Ipar

Magyar víztisztító projekt Egyiptomban

hidrofilt víztisztító siemens egyiptom beruházás

A Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. egyik legnagyobb kihívást jelentő megbízása egy zöldmezős olajfinomító vízellátó és ún. ZLD (zero liquid discharge) rendszerű szennyvízkezelő rendszerének kivitelezése Egyiptomban, Aszjút városában Luxor közelében. A projekt különlegessége, hogy teljes mértékben magyar mérnöki tudással, nagyrészt nagykanizsai gyártásban készült berendezésekkel, Siemens-eszközökkel valósul meg – kezdi Dr. Lakner Gábor, a Hidrofilt Kft. kereskedelmi igazgatója.

A nagykanizsai Hidrofilt Kft. immár több mint három évtizede a hazai és nemzetközi víztechnológiai ipar meghatározó szereplője. A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított cég klasszikus garázsvállalkozásként indult, mára azonban közel 200 munkatárssal, 3 hektáros telephelyen, korszerű gyártócsarnokokkal és saját kutatóbázissal működik.

MM: Milyen nagy projektjeik voltak eddig?

Dr. Lakner Gábor (L.G.): A cég referenciái között megtaláljuk a paksi atomerőmű modern vízkezelő rendszerét, a miskolci membrántechnológiás víztisztítót, számos hazai erőmű és gyógyszergyár vízkezelő infrastruktúráját, valamint több külföldi projektet Perutól Laoszig. A Hidrofilt a sikeres munkák sorával építette ki hírnevét: a pozsonyi Slovnaft finomító 500 m³/h kapacitású vízművétől kezdve a paksi atomerőmű korszerűsítésén át a miskolci membrános víztisztítóig. Ezek a referenciák kulcsfontosságúak voltak abban, hogy Egyiptomban is bizalmat szavazzanak a magyar mérnöki tudásnak.

MM: Az egyiptomi beruházás milyen kihívásokat jelentett?

L.G.: Az olajfinomító teljes vízigényét – a kazánok gőzfejlesztésétől kezdve a hűtővíz-ellátáson át a technológiai tisztavízig – a Nílusból kell fedezni. Ez termékvízre tekintve óránként több mint 200 m³ víz több lépcsős tisztítását jelenti. A rendszer képes akár 0,1 µS/cm vezetőképességű, gyakorlatilag vegytiszta víz előállítására is, amely elengedhetetlen például a hidrogéngyártáshoz.

A másik kulcselem az ipari és kommunális szennyvíz kezelése. A finomító csak úgy kapott engedélyt, hogy nem vezetik vissza a tisztított szennyvizet a folyóba. Ennek megfelelően a Zero Liquid Discharge (ZLD) technológiát alkalmaztuk: a biológiailag előtisztított szennyvizet komplex technológiával a lehető legkisebb térfogatáramra elősűrítjük, majd a maradékot bepárlással és kristályosítással utókezeljük, a folyadék teljes mennyisége visszaforgatásra kerül, a keletkező sót pedig zsákos formában szállítják el. Így a rendszer nulla folyadékkibocsátással működik. Ez a műszaki megoldás világszinten is ritkaságnak számít, különösen a projekt volumenét figyelembe véve: évente mintegy 1,7 millió m³ víz kerül megtisztításra és visszaforgatásra.

„Az egyiptomi beruházás nem csupán egy olajfinomító vízellátásáról szól: modellértékű megoldás arra, hogyan lehet fenntartható, nulla folyadék kibocsátású vízgazdálkodási rendszert létrehozni a világ egyik legvízszegényebb régiójában.”
– Dr. Lakner Gábor, a Hidrofilt Vízkezelés Tervező és Kivitelező Kft. kereskedelmi igazgatója.

MM: Melyek voltak a beruházás főbb elemei?

L.G.: A rendszer fő elemei közé tartoznak: homokszűrők, aktívszén-szűrők a klasszikus előtisztításhoz, ultraszűrők és fordított ozmózisos membránszűrők a nagy tisztaságú víz előállításához, továbbá ioncserés berendezések (köztük kevertágyas rendszerek), bepárló- és kristályosító egységek a ZLD rendszerhez, valamint komplex kondenzátum-kezelő rendszerek a finomítói körfolyamatokhoz. A berendezések túlnyomó többsége Nagykanizsán készült; kivételt csupán a ZLD rendszer bepárló és kristályosító egységei jelentenek, amelyeket nemzetközi beszállítóval történő koprodukcióban készítettünk el.

MM: Milyen Siemens-eszközöket használtak a projekt során?

L.G.: Az irányítástechnika kulcsszerepet játszik egy ilyen összetett vízkezelő rendszer működésében. A Hidrofilt Kft. a Siemens-szel együttműködve redundáns PLC-ket és biztonsági PLC-ket (safety PLC) alkalmazott az összes és külön a kritikus folyamatok felügyeletére. Emellett több száz Siemens nyomástávadó és áramlásmérő épült be a rendszerbe.

Nem csupán a műszaki minőség, de a hosszú távú elérhetőség is döntő volt a Siemens választásánál. Egy több évtizedig működő finomítói infrastruktúrában ugyanis elengedhetetlen, hogy a vezérlőrendszerhez és a műszerekhez akár 10–20 év múlva is biztosított legyen a szerviz és a szoftverfrissítés.

MM: Milyen extrém feladatokra kellett felkészülniük?

L.G.: A projekt helyszíne sivatagi éghajlatú, ahol nyáron 48 °C feletti levegőhőmérséklet és akár 70 °C-ra felhevülő berendezések is előfordulhatnak. Ez komoly kihívást jelent a korrózió, a kloridterhelés és az anyagválasztás szempontjából. Ugyanakkor a téli, 0 °C körüli hőmérsékletekre is figyelemmel kellett lenni, hiszen bizonyos vegyszerek és oldatok ilyen körülmények között kikristályosodhatnak.

Az egyiptomi megrendelő számára nemcsak árban és technológiában tudtunk versenyképes ajánlatot adni, hanem szakmai referenciáink is meggyőzőek voltak. Volt olyan konkurens, aki féláron kínált megoldást, de bizonyítani tudtuk, hogy az a technológia nem működne tartósan. A vízkezelésben az olcsó megoldás sokszor a legdrágább, mert nem megbízható.

Az egyiptomi projekt jól példázza, hogyan tud egy magyar mérnöki vállalat világszínvonalú megoldásokat nyújtani a legnagyobb ipari kihívásokra. A Hidrofilt Kft. munkája egyszerre épít a 30 éves tapasztalatra, a helyben gyártott, testreszabott berendezésekre, valamint a globális technológiai partnerekkel – így a Siemens-szel – való magas színvonalú partneri együttműködésre.

www.siemens.hu, www.hidrofilt.com

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!