Tippek
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.
Számos dolog hathat arra, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát a munkahelyén és milyen mértékben fenyegeti a kiégés veszélye. E tényezők közé tartozik, hogy megfelelően van-e megszervezve a munka, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, továbbá az, mennyire hatékony a cégen belüli információáramlás és ennek hogyan tud részese lenni maga a dolgozó.
Többek között ezekre a kérdésekre válaszol Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása[1], a Nagy Produktivitás Körkép, melyben 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és cége működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.
Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna
„Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna” – az irodai kultúrában szállóigévé vált mondat kifejezően írja le az egyik legelterjedtebb céges jelenséget: a felesleges értekezleteket, megbeszéléseket. A megkérdezettek közel kétharmada legalább heti 1-2 alkalommal sóhajt fel így, de 12 százalékuk heti 3-4 találkozót is inkább e-maillel váltana ki.
E téren a frusztráltság mértéke nem független a vállalatmérettől: az ötven fő alatti cégeknél a válaszadók fele soha nem érzett így, az ennél nagyobbaknál viszont kétharmaduk legalább heti 1-2 meetinget tart időpocsékolásnak. A legritkábban az IT-fejlesztésen és programozásban dolgozók panaszkodnak a felesleges találkozókra, a leggyakrabban pedig a hagyományosan állandó időnyomás alatt dolgozó menedzserek.
A felesleges meetingek versenyében az építőipar vezet, ahol 10-ből 9-en élnek át hetente felesleges értekezleteket, a mezőgazdaságban viszont egyenesen többségben vannak, akik minden esetben pótolhatatlannak tartják a személyes meetingeket.
„A személyes találkozóknak bizonyos esetekben jelentős hatása lehet egy cég életében, sok helyen azonban egyfajta hagyomány alapú automatizmus diktálja az összeülést akkor is, amikor nincs rá szükség”
– mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője.
„Régen a kevésbé fontos meetingekre is volt idő, ma viszont akkor teszünk jót a kollégáinkkal, ha inkább megkíméljük őket tőlük. Ehhez nem csak az ismert online eszközök állnak rendelkezésre, de azok a távolról elérhető kollaborációs platformok is, ahol az állandó meetingelés helyett aszinkron módokon tud folyni a közös munka.”
Amitől mindenki kiég: nincs meg a dokumentum
A munkavégzés természetes flow-ját nemcsak az időrabló meetingek akasztják meg, de az is, ha nincs kéznél az éppen a szükséges információ.
A megkérdezettek kétharmadának heti szinten 0,5-2 órát, minden huszadik válaszadónak 2-3 órát vesz el a munkaidejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszerezett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, melyekre sürgősen szüksége lenne. Meglepő, hogy a legrosszabb helyzet éppen azoknál az 500 főnél nagyobb cégeknél tapasztalható, ahol feltételezhetnénk, hogy profi dokumentumkezelési rendszerek állnak a dolgozók rendelkezésére.
„A rosszul elmentett dokumentumok okozta kárnak csak a kisebb része az elvesztegetett idő, a valódi problémát az jelenti, hogy kiesünk abból a lendületből és flow-ból, amivel a munkánkat végezzük. Gyakran alábecsüljük ennek jelentőségét, pedig fontos lenne tenni ellene, nemcsak a cég produktivitása, de a kollégák jóléte érdekében is. Erre jók a dokumentumkezelésre kifejlesztett rendszerek, valamint tudásbázisok: felszabadítanak az idő- és energiarabló feladatok alól, és segítenek az alkotásra, az értelmes munkára koncentrálni”
– mondta Gáspár Attila.
Elakadó üzenetek, fiókba szorult ötletek
A belső kommunikációs akadályok is jelentős problémát okoznak a dolgozóknak. A magyar fehérgallérosok csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalék pedig egyszerűen nem fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz. Mindez nem fest túl jó képet a Covid után hibrid munkavégzésre berendezkedett cégek működéséről.
Az pedig már egyenesen az üzleti versenyképességet érintő probléma, hogy a kutatás szerint a magyar cégek jó részében nem találják a megfelelő platformokat az alulról érkező új ötletek, innovációk becsatornázására. A válaszadók 19 százaléka nem tudott egyetérteni az állítással, hogy ha valakinek van egy jó ötlete a vállalatnál, az könnyen utat talál magának a megvalósításhoz, 31 százalékuk pedig semlegesen nyilatkozott erről.
„Nemcsak az üzlet számára veszteség, ha az ötletek a fiókban maradnak, de a dolgozók motivációjára is károsan hat. Ez pedig hosszú távon a munkavállalók teljesítményének és elkötelezettségének gyengüléséhez is vezethet. Az alkalmazottak lojálisabbak azokban a szervezetekben, ahol azt érzik, hozzájárulhatnak a cég alakulásához, fejlődéséhez. Ez önmagát jó értelemben gerjesztő folyamatot szül: azokban a szervezetekben, ahol szorgalmazzák az alulról jövő ötletek beépítését, ott nyitottabbak a munkavállalók az innovációra, könnyebben megküzdenek a változásokkal, aminek köszönhetően hosszútávon nő a cég versenyképessége”
– mondta Ádám Annabella, a BeBalanced Pszichológiai Pont munka- és szervezetpszichológusa.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy a válaszadók 56 százaléka saját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amit egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is el tudna látni. E kör több mint negyede munkaidejének legalább 40 százalékát tölti képességeinek, képesítésének nem megfelelő munkával. E téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, valamint többek közt az egészségügyben, a közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak.
„A kutatásban vizsgált összes tényező növeli a kiégés kockázatát, ugyanakkor egyénenként változik, melyik munkavállaló mely faktorokra lesz érzékenyebb. Ha a szervezet szeretné megőrizni és növelni a munkahelyi jóllétet és elkötelezettséget, érdemes áttekintenie, mely tényezők orvosolhatók ezek közül és azokon a területeken változtatniuk. Ha valamelyik faktor külső hatás miatt nem iktatható ki – például az ügyfél ragaszkodik a gyakori meetingekhez –, a szervezet közvetve belső képzésekkel vagy fejlesztésekkel továbbra is tud támogatást nyújtani a munkavállalóinak abban, hogy képesek legyenek rugalmasan reagálni a stresszre, és ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak vagy tehetetlennek”
– összegezte Ádám Annabella.
„Nagyon fontos, hogy a csapatok működése jól definiált legyen. Ez magában foglalja a munkavégzéshez szükséges platformok egységes használatát, a jól működő kommunikációs és döntéshozatali folyamatokat, valamint a csapattagok egyéni felelősségének és hatáskörének tisztázását. A tehetséges kollégák, a hatékony eszközök és megfelelően strukturált csapatmunka együttesen biztosíthatják a magasabb produktivitást, a jobb munkahelyi légkört és a mentális jóllét növekedését a magyarországi irodai dolgozók körében”
– tette hozzá Gáspár Attila.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Több lányt tudományos pályára!
Június közepén háromnapos táborral zárult le a Smartiz oktatási program hetedik évada, melynek során egy osztálynyi diáklány kapott támogatást ahhoz, hogy egy támogató közegben kipróbálja magát a programozásban, elmélyítse matematikai tudását. A Morgan Stanley és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) programjában immár összesen több mint 150 lány vett részt hét év alatt. Azt minden résztvevő megerősítette, hogy fejlődött a logikus gondolkodása és nőtt az önbizalma és sokan közülük a STEM-területeken (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) folytatták tanulmányaikat. A programra legközelebb szeptemberben lehet jelentkezni.
A STEM-területekhez (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) szükséges készségek nemtől függetlenek – mégis, ma még túlnyomórészt férfiak dominálják ezeket a pályákat. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország az utolsók között van az EU-ban a női tudósok és mérnökök arányát tekintve: a tudományos és mérnöki munkakörökben dolgozók mindössze 30,7%-a nő, miközben az EU-átlag 41%, és vannak országok, ahol már eléri az 50%-ot. Az aránytalanság mögött nem a képességek hiánya áll, hanem gyakran a példaképek, a megerősítés és a lehetőségek hiánya. Ezen változtatna a Smartiz program, amely hetedik éve hozza közelebb a középiskolás lányokat a matematika és programozás világához.
Várják a tehetségeket az ország minden szegletéből
A Smartiz 2018-ban indult a Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti informatikai és elemzőközpontja, valamint a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) közös kezdeményezéseként. A cél azóta is változatlan: hozzásegíteni a 10. évfolyamos lányokat ahhoz, hogy meglássák a helyüket a STEM-területeken. A programban minden évfolyamban 22 lány vehet részt, és mivel 2020 óta a heti foglalkozások túlnyomó többsége online zajlik, így Magyarország bármely szegletéből lehet csatlakozni. Az élményt személyes készségfejlesztő workshopok, csapatépítők, nyitó- és záróesemények, valamint egy háromnapos nyári tábor egészíti ki, ami egyben az évzáró is – ezt tartották múlt héten a Morgan Stanley budapesti irodájában.
Játszva tanulnak
Az idei tanévben a diákok nemcsak programozási projekten dolgoztak párban, hanem önálló matematikai kutatást is végeztek – például olyan játékok matematikai struktúráját vizsgálták, mint a Hanoi tornyai, a szudoku vagy a népszerű Dobble társasjáték, de elmélyültek a rejtjelek algoritmusaiban is. Munkájukat páronként két-két mentor segítette a Morgan Stanley munkatársai közül, akik közül a legtöbben mérnökök, informatikusok, adattudósok. A mentorok közel fele női szakember volt, így személyes példájukon is bemutatták a lányoknak, milyen karrierlehetőségek állnak nyitva előttük. A diákok a program két féléve során nemcsak technikai tudást, hanem önálló gondolkodást, komplex problémamegoldást, kommunikációs és prezentációs készségeket is elsajátítottak.
Logikus gondolkodás és életre szóló barátságok
„Hiszünk abban, hogy a tudomány és technológia nem a kiválasztottaké – hanem minden kíváncsi és nyitott fiatal számára elérhető lehet. És abban is hiszünk, hogy lebontható a sztereotípia, hogy ez a terület inkább a fiúké, és minden olyan lány is kiteljesedhet ezeken a pályákon, aki érdeklődést mutat a matematika vagy épp a programozás iránt. Egy jó mentor, egy támogató közösség, és egy élményszerű tananyag sokszor épp elég ahhoz, hogy valaki elinduljon ezen az úton – mondta el Boros Réka, a Morgan Stanley informatikai részlegének munkatársa, a Smartiz szakmai vezetője.
Hozzátette: „A résztvevők visszajelzései szerint a program segít eligazodni a pályaválasztás útvesztőiben. Volt, aki mérnöki vagy orvosi pályára készül, más a családi vállalkozáshoz csatlakozna, de van, aki már azt is tudja, hogy informatikusként, azon belül is kibernyomozóként akar majd dolgozni. De még azok is, akik végül nem programozói pályára mennek, hasznos készségekkel és szemléletmóddal távoznak, fejlődött a logikus gondolkodás és a csapatmunka iránti affinitásuk, és életre szóló barátságok is szövődtek a lányok között.”
“Határozott célunk, hogy a fiatalok bátran és magabiztosan induljanak el a STEM területek irányába – mondta el Hódosy Lucia, a Nők a Tudomány Egyesület munkatársa. – Fontosnak tartjuk, hogy ne a társadalmi vagy családi elvárásokat követve, hanem a saját tapasztalataik és élményeik alapján hozzák meg a döntést: merre tanulnak tovább. A tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pálya végtelenül szép és izgalmas – szeretnénk elérni, hogy az ebben rejlő óriási lehetőséget a fiatal lányok is észrevegyék. Büszkék vagyunk, hogy a Morgan Stanley-vel működhetünk együtt, ahol szintén fontos a lányok bátorítása a STEM pályák irányába. Öröm számunkra, hogy a 7 évvel ezelőtt életre keltett Smartiz programnak köszönhetően a részt vevő lányok kapcsolatba lépnek a STEM szakmákban dolgozó nőkkel és férfiakkal, úgy tekinthetnek ezekre a karrierekre, mint maguk számára is izgalmas és reális lehetőségekre, ezzel együtt a STEM területek izgalmas világát is felfedezhetik.”
Matematikai olimpia és virtuális tábor: középpontban az informatikus lányok
A Morgan Stanley számára a Smartiz nem elszigetelt projekt, hanem egy szélesebb küldetés része. A vállalat évek óta főszponzora az Európai Lányok Matematikai Olimpiáján (EGMO) induló magyar csapatnak, és olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a Codecool vagy a Girls Who Code virtuális tábor, amelybe Európa, a Közel-Kelet és Afrika országaiból érkeztek diákok. A Smartiz idén is szerepelt az Edison100 listán, amely Magyarország száz legígéretesebb és legjövőbarátabb ifjúságfejlesztő programját gyűjti össze. A Morgan Stanley hat éve támogatja a sakktörténet legjobb női játékosa, Polgár Judit Világsakkfesztiválját is.
„A STEM-oktatás iránti elkötelezettségünk nem légből kapott: a Morgan Stanley budapesti irodájában számos karrierlehetőséget biztosít az ilyen területeken végzett szakemberek számára, és nemcsak az informatikában, hanem a pénzügy vagy a kockázatmenedzsment területén is – mondta el Boros Réka. – Informatikus kollégáink a világ egyik legnagyobb bankjának fejlesztenek úttörő digitális megoldásokat a banki tranzakciókat kiszolgáló infrastruktúra vagy épp a pénzügyi tanácsadók munkáját segítő mesterséges intelligencia területén, és nagy büszkeség, hogy már üdvözölhettünk a Smartiz-programot elvégző lányt népszerű gyakornoki programunkban is.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
Schrödinger macskája talán a világ leghíresebb gondolatkísérlete.
A lényege, hogy egészen addig nem tudjuk, hogy egy dobozban lévő macska él-e vagy sem, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. Ugyanez történik, amikor valaki élő növényt küld csomagautomatával: amíg a címzett ki nem nyitja a rekeszt, senki sem tudhatja biztosan, hogy a növény túlélte-e a szállítást, vagy elpusztult, és szétázva, bebüdösödve tönkretett mindent. A FOXPOST ismét figyelmeztet: az élő növény nem csomag, ne küldjük csomagautomatával!
Az őszihez hasonlóan a tavaszi–nyári időszak visszatérő problémája, hogy megnövekszik az élő növények és virágok feladására irányuló próbálkozások száma. Azonban a csomagautomaták egyszerűen alkalmatlanok élő növények szállítására. Belső tere zárt, sötét, a szellőzése nem megfelelő a növények számára.
A csomagautomata nem üvegház. Az élő növény nem csomag. Nem bírja a gépesített logisztikát. Ezért a FOXPOST arra kéri a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatával, mert nemcsak a növény megy tönkre, hanem más felhasználók csomagjai is megsérülhetnek. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) szerint az élő növény eleve kizárt küldemény, és kártérítés sem jár utána, még akkor sem, ha a külső doboz sértetlen, de a tartalom már nem él.
Az élő növény csomagautomatán keresztül történő feladása nemcsak a küldemény épségét veszélyezteti, hanem más felhasználók csomagjait is. A zárt, meleg térben a növény könnyen bepállik, nedvesedik, megrohad, és tartalma – például víz, föld vagy növényi nedv – átszivároghat a csomagoláson. A kifolyó növényi tartalom szállítás közben beszennyezheti a környező csomagokat, ezzel anyagi kárt és kellemetlenséget okozva más ügyfeleknek is. Ha pedig a szennyeződés a csomagautomata rekeszét is érinti, azt tisztítani és fertőtleníteni kell, ami időszakos leálláshoz és működési fennakadásokhoz vezethet.
Ezért kéri a FOXPOST a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatán keresztül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását
A One Magyarország folyamatosan bővíti 5G roaming szolgáltatásának nemzetközi elérhetőségét.
A szolgáltató 2024 júniusa óta hét új országban tette elérhetővé az ötödik generációs hálózat előnyeit: az ügyfelek immár Albániában, Kolumbiában, Egyiptomban, a Faroe-szigeteken, Gambiában, Lesothóban és Uruguayban is élvezhetik a megnövekedett letöltési sebességet* és a minimális késleltetési időt. A bővítésnek köszönhetően a One 91 országban és 146 partnerhálózaton kínálja 5G roaming szolgáltatását.
A vállalat adatai szerint a nyári időszakban jellemzően akár 30 százalékkal is megnő a roaming szolgáltatást igénybe vevő előfizetők száma, ami azt mutatja, hogy az utazók egyre fontosabbnak tartják a gyors internetkapcsolatot nyaralásuk vagy üzleti útjuk során. Az 5G technológia különösen előnyös utazás közben: a nagy letöltési sebesség hasznos lehet videós tartalmak fogyasztásánál és navigációnál, míg a minimális késleltetési idő a videóchatnél és videokonferenciáknál nyújt kényelmesebb élményt.
„A nemzetközi 5G roaming lefedettségünk bővítése a digitális utazási élmény javítását szolgálja. Célunk, hogy ügyfeleink ugyanazt a gyorsaságot és megbízhatóságot élvezhessék a külföldi hálózatokon is, mint amit itthon már megszokhattak. Legyen szó nyaralásról vagy üzleti útról, ma már alapvető elvárás a zavartalan kapcsolattartás – mi pedig azon dolgozunk, hogy ezt minden helyzetben biztosítani tudjuk ügyfeleink számára.”
– mondta Bányai Tamás, a One Magyarország vezérigazgatója.
A 90 országot tartalmazó teljes lista és további hasznos információk a roaming kapcsán itt érhetők el.
5G külföldön és belföldön egyaránt
A One Magyarország 2019-ben – akkor még Vodafone márkanév alatt – a hazai szolgáltatók közül elsőként indította el a mindenki számára elérhető 5G szolgáltatását Budapesten, majd az ország több nagyvárosában. A folyamatos bővítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az 5G lefedettség folyamatosan növekszik az országon belül is.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb köre tapasztalhassa meg az 5G nyújtotta előnyöket, a One Magyarország a nyári időszakban 700 ezer havidíjas lakossági ügyfele számára teszi elérhetővé díjmentesen az 5G szolgáltatást a nyári szezonban. A vállalat 2025. június 20-tól kezdve két héten át szakaszosan aktiválja 60 napra az ötödik generációs mobilhálózathoz való hozzáférést minden olyan előfizetőnek, akinek jelenlegi havidíjas csomagja ugyan nem tartalmazza az 5G-t, de készüléke és SIM-kártyája technológiailag alkalmas rá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Okoseszközök2 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Okoseszközök2 hét ago
A Kingston új formátummal bővíti NV3 PCIe 4.0 NVMe SSD-i választékát
-
Gazdaság1 hét ago
Legalább 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához
-
Gazdaság2 hét ago
A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma
-
Ipar2 hét ago
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
-
Tippek1 hét ago
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását