Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:áfa autó buktató büntetés céges

Up Next

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Don't Miss

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával

A Schneider Electric már nem csupán az elektromos flottára történő átállás folyamatáról, hanem egy teljes vállalati EV-életciklus gyakorlati eredményeiről tud beszámolni.

A vállalat magyarországi flottájában jelenleg 120 elektromos autó működik, amelyek üzemeltetése során szerzett tapasztalatok jól mutatják: a sikeres elektrifikáció nem az autók kiválasztásánál kezdődik, hanem a mögöttük működő teljes rendszer felépítésével. A tapasztalatok szerint a megfelelő töltési infrastruktúrával és működési modellel akár 10 százalékos teljes flottaköltség-csökkentés is elérhető.

default

Sok vállalat számára az elektromos átállás első lépése a járművek kiválasztása. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának tapasztalatai szerint a valódi kihívás azonban nem ez, hanem az elektromosjármű-flottát támogató teljes működési rendszer optimális kialakítása. A sikeres átálláshoz a töltési infrastruktúra-, a telephelyi és az otthoni töltési lehetőségek biztosítása, a digitális elszámolási folyamatok és a flottahasználati szabályok kialakítása és a munkatársak támogatása egyaránt szükséges.

A mindennapi üzemeltetéshez nem elegendő csupán a töltőpontok számának növelése, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely a vállalati működéshez és a felhasználói szokásokhoz igazodik. Az elektromos járművet használó kollégák számára ott kell biztosítani a töltési lehetőséget, ahol a mindennapi használat során erre szükség van. A Schneider Electricnél ezért a munkahelyi és otthoni töltési pontok együtt alkotják a töltési stratégia gerincét.

A Schneider Electric többéves flottatapasztalatai szerint az elektromos mobilitás üzleti előnyei különösen akkor jelentkeznek, ha a vállalat a járművek mellett a szükséges töltési infrastruktúrát is kiépíti. A rendszeres nyilvános gyorstöltéshez képest az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége mindössze harmadannyi is lehet. Ez jól mutatja, hogy a költséghatékonyság kulcsa nem önmagában az elektromos hajtás, hanem a megfelelő töltési ökoszisztéma kialakítása.

A vállalat töltési ökoszisztémájának tehát fontos eleme az otthoni töltés támogatása is. A Schneider Electric-nél az elektromos céges autót használó kollégák kétharmada rendelkezik a cég által biztosított otthoni töltővel. Emellett minden telephelyen biztosított az elektromos járművek töltési lehetősége. A budapesti székházban jelenleg 35 AC és 2 DC töltési pont segíti az elektromos járművek használatát. A cél nem pusztán a töltési lehetőségek számának növelése, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amely a munkatársak mindennapi használatához igazodik, miközben a vállalat számára is átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az üzemeltetést.

A Schneider Electric dunavecsei okosgyára (DSPS) jól példázza, hogyan kapcsolódik össze az elektromobilitás, a digitalizáció és az energiahatékony működés. Az infrastruktúra része egy 4 csatlakozású, 720 kW teljesítményű DC töltő, valamint további 35 db AC töltési pont. A rendszert napelemes energiatermelés és akkumulátoros energiatárolás is támogatja. A DSPS példája azt mutatja, hogy a vállalati elektromobilitás akkor lehet igazán hatékony, ha a járművek mögött egy intelligensen működő energia- és digitális ökoszisztéma áll.

Az elektromos járművek elterjedésével a flottamenedzsmentben egyre nagyobb szerepet kapnak az adatok. Az intelligens flottaműködés a Schneider Electric számára lehetővé teszi a töltési szokások elemzését, az energiafelhasználás optimalizálását, a költségek nyomon követését és a működés folyamatos fejlesztését. Az első elektromos járművek cseréjének megkezdésével a vállalat már többéves gyakorlati tapasztalatokra építve tudja értékelni az elektromos flotta működését és a használat során szerzett tanulságokat.

A vállalati elektromobilitás gazdasági előnyei a teljes tulajdonlási költség (TCO) vizsgálatakor mutatkoznak meg a legjobban. A Schneider Electric tapasztalatai szerint megfelelő infrastruktúrával és tudatos töltési stratégiával az elektromos járműflották teljes költsége akár 10 százalékkal is alacsonyabb lehet a hagyományos megoldásokhoz képest. Ebbe beletartoznak a lízing-, üzemanyag- vagy energiaköltségek, az üzemeltetés, a szervizelés, valamint az értékcsökkenés költségei is. Egy nagyobb vállalati flottánál ez már jelentős megtakarítást eredményezhet, ugyanakkor a kedvező költségszint elérésének feltétele a megfelelő töltési infrastruktúra rendelkezésre állása. A Schneider Electric tapasztalatai szerint az elektromos átállás sikerességét és gazdaságosságát ezért a járművek és a töltési ökoszisztéma együttes tervezése határozza meg.

„Azt látjuk, hogy a költségelőnyt nem elsősorban az elektromos és a belső égésű járművek összehasonlítása adja, hanem az, hogy az elektromos autók milyen töltési infrastruktúrára támaszkodnak. Saját tapasztalataink alapján az otthoni vagy telephelyi töltés költsége töredéke lehet a nyilvános gyorstöltésének. Ha pedig a teljes tulajdonlási költséget vizsgáljuk, megfelelő infrastruktúra mellett akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető egy vállalati flottában”

– mondta el Lukács Tamás, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régió stratégiai vezetője.

További információ a Schneider Electric elektromobilitási megoldásairól

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rékasi Csaba lesz a Schneider Electric új projekt- végrehajtási vezetője

Szeptember elsejétől Rékasi Csaba tölti be a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót a Schneider Electricnél. Feladatai közé tartozik a hazai projektportfolió operatív irányítása, a végrehajtási folyamatok transzparenciájának növelése és az adatalapú működés elmélyítése.

Rékasi Csaba több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal érkezik a pozícióba. 2024-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott, szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában, ahol kiemelt szerepet vállalt a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében. Ezt megelőzően csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál különböző pozíciókban, szintén az Egyesült Királyságban.

A szakember 2026. szeptember elsejétől a Schneider Electric magyarországi csapatán belül a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót tölti be. Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére és az átlátható, adatalapú működésre összpontosít.

„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból. Céljaim között szerepel a végrehajtási folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, end-to-end szemléletű partnerként tudja támogatni ügyfeleit”

– tette hozzá Rékasi Csaba

„Egy projekt nem attól lesz sikeres, hogy papíron jó a struktúra, hanem attól, hogy a folyamatok a gyakorlatban is gördülékenyen működnek. A célom az, hogy a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint a transzparens folyamatokkal olyan hátteret biztosítsunk a csapatoknak, ahol a valódi értékteremtésre és a határidők pontos tartására tudnak fókuszálni”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Rékasi Csaba felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, szakmai és vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) keretében szerzett felsőfokú vezetői minősítéssel (Level 5 Diploma in Leadership & Management) tette teljessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!