Ipar
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen.
A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor.
A projekt kivitelezői a tervezés során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiahatékony megoldásokat felvonultató logisztikai csarnok megfelel a BREEAM Very Good minősítés feltételeinek. A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező ebesi beruházás 2024. március 28 -án új fázisába lépett. Ekkor került sor az építkezés alapkőletételére.
Az édentől keletre terjeszkedik a WLP
A belga tőke jelenléte ma a nyolcadik legerősebb a magyar piacon. A befektetői csoport Ebesen nem egy előre megrendelt üzemegységet épít a megbízói által kijelölt területen, hanem saját költségeire – üzleti oldalról – valósítja meg a beruházást.
„A külföldi tőke úgy jelenik meg Kelet-Magyarországon, hogy még nincs megrendelésállománya. Ilyen spekulatív beruházás eddig csak Budapest agglomerációjában történt. A WLP képviseli az első külföldi tőkét, amelyik kilép a biztonságot jelentő budapesti körzetből.”
– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a projekt COO & Operations Managere.
A kedvező lokációjú logisztikai park nagyszerű lehetőséget kínál a helyi vállalkozások számára, többek között a BMW gyárnak is
A WLP legújabb projektje Ebes határában épül, több mint 122 000 m2-es telken. A kedvező elhelyezkedésű területen közel 55 000 m2 alapterületű raktárat építenek fel a kivitelezők.
„A Weerts logisztikai park kivitelezése egy újabb meghatározó állomás a Market portfóliójában. A jelentős ipari fejlesztésekkel büszkélkedő debreceni régió kiemelt szerepet játszik a Market üzleti koncepciójában. Fokozottan törekszünk arra, hogy erősítsük jelenlétünket a térségben. A BMW, a CATL, a Krones és a Semcorp megbízásai után büszkék vagyunk arra, hogy a Weerts bizalmát is elnyertük, és ismét lehetőségünk nyílik megmutatni, hogy a lokáció változhat, az objektum változhat, egy valami azonban konstans: építeni szeretünk. A Weerts logisztikai park megvalósítása megteremti számunkra annak a lehetőségét, hogy a Market cégcsoport szinergiáinak kihasználásával a leghatékonyabb csapatmunkával öltsön testet a projekt”
– hangsúlyozta az alapkőletételi ünnepség kapcsán Jasper Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója.
A debreceni repülőtér mindössze 20 percre van, ezért a csarnok ideális bázisként szolgál mind a légi, mind a vasúti, mind pedig a közúti teherszállításban gondolkodóknak. Mivel a BMW-t kiszolgáló cégek megjelenése várható Debrecenben, ezért kitűnően kapcsolódhat a térség igényeihez ez a projekt.
A nagyszabású beruházás kivitelezése a szabályok betartásával történik
A beruházás építési engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A hatósági előírások betartását a kivitelezés során folyamatosan ellenőrzik. Az építkezés használatbavételi eljárással zárul, amely során az érintett szakhatóságok is meggyőződnek arról, hogy minden az engedélyek, és a tervek szerint épült.
A zöld és lakosságbarát logisztikai park
A létrejövő logisztikai bázis a környező gazdasági területek értékére kedvező hatással lehet. A beruházó a tervezéskor figyelembe vette a lakóterületektől való távolságot. Ez biztosítja, hogy ne jelentsen környezeti terhelést a logisztikai park a védendő lakóövezetre, ezért a zajterhelés határérték alatt marad (42dB).
A telep teljes területén környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembe vételével, valós árnyékolást adó, megfelelő lombkorona lefedettséget biztosító fásítás valósul meg.
Környezettudatos tervezéssel az alacsony rezsiköltségekért
A fejlesztői csoport alapfilozófiája részeként, a logisztikai központ tervezésénél és kivitelezésénél kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A nagy belmagasságú, vasbetonvázas épület összesen 4db önálló bérleményből áll, melyek raktározási célú és irodaterületeket is tartalmaznak. A bérleményben a beépített energiahatékony megoldásoknak köszönhetően alacsony rezsiköltséggel, kiváló megvilágítottságú belső kialakítással várják a bérlőket.
A beruházó nagy hangsúlyt fektetett az energiahatékony megoldások alkalmazására. A logisztikai csarnok megfelel a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) Very Good minősítés feltételeinek. A csarnokok fűtését gáz helyett fenntartható hőszivattyús megoldásokkal látják el, amelyek a felhasználói igényeknek megfelelően napelemmel is kiegészülhetnek. A raktárépületek fűtését-hűtését hőszivattyús, termoventilátoros rendszer biztosítja. Az irodablokkok hőellátását és legtechnikai rendszerét külön, önálló egységként tervezik meg.
Számítanak a helyi munkaerőre
Az építkezés során mind a beruházó, mind pedig a kivitelező számít a jól képzett, helyi munkaerőre. A felépülő csarnokok több vállalkozásnak adnak otthont és biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az épületen belül összesen 4 db bérleményben, egyidejűleg 224 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A terület előkészítő munkáiban, valamint a régészeti szakfelügyeletet támogató segédmunkákban helyi vállalkozók, a térség segédmunkás brigádjai dolgoznak.
A belga – magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat tevékenysége példaértékű a régióban
2022 júliusában vásárolta meg a Weerts Logistics Park HUR One Kft az önkormányzattól a több, mint 12 ha-os területet. Kötelezettséget vállalt rá, hogy 2026. december 31. napjáig egy legalább 50 ezer négyzetméter alapterületű építményt is magába foglaló beruházást valósít meg, melynek az első mérföldkövéhez értünk ma az első szakasz alapkőletételével.
„Egy gazdasági létesítmény létrejötte mindig nagy jelentőséggel bír, nemcsak a beruházó, de az adott település életében is. A vállalkozások sikere a mi boldogulásunk záloga is, ezért a településvezetés elhivatott olyan környezet és partnerségi kapcsolat kialakításában, amely a cégek számára vonzóvá teszi az ipari parkunkat. Az önkormányzat és az Ebesen élő emberek életminősége szempontjából is fontos ez a beruházás, hiszen a helyi adóbevételek, ezáltal a település működését és fejlesztését szolgáló források növekedését is eredményezi.”
– emelte ki Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere
A Daniella Villamosságon keresztül a cégcsoport már évek óta sikeresen jelen van a térségben
Már több mint 30 éve annak, hogy a debreceni térség jelenti a Daniella Kft bölcsőjét. Innen indult a néhány főt foglalkoztató családi vállalkozás és vált az ország piacvezető villamossági kereskedő cégévé.
„Itt az idő, hogy a várostól kapott lehetőségeket a Budapesten indult ingatlanberuházások kiterjesztésével viszonozzuk, és az általunk megismert logisztikai ismereteket is felhasználva, adjunk olyan nyugati csúcstechnológiát is felvonultató csarnokokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen felkerüljön az európai logisztikai térképre.”
– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója
Itt élt Rúfusz is, az avar harcos
Nemcsak a Daniella Villamosság bölcsője ez a térség, hanem évszázadokra visszanyúló történelmi gyökerekkel is bír. Még 2023 novemberében, az építkezés előkészítésekor bukkantak a területen a Déri Múzeum régészei egy teljesen felvértezett avar harcos maradványára. A sír jelentőségét a benne rejlő páncél adja, amely a derecskei lelet után a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. A viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé a lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve került elő a páncél, melyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét, a benne lévő nyilakkal, valamint az íját és a kardját.
Ma, ünnepélyes keretek között egy időkapszulába zárva helyezte el – Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója, Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere és Mikusi Róbert, a Market Építőipari Zrt. Vállalkozási vezérigazgató-helyettese – az építkezés megkezdésének emlékeit, többek között a 2024-ben forgalomban lévő pénzérméket, papírpénzeket, napilapot és fotókat. A tervek szerint az első 22 000 m2-es épületrész 2024 év végére elkészül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k
A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.
A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.
Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.
Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
Nem csak vágyak, tervek is vannak
A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.
A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Erre várnak még a vállalatok
A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
A kutatásról
A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar1 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök1 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését