Gazdaság

Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése új szintre lépett.

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai megállapodást kötött, és ezzel megerősítették több évtizedes együttműködésüket. A partnerség célja, hogy a világ egyik vezető könyvvizsgáló és tanácsadó cége aktívan hozzájáruljon a gazdaságtudományi felsőoktatás további fejlesztéséhez, valamint támogassa a hallgatók szakmai fejlődését és munkaerőpiaci felkészültségét.

A PwC közreműködésének köszönhetően a hallgatók átfogó gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, és már egyetemi éveik alatt szakmai kapcsolatokat építhetnek ki a sikeres pályakezdés érdekében. A PwC szakértői aktívan részt vesznek az elméleti és a gyakorlati oktatásban – vendégelőadásokat és workshopokat tartanak. Ezen felül a vállalat számos karrierlehetőséget kínál a BGE hallgatói számára: az egyetemi évek alatt gyakornoki, záróvizsgát követően pedig pályakezdő pozíciókat.

A szerződés aláírásával egyidőben adták át a BGE auláját, melyet a PwC új arculatába öltöztettek.

„A BGE számunkra egy kiemelten fontos partner, ahonnan évről évre számos tehetséges fiatal érkezik a PwC Magyarország csapatába. Becslésünk szerint az elmúlt több mint három évtizedben közel háromezer BGE-s hallgató vagy végzős csatlakozott hozzánk”

– kezdte nyitóbeszédét Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

„Az oktatás és tehetségfejlesztés vállalati stratégiánk egyik fókuszterülete. Ahhoz, hogy a jövő munkavállalói megfelelő készségekkel és tudással lépjenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati képzés kulcsfontosságú. Ezzel a megállapodással a fiatalok fejlesztése mellett kiszámítható karrierútjukat is kívánjuk támogatni a PwC szakmai tudásának átadásával, valamint gyakorlati tapasztalat nyújtásával”

– mutatott rá Radványi László.

Az együttműködés több területre kiterjed: szakmai kurzusok, vállalati gyakorlatok, állásbörzék, pályaorientációs tanácsadás – mind azért, hogy a diákok már az egyetemi évek alatt fejleszthessék azokat a kompetenciákat, amelyekre pénzügyi, számviteli vagy adózási területen szükségük lesz.

„Szektorokon átívelő szakértelmünkkel és a legfejlettebb technológia alkalmazásával segítjük mind a vállalatokat, mind az oktatási szereplőket a sikeres, fenntartható működés megteremtésében”

– emelte ki az átadó ünnepségen Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa.

„A BGE számára kiemelten fontos, hogy hallgatóink a legmagasabb színvonalú elméleti képzés mellett olyan gyakorlati tudást is megszerezhessenek, amely közvetlen belépőt jelent számukra a munkaerőpiacra. Nagy öröm számunkra, hogy a PwC-vel – amelyhez sok tehetséges volt hallgatónk csatlakozott az elmúlt évtizedekben – most új szintre emelhetjük az együttműködésünket. Meggyőződésem, hogy e stratégiai partnerség mind az egyetem, mind hallgatóink, mind pedig a vállalat számára értéket teremt”

– hangsúlyozta Dr. Andor György, a BGE rektora.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság jövő megállapodás pwc stratégiai szakemberek

Up Next

Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?

Don't Miss

Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója

Gazdaság

Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?

2025 augusztusában tovább emelkedtak az árak a magyar használtautó-piacon: az eladó hirdetések kínálati átlagára 5,5 millió forint volt, szemben a 2024 augusztusában regisztrált 5,3 millió‑val.

Az autók közel 90%-át 10 millió forint alatt kínálták, de nőtt a 5–10 milliós és 10 millió forint feletti árkategóriák aránya is. A Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi jelentése a havi statisztikai sorozat harmadik része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

A használt autók piacán hazánkban 2025 augusztusában a megjelent hirdetések 39,3%-a 2,5 millió forint alatti, 26,6%-a 2,5–5 millió forint közötti, 21,0%-a 5–10 millió forint közötti és 13,1%-a 10 millió forint fölötti értékű volt. 2024 augusztusához viszonyítva a 2,5 millió forint alatti értékben autót kínáló hirdetések aránya 2,8%-kal csökkent, míg a 2,5–5 millió forint közöttieké 0,6%-kal növekedett. Az előző év azonos időszakához képest az 5–10 millió forint közöttieké 1,8%-kal, és a 10 millió forint feletti hirdetések aránya pedig 0,4%-kal emelkedett. Az összes hirdetést figyelembe véve idén augusztusban a kínálati átlagár 5,5 millió, az előző év azonos időszakában pedig 5,3 millió forint volt.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 40,8%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5,3%, hibridből pedig 3,9% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 35,0%-kal nőtt a kínálatuk. A benzinmeghajtásúaké 2,3%-kal, a dízelmeghajtású autók száma 4,0%-kal, míg a hibridmeghajtású autók száma 1,7% -kal csökkent.

A dízelautók átlagosan több mint 40%-kal futottak többet, mint a benzinesek

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,4 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 156 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen és a BMW állnak, a Ford pedig megelőzte az Opelt a harmadik helyért. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 augusztusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Kianak (9,3 év), míg a legmagasabb a Opelnek (13,8 év) volt augusztusban. A 2024. augusztusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Mekkora átlagos értékvesztéssel számolhatunk egy év alatt?

Az elemzésből az is kiderül, hogy évente a következő mértékű értékvesztéssel számolhatnak a tulajdonosok: benzinesek 6,9%, dízelek 7,9%, elektromosok 8,0%, hibridek 6,1%. Minden további ezer kilométer megtétele 0,2%-os árcsökkenést eredményez a piacon. A járművek állapota is jelentős árkülönbséget generál: az újszerű autók átlagosan 27,7%-kal kínálhatók drágábban, míg a sérült példányok akár 58,9%-kal olcsóbbak lehetnek.

A 10 legnépszerűbb modell kínálati átlagárának tekintetében a Suzuki Swift emelkedett a legnagyobb mértékben, 9,6%-kal, a Ford Mondeo ezzel ellentétben 10,7%-os csökkenést mutatott egy év alatt. Az életkort elemezve egyedül a Ford Mondeonál figyelhetünk meg stagnálást, míg a többi modell esetén mérséklődés következett be. A legnagyobb visszaesést a Kia Ceed produkálta, 12,9%-kal.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A 2025. augusztusi adatok szerint az árak enyhén emelkednek, miközben az elektromos autók kínálata dinamikusan bővül, és a hibrid járművek is tartják pozícióikat. A márkák és hajtásláncok közötti különbségek jól mutatják, hogy a hazai piac fokozatosan igazodik a nemzetközi technológiai és környezettudatos trendekhez.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. augusztusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója

Az első hetek banki tapasztalatai alapján új időszámítás kezdődött a magyarországi lakáshitelezésben az Otthon Start indulásával.

A pénzintézetek megduplázódó átlagos hitelösszegről, 20 évet meghaladó átlagos futamidőről számoltak be a BiztosDöntés.hu szakértőinek. Minden ötödik igénylő ráadásul piaci, fogyasztóbarát vagy CSOK Plusz lakáshitelt is igényel az Otthon Start mellé, mert nem elegendő a kitűzött lakáscélhoz a maximálisan elérhető 50 millió forint.

Az Otthon Start hitel repülőrajtot vett szeptember 1-jén, ugyanis több bank már augusztusban elindította a maga regisztrációs felületét, amelyeken keresztül meg lehetett kezdeni a hiteligénylési folyamatot. A Gránit Bank Otthon Start oldalán például több ezren regisztráltak előre a hitel benyújtására, a beérkező kérdések gyors megválaszolásában pedig a bank AI alapú virtuális ügyintézőjének, a Gránit Gurunak van azóta is fontos szerepe. Az oldal forgalma a szeptember eleji tízszeres kiugrást követően magas szinten stabilizálódott, amit jól mutat, hogy minden harmadik beérkező kérdés jelenleg is az új támogatott hitelprogrammal kapcsolatos.

Nem csak az érdeklődők, hanem a beérkező hiteligénylések száma is rendkívül magas a bankoknál. A K&H Bank például közel 3 000 hiteligénylésről számolt be, ezek mintegy harmadánál az értékbecslés folyamata is elindult, 120 ügylet pedig már befogadásra került. A banknál az első folyósítás is megtörtént, amit hamarosan több is követhet.

A Gránit Bank is hasonló tapasztalatokról számolt be: a gyors átfutási időnek köszönhetőn már az első hetekben számos ügylet befogadás és értékbecslés státuszban volt, és már itt is történt folyósítás. A volumen nagyságát jól mutatja, hogy a Gránit Bank milliárdos összegű befogadott hiteligénylésről számolt be.

Az UniCredit Bank eddig több száz igénylést fogadott be, mintegy ötödüket már jóvá is hagyták, a többi pedig bírálat alatt van. Ők úgy látják, hogy rajtuk kívül sok az olyan érdeklő, akik a begyűjtött információk birtokában most kezdenek majd csak megfelelő ingatlant keresni.

Duplázódó hitelösszeg, rekord hosszú futamidő

A bankok a korábbi átlagnál hosszabb futamidőről és megduplázódó, 40 millió forint körüli átlagos hitelösszegről számoltak be. A kettő tulajdonképpen összefügg, hiszen a nagyobb hitelösszeg magasabb törlesztőjét a futamidő meghosszabbításával tudják az adósok csökkenteni.

A K&H és az UniCredit Bank az eddigi igénylések alapján egyaránt 22 éves átlagos futamidőről számolt be, de a Gránit Bank szerint is közelít az átlag a maximálisan elérhető 25 évhez.

Ez alapján várhatóan a következő hónapokban újabb rekordra számíthatunk az átlagos eladósodás hosszát illetően a BiztosDöntés.hu szerint. (Új lakás vásárlásánál a 2025 májusi 22,1 év, míg használt lakás vásárlásánál a júniusi 20,7 év volt az eddigi rekord.)

A piaci lakáshiteleket is magával húzhatja az Otthon Start

A bankoktól érkező válaszok alapján más hiteltermékeket is erősíthet az Otthon Start népszerűsége. A Gránit és az UniCredit banknál úgy látják, hogy körülbelül minden ötödik igénylő kombinálja más konstrukcióval – piaci lakáshitel, minősített fogyasztóbarát lakáshitel, CSOK Plusz – az Otthon Startot.

Ennek leggyakoribb oka az, hogy a támogatott hitel 50 millió forintos maximális összege – különösen Budapesten – nem minden esetben elegendő a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. A CSOK Plusz és az Otthon Start együttes igénylésével például akár 100 millió forint lakáscélú hitelhez is hozzá lehet jutni legfeljebb 3 százalékos kamattal, amennyiben elegendő igazolt jövedelemmel rendelkezik ehhez egy házaspár.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a Babaváró hitel esetében is hasonló trendre lehet számítani, hiszen az akár 11 millió forint összegű, ingatlanfedezet nélkül felvehető, kamatmentes kölcsön akár önerőként is felhasználható egy Otthon Start hitelhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

teljes bértranszparencia az EU területén

kép: Freepik

Az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman információs oldalt indított, hogy segítse a hazai vállalatokat a felkészülésben.

Az Európai Unió új bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) célja, hogy csökkentse a nemek közötti bérkülönbséget és átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat az európai munkaerőpiacon. Az ennek érdekében az uniós jogalkotó szervek által előkészített törvényt 2026. június 7-ig kell ratifikálniuk a tagállamoknak nemzeti jogrendjükbe. A pontos hazai jogkeret még nem ismert, de a HR szolgáltatások területén évek óta piacvezető Prohuman szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb információkat, amelyeket az uniós irányelvről tudni lehet jelenleg.

„Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve hamarosan minden cég életében változást hoz – nem csak jogszabályi oldalról. Az várható, hogy a legfontosabb irányelveket ilyen vagy olyan módon, de kötelezővé tehetik a hazai vállalatok számára is. Éppen ezért érdemes már időben felkészülni és végig gondolni, hogy milyen változásokat hozhat mindez a napi vagy éppen stratégiai működésben, HR politikában”

– mondta el Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a Prohuman már most segítséget nyújt a felkészülésben partnereinek és segít az új elvárásoknak megfelelő, zavartalan átállásban.

Milyen változásokra érdemes készülni?

Kötelező lesz várhatóan a fizetési sávok vagy a pozícióhoz tartozó minimum megadása az álláshirdetésekben és arról is szól a rendelkezés többek között, hogy a munkáltató nem kérdezheti meg a jelölt korábbi fizetését sem például egy állásinterjún.
A belső bértranszparencia erősítését is célozza a törvény. A munkavállalók jogosultak lehetnek tájékoztatást kérni arról, hogy hasonló munkakört betöltő kollégáik milyen bérezésben részesülnek, illetve a munkaszerződésben nem tiltható meg a fizetés nyilvánosságra hozatala a dolgozó által.
100 fő feletti vállalatoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük például az átlagbér és mediánbér különbségéről nemek közötti bontásban, a bónuszok megoszlásáról, az előléptetések és toborzási adatok nemi bontásáról.
Kötelező korrekció a nemi alapon felfedezett nagyobb arányú bérkülönbség esetén. Ha a jelentés 5% feletti nemi alapú bérkülönbséget mutat ki objektív indoklás nélkül, a cég kötelezhető lesz belső vizsgálat indítására, intézkedési terv kidolgozására és mindezt szakszervezeti vagy munkavállalói képviselőkkel is egyeztetnie kell.
Pénzügyi és jogi következmények törvénybe iktatása: törvény rögzítheti, hogy a munkavállalók milyen kártérítésre lehetnek jogosultak és a vállalatot milyen szankciókkal sújthatják – akár visszamenőlegesen is –, ha bizonyíthatóan hátrányos megkülönböztetés történt például nemi alapon a bérezésben.

Már most érdemes felkészülni

„Bár a részleteket még nem látjuk, úgy gondoljuk, hogy a főbb pontok kapcsán nem lesz eltérés a hazai törvények és az uniós irányelvek között. A bérek nyilvánossá válása, akár belső feszültségek forrása is lehet, ha aránytalanságok derülnek ki. Mindemellett jelentős adminisztratív terheket is jelent majd az új szabályoknak való megfelelés, a bérszintek újratervezése és összehangolása. Ezekre a feladatokra már érdemes most felkészülni, elindítani a belső felülvizsgálatokat és kialakítani a stratégiát, amely képes lesz kezelni a szükséges lépéseket a feladatok és pozíciók, bérszintek esetleges újradefiniálását is”

– tette hozzá Tóth Ágnes, aki azt is elmondta, hogy a Prohuman információs oldalt indított, ahol a legfontosabb tudnivalók megosztásával igyekszik segíteni a hazai vállalatoknak, hogy fel tudjanak készülni az új szabályozásra.

„Mindez nem csupán a törvényi megfelelésről szól. Ez a fajta felelős munkáltatói működés és a kiszámítható HR-struktúrák versenyképességi tényezővé is válhatnak, hiszen elvárássá váltak az üzleti partnerek, munkavállalók és befektetők részéről is. Ebben a felkészülésben igyekszünk segíteni a hazai cégeknek sok éves HR piaci tapasztalatunkkal”

– emelte ki a vezérigazgató.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!