Mindkét fél számára új lehetőségeket teremt az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. képviselői írtak alá Győrben.

A partnerek együttműködnek a villamosenergia-ipari szektor szakember-utánpótlásának biztosításában, közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, valamint innovációs és oktatási tevékenységük fejlesztésében.

A MAVIR Zrt. mint rendszerirányító feladata a villamosenergia-rendszer – nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása, a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása, a rendszeregyensúly biztosítása, a piac működtetése, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése és folyamatos fejlesztése. A győri Széchenyi István Egyetem feladatának tekinti, hogy az élenjáró technológiák kutatására és fejlesztésére alapozva készítse fel hallgatóit a sikeres szakmai pályára. Az intézmény számára ezért fontos partner a MAVIR Zrt. A két fél által megkötött stratégiai megállapodás célja az ágazat szakember-utánpótlásának támogatása, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, valamint az energiaipar fenntartható fejlődését szolgáló tudományos együttműködések erősítése.

A megállapodás révén a MAVIR és az egyetem az oktatás, a képzés és a kutatás területén egyaránt szorosabbra fűzi kapcsolatait.

Ennek részeként új képzések indulhatnak, a MAVIR szakemberei pedig óraadóként és vendégelőadóként bekapcsolódhatnak az oktatásba. A dokumentumban szerepel a szakdolgozati és tudományos diákköri témák közös meghirdetése, ösztöndíjak és életpályamodell kialakítása, valamint a hallgatók MAVIR-nál történő szakmai gyakorlati és részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása is.

A kutatás-fejlesztési együttműködés többek között olyan területekre terjed ki, mint a folyamat- és hálózatmodellezés, a robusztusságelemzés, a kockázatelemzés és az optimalizálás alkalmazhatóságának vizsgálata stratégiai tervezési és üzemeltetési folyamatokban. A partnerek vizsgálják a hálózatfejlesztési beruházások hatékonyságát, a mesterséges intelligencia iparági felhasználásának lehetőségeit, továbbá a dróntechnológia lehetséges szerepét a magasfeszültségű hálózat üzemeltetésében. Cél olyan innovatív megoldások kidolgozása is, amelyek segítik a jelentős mértékű megújulóenergia-csatlakozásokból adódó feladatok kezelését.

„Az energiarendszer stabilitása és fenntarthatósága nemcsak műszaki, hanem tudományos és társadalmi kérdés is. A MAVIR számára kulcsfontosságú, hogy versenyképes módon üzemeltesse komplex rendszereit a legújabb tudományos eredmények alapján, a folyamatosan változó globális körülmények között. Ez kiváló alapot jelent egyetemünknek, mert a kapcsolódó kutatásokban és fejlesztésekben való részvétel intézményünk nemzetközi versenyképességét is erősíti”

– emelte ki dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese.

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye az olyan élenjáró technológiák területén, mint az 5G, a digitalizáció és a drónok. A MAVIR-ral való együttműködés kiváló példája annak, hogyan tud a tudományos kutatás és az ipari gyakorlat egymást erősítve hozzájárulni a hazai energiaszektor fejlesztéséhez”

– húzta alá dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A MAVIR mint a magyarországi villamosenergia-ipar meghatározó társasága és mint technológiai cég számára rendkívül fontos a magyarországi műszaki felsőoktatással való partnerség. Nemcsak a feladataink ellátásához szükséges szakember-utánpótlás szempontjából tartjuk stratégiai kérdésnek és támogatjuk a hazai műszaki értelmiség képzését és munkaerőpiaci versenyképességét”

– fogalmazott Szarvas Ferenc, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója a megállapodás aláírását követően. Hozzátette: a MAVIR mint kritikusinfrastruktúra-üzemeltető számára kiemelt jelentőségű, hogy kapcsolatot és közös nyelvet találjon a magyarországi műszaki felsőoktatással és a hallgatókkal, aktív résztvevője legyen az új generációk szemléletformálásának, oktatásának.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A gazdaságosabb és környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb repülés jövője a hidrogénmeghajtás.

A repülőgépgyártók már ígéretes eredményekre jutottak, de az elterjedéshez még több kutatás-fejlesztésre van szükség. A technológián a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (HUN-REN SZTAKI SCL) szakemberei az iparág legfontosabb szereplőivel dolgoznak együtt.

A repüléshez használt jelenlegi üzemanyagok – elsősorban a kerozin – nagy mennyiségű üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe, ezért elengedhetetlen a fenntarthatóbb alternatívák keresése. A repülés dekarbonizációja, károsanyag-kibocsátásának csökkentése felé a hidrogén az egyik legígéretesebb út – a hidrogén a vízből kinyerhető, és elégetésekor széndioxid nem szabadul fel.

Az Európai Unió szorgalmazza – és például adópolitikájával is támogatja –, hogy a légitársaságok a hidrogénmeghajtás felé mozduljanak el. A megoldás azonban csak akkor működhet, ha ebben a világ más meghatározó gazdasági térségei, legfőképpen Ázsia és az Egyesült Államok is lépéseket tesznek.

Technológiai kihívások és eredmények

A hidrogén alacsony energiasűrűsége miatt ugyanakkora táv megtételéhez nagyobb üzemanyagtárolókra van szükség, és a repülőgépekben használt jelenlegi üzemanyagtankok egyébként sem alkalmasak a hidrogén elraktározására. A nagy repülőgépgyártók már aktívan dolgoznak a megoldáson: egy Airbus A380-at kísérleti célból már felszereltek hidrogénmeghajtású hajtóművel és tárolórendszerrel. A cél az, hogy a töltésben, tárolásban és a tartályok elöregedésének vizsgálatában minél több tapasztalatot gyűjtsenek.

A hidrogén használata – egyelőre legalábbis – különösen a hosszú- és középtávú repülésnél indokolt, rövid távolságra a teljesen elektromos meghajtásé a jövő. Prototípus szinten léteznek már 10–20 fős hidrogénmeghajtású gépek, illetve például Norvégiában teljesen elektromos gépek, ahol két fjord között kis távolságokra szállítanak utasokat, a magyar Magnus Aircraft pedig pilótaképzéshez gyárt kisebb elektromos gépeket.

A hidrogénhez kapcsolódó repülőtéri infrastruktúra és ellátási lánc kialakítása szintén megoldandó feladat. Az Airbus a hidrogénmeghajtású utasszállítók sorozatgyártásának céldátumát a közelmúltban módosította 2050-re – nem műszaki okok miatt, hanem mert a repülőterek és a légitársaságok egyelőre nem tudják követni a gyártók fejlesztéseit.

Hidrogénalapú hajtás – dróntól az utasszállító repülésig

A hidrogén közvetlenül is elégethető, de üzemanyagcellák segítségével is átalakítható villamos energiává. A drónok hibrid meghajtással működnek: az üzemanyagcella nem képes gyorsan, hirtelen nagy teljesítmény leadására – amire például felszállásnál van szükség –, ezért ehhez akkumulátorral kell kombinálni. A cél: megtalálni az ideális kombinációt az akkumulátor, az elektromos hajtás és az üzemanyagcella között. Ha előre ismert a repülési pálya, akkor a rendszer előre tartalékolhat energiát a fel- vagy leszálláshoz, amivel a hatékonyság javítható.

A HUN-REN SZTAKI SCL hidrogénhajtású drónokkal és kisebb járművekkel foglalkozik – a kutatólabor reptetett elsőként hidrogénmeghajtású drónt Magyarországon.

„Szakembereink a drónszinttől építkezve dolgoznak azon, hogy a technológia kiterjeszthető legyen nagyobb járművekre, hajtóműves nagygépekre is – mondta el Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI SCL vezetőhelyettese. – Az ilyen esetekben a drónok, kisebb járművek tulajdonképpen repülő laborként működnek, amelyeken modellezhető a nagy gépek viselkedése.”

Egy 1:10 arányú maketten – azaz a 30 méteres nagy gép esetében egy 3 méteres modellen – így meg lehet vizsgálni a felszállás, a repülés és a leszállás fázisait, illetve ezek energiaigényét. Ez alapján lehet optimalizálni, milyen energiát – áramot vagy hidrogént – használjunk.

A megoldás kidolgozásához szoros együttműködés szükséges az üzemanyagcella gyártójával. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszírozó Tématerületi Kiválósági Program által támogatott magyar védelmi projekt keretében a HUN-REN SZTAKI SCL a cellák angol gyártójával dolgozik együtt: egyik fő feladatuk az üzemanyagcella matematikai modellezése és annak finomítása.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Miközben a hazai vállalkozások többsége még mindig Budapest központúságában gondolkodik, egyre több szereplő látja meg a növekedés lehetőségét a keleti régiókban is.

A közel négy évtizede működő, teljesen magyar tulajdonú OMIKRON Informatika Kft. most Debrecenben nyitott irodát, hangsúlyozva, hogy a régiós jelenlét nem csupán operatív kérdés, hanem hosszú távú üzleti stratégia is lehet.

A budapesti központú OMIKRON Informatika Kft. hosszú távon is elkötelezett amellett, hogy ne csupán a fővárosban, hanem regionális szinten is aktívan jelen legyen. A vállalat már több éve dolgozik Debrecenből is elérhető projekteken, a helyi jelenlét megerősítése így a következő logikus lépés volt a működésükben. Az új iroda megnyitása egyértelmű üzenet a hazai üzleti közösség számára is: a keleti országrészben is érdemes erőforrást fektetni, és lehetőségként tekinteni a régióra.

„Debreceni kötődésűként pontosan látom, hogy milyen lendületben van a város és az egész térség”

– mondja Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika Kft. ügyvezetője.

„A piaci dinamika, a fejlesztések volumene és a partnercégeink helyi jelenléte mind azt indokolják, hogy ne csupán beszállítóként, hanem valódi regionális szereplőként legyünk jelen Debrecenben is. Ez számunkra és partnereink számára is mérhető üzleti előnyt jelent”

– hangsúlyozta az ügyvezető.

A 2025 szeptemberében megnyitott iroda a vállalat első önálló irodája a keleti régióban, mely a Xanga Csoport által fejlesztett belvárosi irodaházban kapott helyet. A bővülés hátterében nemcsak helyi üzleti lehetőségek, hanem az erősebb mérnöki jelenlét és a gyorsabb reakcióidő iránti igény is meghúzódik.

Regionális jelenlét, üzleti racionalitás

Az elmúlt években látványosan felértékelődött az ország keleti részének gazdasági szerepe, különösen Debrecen és környéke vált meghatározóvá az ipari fejlesztések és nemzetközi beruházások szempontjából. A térségben sorra nyílnak új gyárak, logisztikai központok és technológiai hubok, amelyek egyre több hazai beszállítónak kínálnak növekedési lehetőséget. Az OMIKRON Informatika Kft. működése szorosan kapcsolódik ezekhez a folyamatokhoz: a cég egyik fő tevékenysége az üzleti informatikai rendszerek, hálózatok és infrastruktúrák kiépítése, üzemeltetése és védelme. A szolgáltatások között szerepel például nagyvállalati wifi-telepítés, ipari kiberbiztonság, IT-üzemeltetés és mérnöki tanácsadás is.

„Nemcsak a távolságot csökkentjük, hanem a reakcióidőt is”

– fogalmazott Marton András, az OMIKRON másik ügyvezető igazgatója.

„Ha egy stratégiai partnerünk telephelyén – például egy erőműben vagy gyártóüzemben – gond adódik, a debreceni jelenlét révén akár néhány órán belül helyszíni támogatást tudunk biztosítani. Ez olyan szintű rugalmasság, amit a partnereink értékelnek, és amit máshonnan nem feltétlenül tudnának megkapni.”

A cég mérnöki csapatának háromnegyede műszaki végzettségű szakemberekből áll, akik a beépített rendszerek működését nemcsak technikailag támogatják, hanem szakmai tanácsadóként is részt vesznek a partnerek döntéseiben. A debreceni iroda így nemcsak fizikai jelenlétet, hanem tudásbázist is jelent az OMIKRON partnerei számára.

Partnerségben a fejlődés helyi motorjaival

Az OMIKRON debreceni bővülése nem jöhetett volna létre erős helyi partner nélkül. A vállalat a Xanga Csoporttal évek óta együttműködik: korábban közösségi munkaállomásokat béreltek a fejlesztőcég irodai környezetében, mostanra azonban egy teljes, saját irodát nyitottak a belvárosban.

„Hiszünk abban, hogy a magyar vállalatok együttműködése lehet a gazdasági fejlődés egyik motorja”

– mondta el Herdon István, a Xanga Csoport ügyvezető igazgatója.

„Az, hogy egy budapesti központú, országosan aktív IT-cég minket választott első vidéki irodájának helyszíneként, megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk. A rugalmas, gyors és testreszabott fejlesztések éppen ezt a célt szolgálják.”

A Xanga fejlesztési portfóliója mára kiterjed ipari, logisztikai, irodai, lakó- és szállodai projektekre is. A cég célja, hogy az ország keleti felében is olyan üzleti környezetet biztosítson, amely technológiai és infrastruktúra szempontból is versenyképes alternatívája lehet a fővárosnak, különösen azoknak a cégeknek, amelyek a helyi gyártásra, kiszolgálásra vagy logisztikai rugalmasságra építik működésüket.

Példamutató bővülés, tudatos építkezés

Az OMIKRON Informatika Kft. debreceni irodanyitása jól példázza, hogy a tudatos, stratégiai bővülés nem csak Budapest központú lehet. Egyre több hazai vállalkozás ismeri fel, hogy a keleti régiók – különösen Debrecen – nem csupán ipari beruházásoknak adnak otthont, hanem komplex üzleti ökoszisztémát is kínálnak, ahol a szolgáltatók és beszállítók is hosszú távon gondolkodhatnak.

„Számomra személyes jelentősége is van annak, hogy éppen Debrecenben nyitottuk meg az új irodánkat”

– mondja Nagy Csaba, az OMIKRON egyik ügyvezetője.

„Ezzel nemcsak szakmai válaszokat adunk a régióban zajló fejlesztésekre, de azt is megmutatjuk, hogy magyar cégként, magyar partnerekkel együttműködve is lehet stabilan és hosszú távon építkezni.”

A vállalat célja, hogy debreceni jelenlétével tovább erősítse szolgáltatásait az ipari informatika, kiberbiztonság és IT-üzemeltetés terén, és megmutassa, hogyan lehet technológiai tudást lokálisan érvényesíteni egy országos szintű gazdasági környezetben is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!