Ipar

Cooptech – Gyógyszeripari beruházás Costa Ricában

Oldatkészítő rendszer tervezése, gyártása és telepítése – A gyógyszeriparban a gyártási folyamatok megbízhatósága és a sterilitás biztosítása alapvető követelmény. A Cooptech Kft., amely több mint három évtizede van jelen beszállítóként a hazai és nemzetközi gyógyszergyártási és élelmiszeripari piacon, a közelmúltban egy különleges mérnöki kihívásnak tett eleget. Magyarországon már bevált steril oldatkészítő rendszert telepített Costa Ricában.

Vigh Balázstól, a Cooptech Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a komplex berendezés megrendelője egy Nyugat-Európában alapított, orvostechnikai eszközöket gyártó cég volt, amely világszerte ismert orvosi termékeiről. A Costa Rica-i megbízás közvetlen előzménye egy hazai projekt volt, melynek pozitív tapasztalatai alapján a megrendelő/beruházó nemzetközi beszállítói „rangra” emelete a Cooptech Kft-t.

A Costa Rica-i megbízás nem csupán földrajzi értelemben jelentett bővülést a Cooptech számára, hanem technológiai szempontból is kiemelkedő volt. A vállalat olyan komplex rendszert valósított meg, amely a legmodernebb ipari automatizálási és folyamatirányítási technológiákra épül, és megfelel az ipar 4.0 elvárásainak.

MM: Melyek a telepített rendszer technológiai sajátosságai?

Vigh Balázs (V.B.): Az oldatkészítő rendszer feladata steril, vízbázisú oldatok előállítása, amelyek nélkülözhetetlenek az orvostechnikai eszközök gyártása során. Ezen oldatok biztosítják a termékek megfelelő felhasználási tulajdonságait, ezért a sterilitási követelmények teljesítése is alap elvárás velük szemben. A technológiai folyamat nagy tisztaságú víz előállításával kezdődik, amelyet a gyógyszeripari előírásoknak megfelelően kezelnek és juttatnak a rendszerbe. A víz paraméterei – például pH-értéke, hőmérséklete és nyomása – folyamatos ellenőrzés és szabályozás alatt állnak, így a gyártási ciklus minden egyes pillanata dokumentált és visszakövethető.

A steril folyadék előállítása a berendezés rozsdamentes acélból készült, nagytérfogatú keverőtartályokban történik, amely hűtési, fűtési és homogenizálási funkciókkal rendelkezik. A tartályhoz automata poradagoló egységek kapcsolódnak, amelyek nagy pontossággal adagolják a különböző por alapanyagokat. A bekeverés után az oldat homogenizáláson megy keresztül, majd steril szűrőrendszeren halad át, amely biztosítja a teljes mikrobiológiai tisztaságot. A kész oldat végül steril zsákokba töltve kerül kiadagolásra, közvetlenül előkészítve azt az orvostechnikai eszközök gyártósorai számára.

MM: A teljes rendszer automatizálásra került, milyen eszközöket használtak erre?

V.B.: A projekt egyik fő hozzáadott értéke a teljes körű automatizálás volt, amely Siemens hardverekre és szoftverekre épült. A folyamatirányítást egy Siemens PLC végezi, amelyhez frekvenciaváltók csatlakoznak a motorok és szivattyúk precíz szabályozására. A rendszer felhasználói felületét három ipari operátori panel biztosította, amelyek egy IPC Box PC-n keresztül jelentetik meg a vezérlőszoftver környezetét.

A gyártási folyamatot a Siemens WinCC SCADA rendszer felügyeli, amely lehetővé teszi a receptek kezelését, a gyártási paraméterek valós idejű monitorozását, valamint az adatok archiválását és rendszerben történő rögzítését. A perifériák és vezérlőegységek közötti kommunikáció szintén Siemens eszközökön keresztül valósul meg, hogy minden gyártási ciklus teljes mértékben reprodukálható és ellenőrizhető legyen.

MM: Mennyire felel meg a rendszerük a legújabb automatizálási igényeknek?

V.B.: A Cooptech által telepített rendszer minden tekintetben megfelel az ipar 4.0 elvárásainak. A gyártási folyamat során a hőmérséklet, a pH, a vezetőképesség és a nyomás valós időben nyomon követhető, az adatok archiválása pedig lehetővé teszi a teljes körű visszakövethetőséget és auditálhatóságot. A rendszer távfelügyeleti hozzáféréssel rendelkezik, amely biztosítja, hogy a Cooptech szakemberei 0–24 órás támogatást nyújthassanak, megelőzve az esetleges leállásokból adódó termelés kiesést.

MM: Melyek voltak a beruházás legfontosabb részei?

V.B.: A projekt három fő szakaszban zajlott le. Az első, mintegy három hónapig tartó tervezési fázisban elkészültek a részletes kiviteli és gyártmány tervek, folyamatábrák és 3D modellek a megrendelő technológiai elvárásainak megfelelően. Ezt követte a hat hónapos gyártási szakasz, amely a Cooptech dunaharaszti gyártócsarnokában zajlott. Itt a teljes steril oldatkészítő rendszert felépítettük, majd átfogó gyári átvételi teszt során ellenőriztük a rendszer működését. A validálás során nemcsak vizes próbákat, hanem gyártási ciklusokat és steril szűrési vizsgálatokat is végeztünk, így a rendszer már Magyarországon bizonyította üzembiztosságát.

Az utolsó szakasz a Costa Ricában végzett helyszíni telepítés és beüzemelés volt, amely körülbelül négy hónapot vett igénybe. A helyi adottságokhoz való alkalmazkodás – például a 110 voltos villamos hálózat, vagy az eltérő vízellátási körülmények – külön mérnöki megoldásokat kívántak. A projekt a helyszíni átvételi teszttel zárult, amely során a rendszer a megrendelő előtt is bizonyította helyes működőképességét.

Azt még hozzátenném, hogy a costa ricai beruházás nem csupán műszaki, hanem kulturális és logisztikai szempontból is különleges élmény volt számunkra. A munkaszervezéssel kapcsolatos helyi szemlélet, illetve a műszaki megoldásokkal kapcsolatos megközelítések eltértek a Magyarországon megszokottól, így mérnökeinknek minden tekintetben nyitott hozzáállásra és szorosabb, valamint részletesebb koordinációra volt szükségük. A helyi ellátási lánc sajátos karakterisztikája miatt több esetben előfordult, hogy egy adott kritikus alkatrész beszerzése Magyarországról történő kiszállítással hatékonyabbnak bizonyult.

MM: Milyen más nagy projektek következnek ezután?

V.B.: Az oldatkészítő rendszer sikeres átadása után a Cooptech ismét újabb megbízást kapott, ezúttal Portugáliába, ahol ugyanezt a technológiát telepítjük. Emellett vállalatunk több magyarországi gyógyszeripari nagyberuházásban is részt vesz, ahol szintén, teljeskörűen automatizálási gyártástechnológiai és gyártást kiszolgálórendszerek szállítását végezzük.

A Costa Rica-i projekt legfontosabb tapasztalata az, hogy a magyar mérnöki tudás, a fejlett automatizálási technológia és a gyógyszeripari tapasztalat kombinációja olyan komplex berendezéseket és gyártórendszereket eredményez, amelyek nemzetközi szinten is bátran megállják a helyüket. A Cooptech ezzel a beruházással egyértelműen bebizonyította, hogy a hazai fejlesztésű, világszínvonalú technológia a nemzetközi piacon is a megrendelők maradéktalan megelégedésére szolgál..

A CoopTech Kft. 1992-ben alakult, de gyökerei 1983-ig nyúlnak vissza. Mára a biotechnológiai és gyógyszeripari technológia vezető hazai tervező-gyártó-kivitelező szolgáltatások beszállítója. Fő profiljuk komplex csővezetékrendszerek, rozsdamentes acél gyártó és kiszolgáló berendezések, steril végtermék-gyártás és aszeptikus rendszerek tervezése, berendezések gyártása, installációja, üzembe helyezése és kvalifikálása. Nemzetközi minősítésekkel rendelkeznek, biztosítva a legmagasabb szakmai színvonalat. 2016-ban bővítették kompetenciájukat irányítástechnikai és automatizálási szakember kapacitásokkal, valamint új gyártócsarnokkal. 100% magyar tulajdonú cégként világszínvonalú szolgáltatást nyújtanak. A cég közel 130 főt foglalkoztat közvetlenül két telephelyén, Dunaharasztiban és Kecskeméten.

www.siemens.hu, www.cooptech.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Tovább növeli az áramellátás biztonságát a Schneider Electric

Egyszerűen telepíthető, különböző környezetekben is hatékonyan működik és lehetőséget nyújt a távoli felügyeletre és irányításra is – többek között ezt kínálja a Schneider Electric új, háromfázisú szünetmentes tápegysége, az Easy UPS 3S Pro.

A kritikus infrastruktúrákat üzemeltető vállalkozások számára megbízható és költséghatékony megoldást jelentő berendezés már elérhető az összes IEC-piacon, beleértve Európát, a Közel-Keletet és Afrikát is.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által most piacra dobott Easy UPS 3S Pro 10–40 kVA teljesítménytartományban kapható, és mind belső, mind külső akkumulátor-konfigurációkat támogat. A berendezést úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot a kis- és közepes méretű adatközpontokban, kereskedelmi épületekben, egészségügyi intézményekben, a gyártás, távközlési infrastruktúrákban és még a közlekedésben is.

A Schneider Electric bevált Easy UPS termékcsaládjára építve az Easy UPS 3S Pro ötvözi a robusztus elektromos teljesítményt az egyszerű telepítéssel, üzemeltetéssel és karbantarthatósággal, mindezt kompakt és könnyű kivitelben. A megoldás kettős átalakítási üzemmódban 96% feletti, ECO üzemmódban pedig akár 99%-os hatékonysági szintet biztosít, így az ügyfelek csökkenthetik az energiafogyasztást, miközben a kritikus infrastruktúráik számára továbbra is rugalmas áramellátást biztosítanak.

„A mai vállalkozásoknak olyan rugalmas és hatékony áramellátási megoldásokra van szükségük, amelyek egyszerűen telepíthetők és kezelhetők. Az Easy UPS 3S Pro-t úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot ötvözve a megbízható áramellátást, egyszerű telepítést és integrált felügyeleti funkciókat. Mindezt egy rendkívül költséghatékony csomag teszi elérhetővé mind az ügyfelek, mind a forgalmazói partnerek számára”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Cooling” üzletágának hazai vezetője.

Egyszerű telepítés és működési hatékonyság

A kivitelezők, a telepítést végzők és a forgalmazók igényeinek figyelembevételével tervezett Easy UPS 3S Pro kompakt méretekkel, könnyű szerkezettel és beépített megszakítókkal rendelkezik, amelyek leegyszerűsítik a telepítési és üzembe helyezési folyamatokat. Az Easy Loop tesztfunkció lehetővé teszi az UPS teljesítményének ellenőrzését speciális tesztberendezés használata nélkül, míg a szervizelésre szolgáló elülső, oldalsó és hátsó hozzáférési pontok megkönnyítik a folyamatos karbantartást.

Az új megoldás továbbfejlesztett ember-gép interfésszel, széles üzemi hőmérsékleti tartománnyal, beépített porszűrőkkel és védőbevonattal rendelkezik, hogy rugalmas működést biztosítson a legkülönbözőbb telepítési környezetekben. Az Easy UPS 3S Pro lehetőséget kínál a párhuzamos üzemmódra a kapacitásbővítés vagy az N+1 redundancia érdekében, valamint megosztott akkumulátor-konfigurációkat is támogat az infrastruktúra-költségek optimalizálása érdekében.

Továbbfejlesztett átláthatóság, felügyelet és kiberbiztonság

A Easy UPS 3S Pro beépített hálózati menedzsmentkártyával rendelkezik, amely lehetővé teszi a távoli felügyeletet és irányítást a Schneider Electric EcoStruxure™ IT szoftvercsomagján keresztül, valamint az épületirányítási rendszerekkel való integrációt a BACnet protokoll támogatásának köszönhetően. A felhasználók felhőalapú és helyszíni felügyeleti eszközöket egyaránt igénybe vehetnek az adott infrastruktúra teljesítményének jobb követése érdekében, ami hozzájárul az üzemidő és az üzemeltetési rugalmasság javításához.

A folyamatosan változó kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében a Secure Network Management Card rendszer az IEC 62443-4-2 szabvány szerinti független tanúsítvánnyal rendelkezik, ami segít a szervezeteknek, hogy csökkentsék a kiberbiztonsági fenyegetéseknek való kitettségüket, miközben biztosítja, hogy a csatlakoztatott infrastruktúra-rendszerek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Úttörő elemzést készített a Schneider Electric a 800 VDC-s adatközponti architektúráról

A mesterséges intelligencia alkalmazások kiszolgálására létrehozott adatközpontokban gyorsan terjedő, 800 VDC-s áramellátási architektúra biztonságos kialakításához és működtetéséhez nyújt segítséget a Schneider Electric új, az ívzárlati kockázatokat vizsgáló elemzése.

A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy az ilyen rendszerekkel kapcsolatos kockázatok a tipikus AC-rendszerekével összehasonlítható mértékűre csökkenthetők.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által készített elemzés során az extrém nagy méretű (hyperscale) adatközpontokat működtető szolgáltatók tervezési mintái alapján két, különböző konfigurációjú 800 VDC-s architektúrát hasonlítottak össze. Az eredmények azt mutatják, hogy az ívzárlat következményei nagymértékben függenek az architektúrától, a kondenzátorok elhelyezkedésétől és a hibaelhárítási gyakorlattól.

Az elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy még a legszigorúbb forgatókönyv mellett is kezelhető az ívzárlat kockázata a 800 VDC-s rendszerekben, és sok esetben ez a kockázat a tipikus AC (váltakozó áramú) rendszerekével összehasonlítható mértékűre csökkenthető. Ezenfelül a fejlett szoftverek és a digitális ikrek segítségével végzett pontosabb modellezés hozzájárulhat az ívzárlat kockázatának megbízhatóbb meghatározásához.

A Schneider Electric által kiadott elemzés azért különösen aktuális, mert a 800 VDC-s architektúrákat egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges intelligencia (MI) támogatására szolgáló adatközpontokban a nagyobb teljesítménysűrűségű rackek kiszolgálására. Az NVIDIA vezetésével és a Schneider Electrichez hasonló energiatechnológiai partnerek közreműködésével megvalósuló átállás a 800 VDC-s adatközponti tápellátási infrastruktúrára lehetővé teszi majd, hogy a nagyméretű adatközpontokban és az MI-gyárakban* 400 kW-os és annál nagyobb teljesítményű IT-rackeket alakítsanak ki.

A 800 VDC-s elosztás a megawatt-nagyságrendű rackek hatékony áramellátásának gyakorlati megoldásaként jelent meg. Ugyanakkor a magasabb elektromos feszültség miatt szükséges az esetleges hibalehetőségek, a védelem és a biztonságos munkavégzési gyakorlatok átfogóbb megértése.

„A 800 VDC-s áramelosztás komoly változást jelent az adatközpontok tervezésében, ugyanakkor olyan biztonsági szempontokat is felvet, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni. A világ vezető, extrém nagy méretű adatközpontokat üzemeltető vállalataival megvalósult együttműködésünk révén az elsők között biztosítunk gyakorlati keretrendszert az ívzárlat jelentette kockázatok értékeléséhez a mérnökök és a biztonsági szakemberek számára, amely strukturált megközelítést nyújt a hibajelenségek megértéséhez, a biztonságos munkavégzési gyakorlatok kialakításához és a hatékony védelmi rendszerek tervezéséhez. Célunk, hogy segítsük az iparágat abban, hogy magabiztosan és biztonságosan váltson át a magasabb feszültségű architektúrákra”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az ívzárlat-elemzés már bevett gyakorlat az AC adatközpontokban, de jelenleg nincs iparági szabvány vagy iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a 800 VDC-s rendszerek esetében milyen elektromos veszélyekkel szembesülhetnek az üzemeltetést végzők. A Schneider Electric tanulmánya az ívzárlat jelentette kockázatok értékelése és kezelése mellett abból a szempontból is kiemelkedően fontos, hogy a 800 VDC-s architektúrák a meglévő áramellátó rendszerekhez hasonló biztonsági szintet érjenek el. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi szabványok túlbecsülik az ívzárlat-kockázatot, míg a fejlett szoftverek és a digitális ikrek pontosabban modellezik azt.

Két különböző 800 VDC-s architektúra értékelése

A Schneider Electric az első gyakorlati ívzárlati elemzést készítette el rackszintű, valamint létesítményszintű 800 VDC-s architektúrákról, lefedve a területen kialakuló főbb megvalósítási irányokat. A tanulmány értékeli a szabványokon alapuló módszereket, a szimulációt és a rendszerszintű modellezést. Az eredmények azt mutatják, hogy a meglévő ívzárlat-keretrendszerek alkalmazhatók a 800 VDC-s rendszerekre, ha azokat az architektúrát és az időtényezőt is figyelembe vevő módon használják, emellett kiderült az is, hogy a tervezési döntések hatással vannak az eredményekre.

Rackszintű 800 VDC-s architektúrák: A konzervatív módszerek és forgatókönyvek alkalmazásával kapott eredmények azt mutatták, hogy az incidensenergia (villamos íváramütési energia) jóval az egyéni védőfelszerelések (PPE) esetében elfogadott 1,2 cal/cm²-es referenciaérték alatt maradt, még védelmi eszközök nélkül is.
Központosított 800 VDC-s architektúrák: A létesítményi szintű esettanulmány azt mutatja, hogy a rackszintű tervezésekhez képest valamivel nagyobb incidensenergia alakulhat ki, ha egy konzervatív, kevésbé reális, túláramvédelem nélküli architektúrát veszünk figyelembe. Az elemzés a rendszer topológiájának hatását is értékeli, és bemutatja, hogy a fordított blokkoló diódák előtti, valamint az azok utáni hibahelyek hogyan befolyásolják a visszatáplálást, a csúcsáramot és az ívzárlattal kapcsolatos eredményeket. Ha a hiba hatását szabványos védelmi eszközökkel időben korlátozzák, az ívzárlat energiája a munkakörnyezetekhez megfelelő szintre csökken, és általában összhangba kerül a szokásos váltakozó áramú architektúrákkal.

A kutatás azt is megállapította, hogy:

A tranziens viselkedés fontos: A 800 VDC-s rendszerekben az ívzárlatot az időfüggő hibák idézik elő, és az esemény első milliszekundumaiban a kondenzátor-kisülés dominál.
A szimuláció javítja a pontosságot: Az üzemeltetők jelentősen csökkenthetik az ívzárlat kockázatát, ha védelmi stratégiájukat fejlett szoftverekkel és digitális ikrekkel, például az ETAP-pal támasztják alá.
A tervezési döntések csökkentik a kockázatot: Az ívzárlat következményei az architektúrától és a rendszerkonfigurációtól függenek, nem csupán az egyenáramú elosztástól. A kondenzátorok elhelyezkedése, a visszaáram-gátló eszközök és a milliszekundum-szintű védelem kulcsfontosságú tényezők a biztonságos 800 VDC-s telepítésekhez.

„Az ipari szabványok továbbra is elengedhetetlenek az ívzárlat és az elektromos biztonság szempontjából, de a hagyományos módszerek túlságosan konzervatívak lehetnek, mivel nem tükrözik teljes mértékben az összetett egyenáramú rendszerek működését. A valós kockázat megértéséhez a mérnököknek értékelniük kell a rendszer topológiáját, a hibajelenségethiba jellegét, a védelmi koordinációt, a konverter reakcióját, a kapcsolási logikát és az aktív védelmi rendszereket. Az ETAP lehetővé teszi az üzemeltetést végzők üzemeltetők számára, hogy a 800 VDC-s rendszereket működés közben modellezzék és validálják, elősegítve ezzel az átállást a konzervatív feltételezésekről a pontosabb, mesterséges intelligenciával kiegészített, fizikai modelleken alapuló biztonsági és üzemeltetési döntésekre”

– hangsúlyozta Tanuj Khandelwal, az ETAP vezérigazgatója.

Az elemzés eredményei már elérhetők a „DC Arc Flash Analysis: A Practical Study on 800 VDC in Data Centers” című fehér könyvben.

*Az MI-gyár egy speciális számítástechnikai infrastruktúra, amelyet arra terveztek, hogy az adatokból értéket teremtsen a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kezelésével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!