Gazdaság

Miért nélkülözhetetlen egy profi rendszergazda a céged sikeréhez?

Kép: Unsplash

A mai világban szinte már nincs olyan vállalkozás, amely ne támaszkodna valamilyen informatikai rendszerre. Legyen szó egy egyszerű irodai hálózatról vagy egy összetett szerverinfrastruktúráról, ezek működtetése, karbantartása és védelme elengedhetetlen a hatékony üzletmenethez. Ez egyértelműnek mondható, de vajon mi van a felszín alatt, mitől tud jól működni egy cég, milyen puzzle daraboknak kell illeszkednie ahhoz, hogy a kívülről látható, flott céges működés megvalósuljon, mit takar a rendszerek működtetése, karbantartása és védelme? Nos, itt lép be a képbe a rendszergazda, hiszen ő az, aki biztosítja, hogy a céges működés mögött álló informatikai rendszerek megfelelőek legyenek, kiszolgálják a vállalkozások igényeit. Ebben a cikkben azt nézzük meg jobban, hogy hogyan működik ez a folyamat, a háttérben milyen feladatokat végeznek el a rendszergazdák.

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik, mi a rendszergazda szolgáltatás?

A rendszergazda olyan informatikai szakember, aki a rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felel. A sysadmin, ahogyan angolul hívják teljes körű rendszergazdai szolgáltatást nyújt, legyen szó kis- és középvállalkozásokról vagy nagyobb cégekről. A rendszergazda célja, hogy ügyfeleinek stabil, biztonságos és jól működő IT-rendszert biztosítson, amely egyfelől megteremti a céges kereteket, alapot ad azoknak a működéséhez, másfelől segíti is az üzleti növekedést.

Mit csinál pontosan egy rendszergazda?

A rendszergazda elsődleges feladata tehát az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása. De mit takar ez valójában, milyen feladatokat vet fel?

Az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása magába foglalja:

A szerverek, hálózatok és munkaállomások felügyeletét;
A szoftverek telepítését, frissítését és karbantartását;
A felhasználói támogatást és problémamegoldást;
A biztonsági mentések készítését, helyreállítási tervek kidolgozását;
A kiberbiztonság megteremtését (tűzfalak, vírusvédelem, jogosultságkezelés)

A rendszergazda gyakran a háttérben dolgozik és csak akkor válik láthatóvá, amikor felmerül egy probléma. Sok esetben egyébként még ilyenkor sem, mert ha időben észrevesz és megelőz egy problémát,akkor az rögtön javításra kerül, így nem okoz károkat.

Miért ennyire fontos ez egy cég szempontjából?

Az IT-rendszerek leállása nem csak bosszúságot jelent: egy-egy kritikus hiba akár órákra, napokra is megbéníthatja a munkát, amiből közvetlen anyagi kár keletkezhet. Ennél is súlyosabb következménye lehet egy adatvesztésnek vagy egy kibertámadásnak – ezeknek a helyreállítása nemcsak költséges, de a cég hírnevét is komolyan veszélyeztetheti, sőt volt már olyan is, hogy egy vállalkozás végét jelentette.

Egy rendszergazda nemcsak a problémákat hárítja el, hanem segít is megelőzni azokat.

Ennek az érdekében:

Biztosítja a rendszeres mentéseket,
Felügyeli a jogosultságokat, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá érzékeny adatokhoz;
Frissen tartja a szoftvereket és javítócsomagokat telepít;
Folyamatosan monitorozza a hálózat működését, észreveszi az anomáliákat

Ki a külsős rendszergazda, miért éri meg vele dolgozni?

Sok cég számára nem indokolt vagy nem költséghatékony egy teljes állású IT-szakember alkalmazása. Itt jön a képbe a külsős rendszergazdai szolgáltatás.

Ennek az előnyei, hogy:

Ez egy költséghatékony megoldás, fix havidíjjal vagy eseti díjazással;
A külsős rendszergazda széles körű tapasztalattal rendelkezik, különböző iparágakból;
A szolgáltatások rugalmasak, igényre szabhatóak;

Mik a tipikus problémák, amiket egy rendszergazda megold? Hogyan teszi meg ezt?

A rendszergazdák kezelik, megoldják, pótolják a következőket:

Lassú, akadozó hálózatok;
Elavult, biztonsági résekkel rendelkező szoftverek;
Rendszertelen vagy hiányzó biztonsági mentések;
Jogosultságkezelési hibák (például egy volt kolléga hozzáférései aktívak maradnak);
Vírusok, zsarolóprogramok, adatszivárgások, védőháló kialakítása

Mindezek nemcsak kellemetlenséget okozhatnak, de hosszú távon veszélyeztethetik a cég működését. Kézenfekvő megoldás tehát a megelőzés, aminek a kialakításához számos feladat elvégzése szükséges.

Összefoglalás: miért van szüksége minden cégnek rendszergazdára?

A közhiedelemmel ellentétben egy megbízható rendszergazda nem azzal foglalkozik, hogy „javítgatja a számítógépeket”. Egy ilyen szakember stratégiai partnerré válhat a vállalkozás működésében, főként, ha a kezdetektől jelen van, ha vele együtt alakul a cég és már az indulástól biztos alapokat és korszerű, a cég igényeinek megfelelő megoldásokat alakít ki. A rendszergazda által biztosított stabil és biztonságos informatikai háttér ugyanis nélkülözhetetlen a hatékony és zökkenőmentes munkavégzéshez.

Ha fontos számodra, hogy céged informatikai rendszere mindig megbízhatóan működjön, érdemes rendszergazdát keresned.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:informatika rendszergazda

Up Next

A hazai üzleti szolgáltatók körében is gyorsul az ESG előretörése

Don't Miss

Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!