A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az alacsony kockázatú Ovation Green akkumulátor-energiatárolási megoldások egyszerűsítik az irányítást és a megbízhatóságot, miközben növelik a rugalmasságot és az akkumulátorok élettartamát

 Az Emerson, a fejlett automatizálási megoldásokat szállító ipari technológiai vezető bejelentette, hogy speciális akkumulátor-energiatároló rendszer (BESS) megoldásokat hoz forgalomba, amelyek energia- és eszközkezelő szoftvert tartalmaznak az Ovation™ Green megújuló energia megoldások portfóliójához. Emerson BESS megoldása bevált, célzottan erre a területre fejlesztett erőművezérlőket, energiamenedzsment-stratégiákat, valamint felügyeleti vezérlő- és adatgyűjtő szoftvert (SCADA) kombinál. Ez a megoldás különböző gyártók eszközeit és rendszereit kapcsolja össze, az akkumulátortárolási adatokat összegyűjti és kontextusba helyezi, így azokból hasznosítható információkat nyer. Ez elősegíti az akkumulátorhasználat optimalizálását és az akkumulátor élettartamának meghosszabbítását, lehetővé téve a beruházás gyorsabb megtérülését emellett hatékonyságot és fenntarthatóságot biztosítva partnereinknek.

A globális akkumulátoros energiatárolási piac fordulópontra érkezett, mivel a technológiai fejlődés és a fenntartható villamos energia iránti globális kereslet növeli a megújuló energia tárolásának és a hálózatkezelésnek az értékét. Mivel a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint a globális villamosenergia-kereslet 2027-ig évente közel 4%-kal fog növekedni, a hálózatüzemeltetők felkészülnek a megnövekedett terhelési igényre – ez a változás dinamikus átalakulást fog okozni az energiapiacokon. Az akkumulátor-tároló telepek kihasználhatják ezt a piaci változást, de csak akkor, ha képesek megbirkózni az akkumulátor-energiatárolás működésének összetettségével: az elszigetelt adatok előremutató felhasználásával, a magasabb karbantartási költségekkel és a rugalmas működés iránti igénnyel, amely biztosítja a biztonságos, hatékony és eredményes keresletkezelést.

„A mai energiatermelők egyre inkább olyan hibrid projekteket hoznak létre, amelyek többféle megújuló energiaforrást – nap-, szél-, akkumulátor-energiát és másokat – egyesítenek” – mondta Bob Yeager, az Emerson energia- és vízüzletágának elnöke. „Ez a széles választék lehetővé teszi számukra, hogy a legjobb befektetési hozamot érjék el, függetlenül attól, hogy a nagy kereslet idején közvetlenül a hálózatba táplálják az energiát, vagy alacsony kereslet esetén tárolják azt. A folyamatosan változó piacok kihasználása azt jelenti, hogy a működési módokat igény szerint gyorsan kell váltani. Ehhez pedig egy hatékony, bevált akkumulátor-energiagazdálkodási rendszerre van szükség, amely zökkenőmentesen integrálható a telephely SCADA-rendszerébe.”

Az Ovation Green BESS megoldások egy fejlett, speciális akkumulátor algoritmuscsomagot tartalmaznak, amely egyszerűen használható, testreszabható funkcióblokkokkal racionalizálja az akkumulátorok vezérlését, és arányos beállítási értékeket oszt el az egyes alkatrészek, például az inverterek és az akkumulátorkezelő rendszerek között. Az így kialakult vezérlési stratégia automatikusan optimalizálja a töltési és kisütési ciklusokat, valamint a hálózati interakciókat a gyors, pontos és megbízható igénykezelés érdekében.

Az Emerson együttműködése a fejlett akkumulátorkezelő szoftverek piacvezetőjével, a Zitara Technologies-szel kiterjeszti az Ovation Green BESS képességeit azáltal, hogy a legmodernebb akkumulátorkezelést integrálja magába az iparágban vezető Ovation Automation Platform. A továbbfejlesztett megoldás az üzemeltetők számára azonnali és pontos áttekintést nyújt az akkumulátorok töltöttségi állapotáról javítva a telephely energiaellátásának és rendelkezésre állásának előrejelzését, valamint előre jelző biztonsági funkciókat ad hozzá.

Az összes akkumulátor jobb láthatósága és részletesebb vezérlése révén a BESS-tulajdonosok és -üzemeltetők optimalizálhatják az akkumulátorok használatát és meghosszabbíthatják azok élettartamát, ami nagyobb jövedelmezőséget, hatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez. Ezen túlmenően, az akkumulátorok energiagazdálkodásának szabványosabb, megismételhető megközelítése gyorsabb telepítést tesz lehetővé, csökkenti a helyszíni látogatások számát, és biztosítja az állandó működést azáltal, hogy megszünteti a képzés szükségességét,  a különböző OEM akkumulátor-kezelő interfészekre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!