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.
„Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)
A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.
Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.
Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.
A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.
Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés
A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak”
– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)
A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.
A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).
A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat
A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.
„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.
Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket
„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe”
– mondta Markovich Béla.
A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.
A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.
Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon
Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.
A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.
„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása
Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.
Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.
A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.
Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.
Már most is érezhető a pozitív hatás
A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben
Április 15-én az Austria Center Vienna ad otthont a MEORGA MSR-szakkiállításnak, amely a mérés-, irányítás- és szabályozástechnika (MSR), a folyamatirányító rendszerek, valamint az ipari automatizálás területének meghatározó szakmai rendezvénye.
A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.
A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.
MEORGA MSR
Időpont: 2026. április 15.,
Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs
A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Már világszerte elérhető a Samsung Galaxy S26 széria és a Galaxy Buds4 sorozat
-
Ipar2 hét ago
A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete
-
Gazdaság2 hét ago
SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer
-
Gazdaság2 hét ago
Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába
-
Ipar1 hét ago
Fejlett gázmegoldások és kompresszorok a lézervágásban
-
Ipar2 hét ago
Digitális transzformáció a gyakorlatban: AI-asszisztensek és a mögöttük álló technológia
-
Okoseszközök1 hét ago
Milánó-Cortina 2026: Samsung-technológiával összekapcsolt téli olimpiai és paralimpiai játékok
-
Ipar1 hét ago
Hulladékból üzemanyag









